Magyarország ércelőfordulásai

Teleptani alapfogalmak Telep: hasznosítható ásványi nyersanyagot vagy fosszilis energiahordozót tartalmazó földtani test. Teleptan: a nyersanyagok és fosszilis energiahordozók keletkezésével, földtani megjelenésével, rendszerezésével foglalkozik. Ásványi nyersanyagok rendszerezése: a nyersanyag jellege szerint: ércteleptan nemércek teleptana fosszilis energiahordozók teleptana a nyersanyag keletkezése szerint: magmás teleptan üledékes és metamorf teleptan A két rendszerezési elvet összevontan alkalmazzák. A nemérces ásványi nyersanyagokat általában a felhasználási terület alapján osztályozzák.

A főbb nyersanyagok 1 főre eső évi fogyasztása fejlett országokban

Ortomagmás gravitációs telepek Fe, Ti, Cr Bázisos-ultrabázisos magmához kötődnek Az ércásványok első szilárd fázisként, a kőzetalkotó ásványok előtt válnak ki Oxidok: krómit, ilmenit, magnetit

Magyarországi előfordulás (Fe, Ti) Szarvaskő Gabbróban wehrlit lencsék (ilmenit, magnetit, krómit)

Szkarn (kontakt metaszomatikus) telepek (Fe, W, Cu, Zn) Mészkő és savanyú (neutrális) magma egymásra hatásával jönnek létre Ca-szilikátok képződnek (grosszulár, diopszid, tremolit) 1-5 km mélységben, 350-650 C0 között Az ércásványok hintetten vagy repedéskitöltésekben, zonális elrendeződésben jelennek meg Ércásványok: magnetit, hematit, wolframit, kalkopirit

Szkarn (kontakt metaszomatikus) telepek

Szkarn ásványok

Porfiros rézérc telepek Hintett (porfiros) érc: az érctartalmú oldatok a a magmás kőzet kőzetalkotó ásványait lebontják, és a helyükre ércásvány válik ki Porfiros Cu telepek: a világ rézérc termelésének 50 %-át adják viszonylag alacsony Cu-tartalom (0,4-1 %), de nagy kiterjedésű telepek gyakran Mo ércesedés kíséri az ércképződés erős kőzetátalakulással jár együtt (kovásodás, propilitesedés, szericitesedés) ércásvány: kalkopirit, pirit

Bingham Canyon, Salt Lake City, Utah Porfiros rézérc Bingham Canyon, Salt Lake City, Utah

Magyarországi előfordulás: szkarnos és porfiros rézérc Recsk, mélyszinti ércesedés 1 km körüli mélységben, triász üledékes környezetbe nyomult felsőeocén (oligocén) diorit intrúzióban alakult ki Kísérője a szkarnos Cu-Zn és a felszínközeli epitermális Cu-Au ércesedés, Az epitermális Cu ércet 130 évig bányászták A porfiros ércben a Cu koncentráció 0,4 % A fő ércásvány a kalkopirit + pirit, kevesebb molibdenit Au tartalom nem jelentős A telep kutatása az 1960-as években kezdődött, de a termelés nem indult meg A kutatás során kialakított nagyméretű aknákat és vágatokat karbantartották 1999-ig

Magyarországi előfordulás: szkarnos és porfiros rézérc Recsk, mélyszinti ércesedés

Rétegtani szinthez kötött (strata-bound) érctelepek (Fe, Pb, Zn, Cu, U) Jól körülhatárolható üledékes rétegtani egységben jelennek meg Az ércesedés az érchordozó kőzet kialakulása után történik (epigenetikus) Az ércszállító oldatok általában magmás eredetűek, metaszomatizál-ják az üledékes rétegeket, vagy azokban lerakják az ércásványokat

Rétegtani szinthez kötött vasérctelepek karbonátos kőzetben: Rudabánya Triász dolomitban alakult ki Uralkodó a Fe (sziderit), a Pb, Zn, Cu szulfidok mennyisége alárendelt, Felszínközelben limonittá alakult, a külszínen ezt bányászták A szideritet mélyműveléssel fejtették Átl. Fe2O3 tartalom 22-40 % Egyéb ásványok: barit, kalkopirit, galenit, szfalerit, malachit, azurit és a termésréz A több mint 600 évig tartó bányászat 1985-ben szűnt meg.

A rudabányai vasérctelep földtani szelvénye

Rudabánya külfejtés

Rétegtani szinthez kötött U érctelepek homokkőben: Kővágószőlős, Mecsek hegység Felsőpermi szürke-zöldesszürke, folyóvízi-delta lerakódású homokkőben kialakult uránércesedés Az urándúsulás epigenetikus, de nem metaszomatikus Az érc az elsődleges, gránithoz kapcsolódó képződési helyről oldatban szállítódott, majd uránkarbonátok, -oxidok, -szilikátok formájában, lencséket alkotva kivált a homokkő kötőanyagaként Különösen dúsul a szenesedett növényi maradványok környezetében Az ércet az 1950-es évek elejétől kezdve, közel ötven éven át bányászták

1: vörös homokkő, 2: zöldesszürke homokkő, 3: szürke homokkő, Rétegtani szinthez kötött U érctelepek homokkőben: Kővágószőlős, Mecsek hegység 1: vörös homokkő, 2: zöldesszürke homokkő, 3: szürke homokkő, 4: uránérc lencsék

Mecsek, Kővágószőlős

A teléres megjelenésű hidrotermális telepek csoportosítása Hipotermális (ércépződés 300-600 °C között): Au, Sn Mezotermális (ércképződés 200-300 °C között): Cu, Pb, Zn Epitermális (ércképződés 50-200/300 °C között): Au, Ag, As, Sb, Hg

Mezotermális teléres Cu-Pb-Zn telepek Általában fiatal vulkanitokhoz, vagy kis mélységű savanyú-neutrális intrúziókhoz kötődik Mellékkőzet-elváltozás: propilitesedés Az ércesedés jellemzően polimetallikus (kalkopirit, galenit, szfalerit, pirit) Kísérő ásványok: kvarc, kalcit Vékonyabb telérek (cm-10 cm), lencsék

Galenit, szfalerit, kalkopirit, pirit

Mezotermális teléres Cu-Pb-Zn telepek Gyöngyösoroszi Miocén andezithez kapcsolódó Pb-Zn ércesedés 18 telérből áll, de ezek közül csak néhányat bányásztak Az andezit erősen breccsásodott, kovásodott, agyagásványosodott A fő ércásványok szfalerit, galenit, kalkopirit, pirit A meddőásványok kalcit, kvarc, ametiszt Jelentősebb bányászat az 50-es évek elején kezdődött, és 1985-ig tartott

Mezotermális teléres Cu-Pb-Zn telepek Gyöngyösoroszi

Epitermális Ag, Au, telepek Andezites vulkanizmushoz kapcsolódó ércesedés A cirkumpacifikus övben sok előfordulás ismert Az Au és Ag mellett Sb, Hg, As is előfordul Az Au terméselem 2 tipusát különböztetik meg: LS (low sulfidation, alacsony szulfidációs): az érces oldat szulfidos-semleges, általában teléres megjelenésű ércesedés, kevesebb pirit HS (high sulphidation, magas szulfidációs): az érces oldat szulfátos-savas, hintett-breccsás-eres megjelenésű ércesedés, sok pirit

Epitermális Ag, Au telepek – magyarországi előfordulások  Recsk HS típusú Cu-Au ércesedés, felsőeocén andezites sztratovulkáni sorozatban, erős kőzetelváltozással (kovásodás, agyagásványosodás) A rézércet az 1800-as évek elejétől, 130 éven át bányászták A réz fő ásványa az enargit (Cu3AsS4). Az érc szeszélyes, hintett, tömzsös eloszlású Az aranyat az 1990-es években kutatták, bányászata nem kezdődött meg Telkibánya LS típusú Au-Ag ércesedés, miocén korú andezithez kötődik, erős kőzetelváltozással (kovásodás, agyagásványosodás, K-dúsulás) A bányászat fénykora a XIII-XIV. században volt, az 1800-as évek végéig folyt kisebb mértékű termelés Az érc teléres megjelenésű, fő kísérő ásványa a kvarc

A recski érces komplexum

Bauxittelepek Lateritbauxit: Keletkezési feltételek: trópusi éghajlat, sok csapadék A felszínen lévő magmás kőzetek (legalkalmasabb a bazalt) mállásával először agyagásványok jönnek létre A Si nagy része oldatban elszállítódik, Al-oxidok és -hidroxidok képződnek A kőzet először vasban dús lateritté, majd a vas kioldódása után bauxittá alakul A bauxit fő ásványai: gibbsit [Al(OH)3], diaszpor, böhmit [AlO(OH)] A vasoxid miatt gyakran vörös színű, földes megjelenésű érc

Bauxittelepek Karsztbauxit Keletkezési feltételek: szubtrópusi éghajlat, karbonátos kőzetfelszín A bauxit a karsztos mélyedésekben halmozódik fel, lencsés megjelenésű A málladék magmás kőzetekből származik, a karsztos térszín gyűjtőhelyként szolgál A málladékhoz hozzájárul a karbonátos kőzet agyagos mállásterméke is (“terra rossa”).  

Magyarországi előfordulások: karsztbauxitok Zirc, Alsóperepuszta középsőkréta bauxit feküje felsőtriász dachsteini mészkő fedője középsőkréta márga Halimba, Iharkút, Sümeg felsőkréta bauxit feküje felsőtriász dolomit fedője felsőkréta mészkő, kőszén, vagy folyóvízi homokkő Nagyegyháza, Gánt, Iszkaszentgyörgy, Fenyőfő, Dudar, Szőc, Nyirád felsőkréta-alsóeocén bauxit feküje felsőtriász mészkő vagy dolomit fedője: eocén üledékes kőzetek (több helyen széntelepes sorozat)

A gánti bauxitterület földtani szelvénye

Üledékes mangánérc telepek A földtörténeti múlt üledékes mangánérc-telepei sekélytengeri körülmények között jöttek létre A szárazföldről oldatban beszállított mangán oxidként (piroluzit, MnO2) vagy karbonátként (rodokrozit, MnCO3) csapódott ki A karbonátos mangánérc réteges, az oxidos mangánérc lencsés, gumós vagy réteges megjelenésű

Magyarországi mangánérc telepek Úrkút, Eplény Alsójura agyagmárgában 4 x 12 km területen, 30-40 m vastag karbonátos és oxidos mangánérc Mn-tartalom 18-22 % A 70-es években Magyarország a mangántermelésben második volt Európában Úrkúton még jelenleg is van mangánérc-bányászat

Az úrkúti mangánérctelep földtani szelvénye