A SEMLEGESSÉGTŐL A DONI KATASZTRÓFÁIG
A területi revízió sikerei a legfontosabb külpolitikai cél: Trianon területi revíziója német segítség az első sikerek (Felvidék, Kárpátalja) a II. világháború kitörése Teleki célja: semlegesség + területgyarapítás („fegyveres semlegesség”) második bécsi döntés: Magyarország visszakapta Erdélyt 1940. december: „örök barátsági szerződés” Jugoszláviával DE Hitler „kérése”: M.o. csatlakozzon a Jugoszlávia elleni támadáshoz (területi ígéretek) Teleki öngyilkossága Bárdossy László új kormányfő : döntés a részvétel mellett, magyar megszállók Jugoszláviában
Hazánk belépése a második világháborúba 1941. június 22.: német támadás a SZU ellen Románia csatlakozása magyar félelmek 1941. június 26.: ismeretlen gépek bombázása Kassán ürügy a SZU elleni támadásra Horthy + Bárdossy: azonnali válaszcsapás elrendelése: hadüzenet a hadiállapot beállása a SZU-val M.o. belépett a háborúba (1941 decembere: hadüzenetváltás Angliával és az USA-val)
A belpolitikai helyzet erősödött a N.o-tól való függés a III. zsidótörvény (emberi jogok elvétele) 1942 eleje: magyar katonák és csendőrök mészárosakciói a szerbek és a zsidók ellen haditermelés a gazdaságban + szállítás N.o-nak ellátási gondok Bárdossy menesztése Kállay Miklós miniszterelnök „hintapolitikája”: (1) megfelelő viszony N.o-gal (2) titokban jó kapcsolat az angolokkal (a különbéke kísérletek irányítója: Bethlen István)
Katasztrófa a Don-kanyarnál Hitler követelése (1942 eleje): a teljes magyar haderő bevetése a 2. magyar hadsereg (200 000) + munkaszolgálatosok (50 000) kivezénylése a frontra embertelen körülmények, embertelen feladatok + nincs utánpótlás és támogatás 1943. január: megsemmisítő vereség a szovjetektől Voronyezs mellett óriási veszteségek („doni katasztrófa”)
A fegyverszüneti tárgyalások Kállay: elkerülhetetlen kilépés a háborúból félelem a bolsevizmustól fegyverszüneti tárgyalások titokban a nyugati hatalmakkal német értesülés fenyegető helyzet, M.o. német megszállásának réme