A pszichoanalízis
Strukturális modell I. Felettesén (superego, überich) erkölcsi, szociális normákat tartalmazza (identifikáció, introjectio)utolsóként fejlődik ki (oedipális korban) „a társadalom kollektív lelkiismeretének individualizált reflexiója„ perfekcionista célok 2 alrendszer: a/ lelkiismeret b/ Én-ideál Én (Ego, Ich) Id-ből nő ki, de attól függetlenül működik „realitáselv" vezérli, a személyiség operatív része Érvényesíteni akarja az Id vágyait, összhangban a Superegoval és a Külső realitással Szekunder folyamat - kognitív perceptuális készség (Különbség a psychében és külvilágban lévő dolgok között, szükségletkésleltetés)
Strukturális modell II. Ösztönén (Id, Es) a születéskor jelenlévő jellemzőket tartalmazza (ösztönök) irracionálisán működik Közvetlen kielégülésre törekszik „Örömelv" vezérli a testi és pszichikus működésben felhasználható energiák gyűjtőhelye 2 mechanizmust alkalmaz: a/ reflex tevékenység (köhögés stb.) b/ primer folyamat: (gondolkodás prelogikus, infantilis formája) feszültségcsökkentés belső képzettel nincs különbség a reális és szubjektív tárgy között
ÜTKÖZÉS: Az ösztön-én törekvései valamint a Superego által képviselt értékrend/ vagy a külső realitás között. Szorongás (szignalizációs értékű az Ego számára) Elfojtás (elsődleges énvédö-mechanizmus) Másodlagos énvédő-mechanizmusok (ha az elfojtás elégtelen) Néhány fontosabb énvédő-mechanizmus: (Anna Freud !) Elfojtás: a tudattalanba szorul a kellemetlen élmény Projectio (kivetítés) Eltolás Reakcióképzés Regresszió Racionalizáció Szublimáció (egyetlen norm.)
Énvédő mechanizmusok /S. Freud, Anna Freud, etc./ A szorongás enyhítésére, a konfliktus kontrollálására irányuló nem tudatos pszichés folyamatok, funkciók, a személyiség pszichés védekező mechanizmusai, egységének megőrzése érdekében. Megküzdő - coping - mechanizmusok A konfliktus adekvát, reális, célszerű megoldása a REALÍTÁSELV érvényre jutásával. Fokozott energiabefektetés, eszközök, megoldásmódok újragondolása, cél átfogalmazása, szituáció és szociális helyzet újraértelmezése.
Fontosabb énvédő mechanizmusok Elfojtás /Represszió/ Az összes többi énvédő mechanizmus prekurzora. Elviselhetetlen ideák vagy impulzusok akarattalan száműzése, a tudattalanba. Akaratlagosan nem idézhetők fel, de rejtett formában ismét felbukkanhatnak. Célirányos elfelejtés, vagy soha tudatossá nem vált tartalmak. Megkülönböztetendő a SZUPRESSZIÓ-tól = tudatos erőfeszítés az elfelejtésre.
Fontosabb énvédő mechanizmusok Racionalizáció: A szorongás valódi oka a tudat szintjén elfogadható, ésszerű, de hamis okkal helyettesítődik. Projekció: A nem tudatosuló nem kívánatos késztetés, érzelem vagy indulat másik személyre irányítása, úgy hogy azokat a tudat szintjén a másiktól eredőként érzékeli. Reakcióképzés: A nem kívánatos késztetés vagy frusztrált törekvés az eredeti késztetéssel ellentétes törekvés, magatartás megvalósítása nyomja el. Áttolás: A konfliktus feszültsége az eredeti helyett egy másik objektre (személyre) irányul.
Fontosabb énvédő mechanizmusok Regresszió A fejlődés már túlhaladott szintjére, viselkedésformájára, funkcionálására történő visszalépés. Intellektualizácio A konfliktus okozta szorongás intellektuális absztrakciók, magyarázat, megoldás keresésében enyhül (vallástanulmányok, pszichologizálás). Improduktív fantázia A konfliktus feszültsége a valóság helyett a fantáziában oldódik fel, a frusztrált késztetések a fantáziában elégülnek ki (vágyteljesítő fantázia).
Fontosabb énvédő mechanizmusok Tagadás: Az id-ből eredő szorongásnak történő aktív ellentmondás a tudat szintjén (pl. életet fenyegető betegség tagadása). (Túl)kompenzáció: Egy területen elszenvedett hátrány vagy frusztráció önértéknövelő ellensúlyozása egy másik terület túlhangsúlyozásával. Identifikáció: Tudattalan azonosulás személlyel, attitűddel, értékkel, viselkedéssel. Szublimáció: A konfliktus feszültségét társadalmilag értékes és egyinileg is elfogadható produktumokban dolgozza ki (pályaválasztás, alkotás).
Libidófejlődés Libidó: Freud szexuális energiát értett alatta, később általános értelemben vett örömszerzésre törekvő ösztön-energiaként fogta fel. A libidó mennyiség minden embernél születés kor adott. (Kvantum teória) A libidó sajátos fejlődési fázisokon megy keresztül. A fejlődés a szexuális identitás kialakulásáért felelős, a fejlődés jellege pedig alapvető személyiségvonásokért felelős. Primer nárcizmus: születéskor az összlibido az Ego-n fixált, később egyre nagyobb része válik tárgy-libidóvá (mindig marad nárcisztikus libidó - önértékelés !) Secunder nárcizmus: (tárgyvesztés pl.) libidovisszavonás
Libidófejlődés Fejlődési fázisok: I. Orális szakasz (0 - 1 évesig) - oral passzív (6 hóig) - dependencia (passzív, dependens, optimista, éretlen) - oral agresszív (6 hótól) -realitás elv csírái (vitatkozó, hosztilis, pesszimista, agresszív, cinikus)
Libidófejlődés II. Anális szakasz (2 - (3) 4 év) - eliminatív - teljesítményelv kialakulásának kezdete (destruktív, ellenséges) - retentív - agresszió csatornázása, önkontroll, önuralom eredete, id a szülők kívánalma (kényszeres, pedáns, zsugori, tisztaság mánia)
Libidófejlődés III. Fallikus szakasz (3 (4) - 6 év ) - protofallikus - mutogat, felfedez (férfiasságában /nőiességében/ gátolt) - deuterofallikus - két nem közötti különbség felismerése (férfiasságában sikeres, nőies, flörtöl) (fixáció: ödipusz komplexus -kasztrációs szorongás; elektra komplexus -pénisz irigység) IV. Látencia szakasz (pubertásig) iskola, a sport a hangsúlyos (szublimáció) V. Serdülőkor
Carl Gustav Jung (1875-1961.) Szimbólumok Szó-asszociációs teszt „Analitikus pszichológia" vagy „Komplex pszichológia„ Tudattalan jelentősége Szimbólumok Személyes tudattalan az egyén által átélt, de kihullott, kitaszított tartalmak (elfojtás!) Kollektív tudattalan („objektív psyché") az emberi faj ősi tapasztalatainak sűrítményei - archetipusok
A jungi karakterológia Extraversio Tipikus beállítottság, mely az érdeklődésnek külső tárgyra való összpontosításával tűnik ki. Introversio Olyan tipikus beállítottság, mely az érdeklődést a lélek belső folyamataira koncentrálja 4 alapvető pszichikus funkció 1. Érzékelés 2. Érzés 3. Gondolkodás 4. Intuíció
Selbst (Mély-Én) Persona Személyiségcentrum Központi archetípus Felöleli a tudatos és tudattalan pszichét is Egészében kognitíve nem integrált szerkezet A személyiségfejlődés a Selbst progresszív önállósodása. {Az „árnyék" és „anima/animus" „elrendezése", integrálása után!) Ez a folyamat az individuáció. Persona „homlokzat" Szerepszemélyiség híd az én-tudat és az objektív külvilág között
Anima - Animus A női jelleg megszemélyesítése a férfi tudattalanjában és a férfi jellegé a nő tudattalanjában. „Pszichikus Kétneműség„ A személyes és a kollektív tudattalan elemeit tartalmazza. Funkció: kapcsolat az individuális tudat és a kollektív tudattalan között. 4 fejlődési állomás!
Árnyék (Schatten) Olyan személyes és kollektív pszichikus diszpozíciók helye, melyeket nem élünk meg, mivel összeegyeztethetetlenek a tudatosan választott életformával Mindezek a tartalmak viszonylag autonóm részszemélyiséggé szerveződnek a tudattalanban. Cél: integrálás Nem csupán negatív, de pozitív tartalma is lehet!