A kreativitás szerepe a kelet-közép-európai városversenyben dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

A kreativitás főbb jellemzői Kreativitás: pozitív jelentés (kreatív ember: „korunk egyik hőse”) „A kreativitásnak, a kreatív iparágak regionális, területi fejlettségi különbségek kialakulásában játszott szerepe az elmúlt években szinte slágertémává vált.” (Ságvári B.) Kreativitás dimenziói Társadalmi: kreatív osztály – Richard Florida Gazdasági: kreatív iparágak  kreatív gazdaság Földrajzi: kreatív városok – Charles Landry: The Creative City 2000 Kreatív osztály felemelkedése gyökeresen megváltoztatja napjaink gazdaságát Fejlesztéspolitika: hogyan nézzen ki a kreatívok számára vonzó település Kreatívok fogyasztási igényeit kielégíti Kreatív osztály sűrűsödésétől reméli, hogy kedvező hatással lesz a gazdaság fellendülésére (Peck, J. 2005)

Kreatív társadalom, kreatív osztály Richard Florida: The Rise of the Creative Class (2001) Cities and the Creative Class (2005) USA alapvetően már kreatív gazdaság (38 mió fő, fogl 30%-a) Buffalo, New Orleans és Louisville: elveszítették a kreatív munkaerő egy részét Austin, Boston, Washington D.C., Seattle: nyitottabbak a kreativitásra Hármasosztatú társadalomfelfogás Munkásosztály (working class) Szolgáltatásban dolgozók osztálya (service class): valamilyen feladatnak a tervszerű végrehajtásáért kapják a pénzüket Kreatív osztály (creative class): magáért az alkotásért fizetik  nagyobb autonómia és rugalmasság

Kreatív alosztályok Kreatív osztály: nem marxi értelemben vett osztály Heterogén csoport  nincs közös érdekérvényesítés Peck, J. 2005 Városi terekben megjelenő sajátos igényekkel és életstílussal jellemezhető fogyasztó Tudás-alapú gazdaság legkeresettebb munkavállalója Florida, R. 2005 Szuperkreatívok (super creative core) Kreatív szakemberek (creative professionals) Ságvári B. – Lengyel B. 2008, Lengyel B. tovább finomítja 2012-ben Kreatív irányítók Kreatív mag Kreatív szakemberek

A kreatív osztály felépítése Kreatív alosztályok Foglalkozások FEOR08 kódok Kreatív irányítók Törvényhozók, képviselők és felsővezetők 11–12 Középvezetők 13–14 Kreatív mag Élet-, természet-és mérnöki tudományokkal foglalkozók 21; 221–222; 224 Jogászok, közgazdászok, társadalomtudósok 25–26 Művészek, sportolók, vallási- és kulturális foglalkozásúak 27; 37 Egyetemi oktatók 241 Kreatív szakemberek Termelésirányítók, kisszervezeti vezetők, technikusok, pedagógusok stb. 223; 23; 242–249; 29; 311–314; 316–319; 32–36; 39 Adatforrás: Lengyel B. 2012a alapján a szerzők összeállítása

A kreatív osztályhoz tartozó foglalkoztatottak aránya és változásának közép- és szélsőértékei nagytérségenként nagy-térség kreatív osztály aránya % arány átlagos változása, %-pont legnagyobb növekedésű járás %-pont legkisebb növekedésű/ legnagyobb csökkenésű járás BAZ LHH 26 –1,6 Encsi 4,7 Edelényi –3,9 Észak-Magyar-ország 34 1,4 Szécsényi Közép-Magyar-ország 49 5,8 Budapest 6,8 Nagykátai 1,5 Alföld 32 2,0 Szegedi 5,0 Kunhegyesi –5,1 Dunántúl 33 3,8 Székesfehérvári 6,7 Sellyei –1,8 Adatforrás: a KSH népszámlálási adatok alapján a szerzők számításai

A kreatív osztály aránya (2011), illetve annak változása (2001–2011) közötti összefüggés Magyarországon járási szinten Adatforrás: a KSH népszámlálási adatok alapján a szerzők szerkesztése

A kreatív mag arányának növekedése a kreatív szakemberekéhez képest (2001–2011) Adatforrás: a KSH népszámlálási adatok alapján a szerzők szerkesztése Kreatív mag: egy város, régió és ország tudásbázisát teremti meg, ők adják az innovációs folyamatok fő inputjait. Kreativitásuk abban testesül meg, hogy összefüggéseket, ismereteket tárnak fel, az új ismereteket másokkal megosszák, amellyel új társadalmi és gazdasági viszonyokat teremtenek. Kreatív szakemberek: a saját elvégzett munkájukért felelnek, ezért kreativitásuk a konkrét munkavégzésben, a feladatok ellátásában bontakozik ki. Abban különböznek az adott ágazat többi dolgozójától, hogy azoknál magasabb képzettséget igényelnek.

Globális Kreativitási Index (Global Creativity Index) Vitatható és nehezen mérhető al-indexek: Kreatív osztályba tartozók száma (ILO): szakemberek, művészek, zenészek, tudósok, közgazdászok, építészek, mérnökök, menedzserek Human capital index: diplomások % (25–64 évesek) Scientific talent index: kutató tudós, mérnök / 1000 fő Innovációs index: szabadalmak / mió fő High-tech innovációs index: csúcstechn. szab. / 1000 fő R&D index: K+F költés / GDP Attitűd index (Eurobarometer): rasszizmus és idegengyűlölet Érték-index, önkifejezés-index (World Value Survey) Középszintű indexek: 3 T (technológia, tehetség, tolerancia)  siker záloga Európai Unió tagországait is besorolták

Kreatív iparágak, kreatív gazdaság Kreatív iparágak értelmezései Legszűkebb: hagyományos művészeti ágak (pl. képzőművészet) Közepes: tágan értelmezett kulturális–művészeti ágazatok, piacképes kultúra (pl. populáris zene, média) Legszélesebb: nem csak kultúrához kötött (pl. kutatás-fejlesztés) Kreatív gazdaság megközelítései Kultúraközpontú szellemi tulajdonon alapuló, „alkotásközpontú”

Kultúraközpontú megközelítés Theodor Adorno és Max Horkheimer (1977) Bírálták a kultúra iparosítását, azaz a piaci logikának a művészetek területén megfigyelhető korlátlan érvényesülését a kaptalista társadalmakban Scott Lash és John Urry „Economies of Signs and Space” (1994) Kulturális iparágak, kultúrpiac működésének megismerése Blair: kreatív iparágakkal foglalkozó munkacsoport (Creative Industries Task Force): 13 iparág NBr., Ausztrália, Új-Zéland, USA, Szingapúr, Hong Kong NBr. kr. iparágak: 1,8 mió fogl, 112,5 Mrd Ł bevétel, GDP 5%, 10 Mrd Ł exportbevétel

Alkotásközpontú megközelítés Robert Reich (1991): innováció John Howkins (1999): szellemi tulajdonok: szerzői jogok, a szabadalmak, a védjegyek Reklám, építészet, képzőművészet, iparművészet, formatervezés, divat, film, zene, előadóművészet,,rádiózás és televíziózás, videójátékok K+F szektor (545 Mrd $), könyv- és lapkiadás (506 Mrd $), szoftveripar (489 Mrd $) Richard Caves (2000): szórakoztató érték

Sikeres város versenyképességének alapja Kreatív városi környezet (Andersson 1985, idézi Enyedi 2000) Információgazdag: információáramlási csomópontok Tudásalapú, innovativitás: városlakók szellemi tőkéje, tudáskészlete Információs társadalom korszakában Sikerágazat: „tudásipar” Sikertérség: nagyvárosok, nagyvárosi térségek – szolgáltatásra épülő, de csekély ipar + gyorsan fejlődő szolgáltatás „… egyre erőteljesebb hangot kapnak azok az elképzelések, melyek szerint a városfejlesztési stratégiát a kreatív gazdaság számára vonzó „kreatív közeg” megteremtésére kell használni.” (Musterd, S. – Murie, A. eds. 2010; Stryjakiewicz, T. 2010) „… a kreatív gazdaság megerősödése hazánkban újfajta területi egyenlőtlenségeket gerjesztett.” (Kovács Z. – Egedy T. – Szabó B. 2011)

Nagyvárosok súlya országuk kreatív nagyvállalatai között EU 15 ezer legnagyobb vállalatából csupán 508 V4-ben Ebből 67 kreatív tevékenységet folytat (telekommunikáció, média, pénzügyi, üzleti szolgáltatások, biztosítás) A nagyvárosok dominánsak a vezető kreatív iparágakban 67-ből 55 vállalat a 8 nagyvárosban K-Köz-eu-i kreatív vállalatok foglakoztatásból 90%, értéktermelésből 92% Varsó: 20 Mrd $, Wroclaw 0,2 Mrd $ (27%)  fővárosi dominancia Prága 15 Mrd $ (33%) Budapest 10 Mrd $ (23%) Pozsony 3,7 Mrd $ (22%)

„Közép-Európai Bumeráng” Gorzelak 1995 Dinamikus gazdasági növekedés Erősödő politikai integráció: Visegrádi Négyek Főleg nagyvárosaik Kisebb részben: belső Ny-K-i lejtő

A kreatív járások területi megoszlása Magyarországon (2011) Adatforrás: a KSH népszámlálási adatok alapján a szerzők szerkesztése