Ásványok és kőzetek A litoszféra legfőbb elemei: szilícium, alumínium, kalcium, vas, nátrium, kálium és magnézium főleg oxigénnel alkotott vegyületei. 8 elem alkotja a 99%-át.

LITOSZFÉRA ANYAGAI A szilárd kőzetburok kőzetekből áll Kőzet: nagy tömegű, ásványokból felépülő, természetes módon keletkezett anyag Ásvány: szilárd, egynemű, szervetlen anyag, amelynek összetétele kémiai képlettel megadható Az elemek szabályos rendben kapcsolódnak egymáshoz ezt kristályrácsnak nevezzük Az ásványok egy része kőzetalkotó

Leggyakoribb elem a szilícium és az oxigén Leggyakoribb ásvány a szilícium – oxid (SiO2) = kvarc Sokféle változata van Achát, ametiszt, hegyi kristály...

Ásványok Előfordulnak elemi állapotban (pl.: arany, ezüst, kén)

Ásványok Leggyakrabban vegyületeket képeznek pl.: pirit (FeS), malachit, kalcit (CaCO3) Kb.2000 ismert ásványból mintegy 200 kőzetalkotó A legfontosabbak: kvarc, földpátok, csillámok, olivinek, piroxének, karbonátok

Füstkvarc Kősó

Galenit Aktinolit Szfalerit Ametiszt

Kőzetek (ásványok keverékei) A kőzetek típusai keletkezésük szerint 1. Magmás kőzetek – a magma lehűlése, megszilárdulása révén a, mélységi magmás kőzetek – a magma a mélyben megszilárdult gránit, diorit, gabbro b, kiömlési kőzetek – a magma a felszínre jutott (láva) riolit, andezit, bazalt c, törmelékes kőzetek (tufák) – robbanásos kitöréskor kirepülő lávafoszlányok és a kürtőből kiszakadt anyag tömörödésével keletkeznek riolittufa, andezittufa, bazalttufa A magmás kőzetek SiO2 tartalmukban különböznek! Savanyú (65%felett) semleges (65-52%) bázikus (52%alatt)

Magmás kőzetek kiegészités!!!! mélységi magmás kőzetek - lassan hűl ki, ezért nagy ásványi szemcsés pl.: gránit Gabbro: sötét, kvarc nem látszik Szarvaskő - párnaláva

Szarvaskő A gabbro a tengerfenék kőzete, előbukkanása jelzi, hogy itt valaha óceán volt

Mélységi magmás kőzetek Gránit Szabad szemmel is látható ásványok alkotják a, fehér vagy rózsaszín földpát (ez határozza meg a színét) b, szürkés, zsírfényű kvarc c, fémesen csillogó apró biotit vagy muszkovit csillám Felhasználás: Díszkő (főleg a vöröses színű) Lépcsők, járdaszegélyek (kemény, ellenálló) Előfordulás: Velencei hegység – 300-350 millió éves ingókövek

Kiömlési kőzetek Kiömlési kőzetek- gyorsan kihűlt, ezért apró szemcsés Riolit (gránit párja) Világos színű, kvarcban gazdag Zempléni hgys.-ben a, Üveges változat: obszidián (víztartalom 1-2%) Ókorba kereskedelmi cikk. Kagylós törésű, éles peremei miatt jó szerszámokhoz b, Perlit (víztartalom 1-2%) (Telkibánya) c, Horzsakő, szurokkő (vt.5-9%)

Andezit (diorit párja) Változatos színű kőzet, apró szemű kristályok figyelhetők meg benne (Világos földpát és fekete biotit csillám) Neve: Andok = Andes (sp.) Felhasználás: Vasúti talpfák közé zúzalék Előfordulás: Börzsöny, Mátra … Hargita

Bazalt (gabbro párja) Szürkés fekete, egyneműnek látszó kőzet Fémekben gazdag, kvarcban szegény A gyors kihűlés hatszögű oszlopokra tagolja

Vulkáni törmelékes kőzet Andezittufa-Riolittufa Jól faragható és puha, de szárazon állékony kőzetek Riolittufába vágták a Tokaj-hegyaljai borpincéket, siroki várhegy barlanglakásait Andezittufából épült Esztergom bazilika, Visegrádi vár Kassa Székesegyház

2. Üledékes kőzetek Anyaguk a vízből, levegőből leülepedve a felszínen kis nyomáson és alacsony hőmérsékleten alakul kőzetté Anyaguk tehát : szállítódott, lerakódott és felhalmozódott és kőzetté vált Fajtái: a, törmelékes üledékes kőzetek – elaprózódott idősebb kőzetekből alakulnak ki b, vegyi üledékes kőzetek – kémiai átalakulással keletkeznek c, szerves üledékes kőzetek – elhalt élőlények maradványaiból képződnek

Üledékes kőzetek Törmelékes üledékes kőzetek pl.: homok, homokkő, lösz

Vegyi üledékes kőzetek pl.: gipsz (kiszáradó tavakban válhat ki) Kősó – kiszáradó tengeröblök, sós tavak helyén

3. Átalakult (metamorf) kőzetek Képződésük során már megszilárdult magmás vagy üledékes kőzetek nagy mélységbe a felszín alá kerülve nagy nyomáson és igen magas hőmérsékleten átkristályosodnak, szerkezetük megváltozik Pl.: a márvány és a különféle palák

Kőzetek körforgása