Az anyag szerkezete
1.) Anyagok - testek Anyagok pl. vas, fa, víz, olaj, levegő. A testeket különféle anyagok alkotják. 2.) Állapotváltozás: A testek valamilyen tulajdonságának megváltozása. Pl. halmazállapot-változás
3.) A légnemű anyagok szerkezete A légnemű anyagok részecskékből állnak és ezek a részecskék állandó mozgásban vannak.
A légnemű anyagok részecskéi távol vannak egymástól, ezért egymással állandóan ütközve mozognak. A gázoknak sem önálló alakja, sem önálló térfogata nincs.
4.) A folyadékok szerkezete A folyadékok is részecskékből állnak, és ezek a részecskék állandó mozgásban vannak. Diffúzió: Az a jelenség, amikor a folyadékok külső hatás nélkül keverednek egymással.
A folyadékok részecskéi érintkeznek egymással és egymáson elgördülve mozognak. A folyadékok a tárolóedény alakját veszik fel, térfogatuk állandó.
5.) Különböző anyagok részecskéi: 50+50? Különböző anyagok részecskéi általában különböző nagyságúak, a részecskék között hézagok vannak.
6.) A szilárd anyagok szerkezete A szilárd anyagok is részecskékből állnak (fagyás). Ezek a részecskék helyhez kötött rezgőmozgást végeznek. A szilárd anyagok alakja és térfogata is állandó.
1.) Anyagok – testek: példák Összefoglalás 1.) Anyagok – testek: példák 2.) Állapotváltozások – példák 3.) A légnemű anyagok szerkezete: fecskendő és az illatok A részecskék mozgása A gázok alakja és térfogata 4.) A folyadékok szerkezete - lecsapódás Diffúzió A folyadékok alakja és térfogata 5.) Különböző anyagok részecskéi: babszem – mákszem 6.) A szilárd anyagok szerkezete A szilárd anyagok alakja és térfogata
Röviden: Minden anyag részecskékből áll és ezek a részecskék állandó mozgásban vannak. A gázok részecskéi egymással ütközve mozognak, sem az alakjuk, sem a térfogatuk nem állandó. A folyadékok részecskéi egymáson elgördülve mozognak, az alakjuk a tárolóedény alakját veszi fel, térfogatuk nem változik. A szilárd anyagok részecskéi helyhez kötött rezgő mozgást végeznek, alakjuk és térfogatuk állandó (nem változik).