Az ipar szerepe a vidék átalakulásában a Visegrádi országokban Baj Gabriella – Prof. Szörényiné Kukorelli Irén Győr, 2012. május 4.

Baj Gabriella – Prof. Szörényiné Kukorelli Irén Győr, 2012. május 4. AZ IPAR SZEREPE A VIDÉK ÁTALAKULÁSÁBAN A VISEGRÁDI ORSZÁGOKBAN A járműipar gazdasági hatása a Közép- és Nyugat-dunántúli régiók fejlődésére című alprojekt zárókonferencia

A vizsgálat felvetései a téma megközelítése: az urban-rural viszony A vidéki ipar területi elhelyezkedése követi-e a rendszerváltás előttit, vagy a megváltozott piaci viszonyok átírták a korábbi állapotokat? Az EU vidékpolitikája mennyire képes befolyásolni a rurális térben lejátszódó változásokat? A rendszerváltás után mely telepítési tényezők hatottak a vidék iparosítására, a KKV-k működésére? A járműipari központok mekkora hatást tudtak gyakorolni a térségre, régiójukra?

Urban-rural viszony Nyugat-Európában (‘70-es évektől) 5 magyarázat (North, 1999) A korlátozott hely hipotézise A termelés költségének hipotézise „Filter” hipotézis A tőke átszervezésének hipotézise A dezurbanizáció hipotézise

Urban-rural viszony Magyarországon 1949-71: 3,6 millió elköltözés budapesti iparkitelepítési kampány fejletlenebb városi ipar- magasabb falusi ipari arány → Tolna megye: 60% feletti → GyMS megye: 13 % alatti nagymértékű központi függőség kiépített infrastruktúra igény – gépipar → falusi ipar kisebb jelentőségű (Enyedi-Barta, 1981) Az ezer lakosra jutó ipari keresők száma, 1949-1980 Forrás: Kiss (1989)

Város-vidék viszonyrendszere az ezredforduló után Feltöltődni képes vidéki terek Forrás: szerzők szerkesztése az EDORA tanulmány ábrája alapján

Város-vidék viszonyrendszere az EU-ban az ezredforduló után ipar: jelentős a bruttó hozzáadott érték, a rurális régiók az urbánus ipari központok környezetében találhatók, erős ipari KKV szektor - szolgáltatás: fővárosok közelében (például Budapest, Varsó, Pozsony, Bécs) közelében

Város-vidék viszonyrendszere a Visegrádi országokban poszt-szocialista országok városai bekapcs. a többi európai város versenyébe jelentős növekedés a tercier szektorban feldolgozóipari aktivitásuk csökkent agrárszektort érő sokk! pl. Mo-n GDP részesedés: 1989: 13,7%; 2005: 3,7% FDI a fejlettebb térségeket, innovációs zónákat kereste az alföldi falusi ipar nem tudott megújulni 2000-ig lezajlott a gazdasági szerkezetváltás → ipar, mint területi egyenlőtlenségét okozó új tényező a vidéki régiók számára A szektorok arányainak változása a bruttó hozzáadott értékre vonatkozóan a V4 országokban (1995-2004) A szektorok növekedési indexek a bruttó hozzáadott értékre vonatkozóan a V4 országokban (1995-2004)

Város-vidék viszonyrendszere a Visegrádi országokban 109 db NUTS3 régió összesen. OECD kritérium alapján: 79 vidéki típusú (lakosság 62%, összterület 85%) legrurálisabb Szlovákia (l: 88%, t: 95%) Csehország, l: 55%, t: 76% 10 db alapvetően vidéki típusú régió (népsűrűség 60 fő/km² alatt): * Magyaro: 1 db * Lengyelo: 9 db (É, K) Szerkesztette: Szerzők

A járműipar új térszerkezete a V4 országokban a vidéki térségek mindkét típusát tekintve pozitív az elmozdulás Magyarország kivételével Lengyelo: mindkét vidéki típusú térségében növekedett az iparban foglalkoztatottak száma = urban-rural viszony itt a legerőteljesebb az alapvetően városi típusú térségek egyértelműen vesztettek ipari súlyukból, ami a szolgáltatási funkcióik erősödésével magyarázható reindusztrializációs folyamat? Csak Lengyelo. esetében bizonyítható

A járműipar új térszerkezete a V4 országokban az alapvetően városi térségekben a legmagasabb –szolg. szektorban, nem az ipari profilban járműiparral rendelkező vidéki és vidékies régiókban egyértelműen magasabbak ezek az értékek a vidéki térségekben a járműiparnak KKV generáló hatása van

A járműipar új térszerkezete a V4 országokban

A vidékfejlesztés és a kkv-k szerepe Az ezredforduló után egyre nagyobb szerepet kap a diverzifikáció, a kisvárosok diverzifikált tevékenységének növelése, különösen a kkv-k szerepén keresztül A társi és gazdi fejl. a 4 ország rurális régióiban eltérő képet mutat, de egységes abban, hogy az alábbi tényezők nem kedveznek az igényes ipar letelepedésének: alacsony képzettségű munkaerő, alacsony színvonalú műszaki infrastruktúra, a vidéki területek elérhetőségének problémája, az úthálózat sűrűsége és annak minőségi állapota. a szociális infrastruktúra állapota csökkenti a befektetési kedvet. a kultúra a fejlettség és fejlődés egyik fontos mutatója, mert kihat egy régió és egy ország vonzerejére mind a turisztikai, a befektetési, mind az életminőség szempontból.

Összegzés a V4 országokban a rendszerváltás után a rurális indusztrializáció folyamata nem mutat kontinuitást a szocialista iparosítás folyamataival ‘90 után a vidéki ipar nem tudta követni az ún. „szocialista iparosítás” által kialakított területi térszerkezetet az urban-rural közeledés eredményeképpen kirajzolódnak azok a fejlődésre képes régiók, amelyek az átmenet kategóriájába tartoznak a piaci folyamatokon túl az európai vidékpolitika is hozzájárul a diverzifikált (főleg szekunder szektor) gazdaság megteremtéséhez a kkv-k hangsúlyozásán keresztül