Vízerózió hatásai – a probléma volumene Magyarországon, kutatási, mérési lehetőségei, eredményei és az ellene való védekezés lehetőségei Kopinczu Krisztián III. évfolyam földtudományi szak Antal Péter III. évfolyam földrajz szak 2017.03.28.

A földfelszín lepusztulása és elhordása (denudáció), valamint a lepusztított anyag más helyre történő szállítása és felhalmozása (akkumuláció) – az erózió Vízerózió - a víz által okozott talajpusztulás, a felszínről elfolyó és lejtőn lefolyó víz magával sodorja a talaj felső termékeny humuszos rétegét A szó maga latin eredetű, erodare = kirágni szóból

Vízerózió típusai Areális erózió csepperózió (ütközéses és fröccsenéses) lepelerózió mikroszuliflukció Lineáris erózió barázdás erózió árkos erózió szakadékos erózió

Csepperózió Ütközéses erózió – a csapadék kezdetekor az esőcseppek a szilárd talajszemcsékből álló felületnek ütköznek Fröccsenéses erózió – a csapadék későbbi szakaszában az esőcseppek már nem a talajszemcsékhez, hanem a felszínen áramló vízlepelhez ütköznek

Lepelerózió – egy időben, nagy felületen elmozduló víztömeg okozta pusztítás, amely elhordja a pépes állapotban lévő talajrészeket

Mikroszuliflukció – kis folton végbemenő talajfolyás, csúszás, amely nagy nedvesség tartalmú talajon, vagy laza üledékes kőzeten, gravitáció hatására jön létre

Barázdás erózió – a felszínen képződött kisebb vízerek egymással egyesülve nagyobb vízfolyásokat alkotnak és a talajt a sodorvonal mentén elhordják

Árkos erózió – ezesetben már 50 cm-nél mélyebb árkok alakulnak ki, amelyek talajműveléssel nem javíthatók ki (0,5-4 m között alakulnak)

Szakadékos erózió – az árkok továbbmélyűlésével és szélesedésével alakulnak ki, 4-20 m közötti völgyek

Az erózió hatására: csökken a talaj szervesanyag készlete (vékonyodik a humuszréteg) csökken a biológiai aktivitás változik a pH - érték és a mésztartalom (savanyodás - lúgosodás) csökken a talaj termőképesége és pufferkapacitása nehezedik a talaj művelhetősége a barázdák és árkok miatt

kiterjedése (millió/ha) kiterjedése az ország területéből A probléma volumene Magyarországon talajpusztulás kiterjedése (millió/ha) kiterjedése az ország területéből talajerózió 2,3 25% defláció 1,5 16% szikesedés 0,96 10% másodlagos szikesedés 0,4 4% savanyú talaj 4,7 50% fizikai degradáció 4,0 43%

évente 65-100 m3 talaj pusztul el 1,5 millió tonna szervesanyag veszteség Az ország termőföldjének fogyatkozási üteme 50 évenként kb. Fejér megye területével azonos

Ellene való védekezés sáncolás – lejtős talajfelszín hullámosítása, oly módon, hogy a lejtőn kritikus lefolyási sebesség ne alakulhasson ki

teraszolás – a lejtős terep lépcsőszerű kialakítása, ott ahol a lejtő legalább 20◦ -os vagy annál meredekebb

Agronómiai talajvédelem: művelési ág megváltoztatása táblásítás talajvédő fasorok és erdősávok kedvező talajművelési mód (szintvonalas talajművelés, talajvédő vetésforgó) növényfedettség biztosítása

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 