Szekvenciális hálózatok más néven sorrendi hálózatok https://rezisztor.wordpress.com/

https://rezisztor.wordpress.com/ Jellemzői, működése Sorrendi hálózatoknál a kimeneti kombinációt a bemenetek aktuális értékei, valamint a korábban fennállt értékei is befolyásolják. Létrehozása kombinációs hálózatok egyszerű visszacsatolásával is megoldható! Bekapcsoláskor ún. start állapotban van, a hálózatnak „előélete” nincs. Ha változás következik be a bemeneteken, a rendszer egy új állapotba ugrik. További változások hatására újabb állapotokba ugorhatunk, vagy akár vissza is térhetünk egy korábbi helyzetbe https://rezisztor.wordpress.com/

Példa: egy italautomata 50 és 100 forintossal működik. Egy kóla 150Ft. „0” „1” „2” : előző állapot (y), új állapot (Y) „50Ft be” „100Ft be” : a bemenetek (x) „Kóla ki” „50ft ki” : kimenetek (z) https://rezisztor.wordpress.com/

A sorrendi hálózatok megadása Állapotgráfos leírás: Az állapotokat sorszámozott körök jelölik, köztük pedig nyilak mutatják a lehetséges állapotváltásokat. A nyilakon fel van tűntetve, hogy milyen bemeneti kombináció esetén haladunk rajtuk, és hogy ekkor mi legyen a kimenetek értéke. Pl.: egy két bemenetű (x 1, x 2) és két kimenetű (z 1, z 2) állapotgráf https://rezisztor.wordpress.com/

https://rezisztor.wordpress.com/ 2. Állapottáblás felírás Az állapottábla táblázatos formában mutatja meg, hogy a y állapotból a különböző bemeneti kombinációk hatására mely Y állapotokba ugrunk. A kimenetek alakulását ugyanebbe, de külön táblázatba is írhatjuk. https://rezisztor.wordpress.com/

Aszinkron és szinkron sorrendi hálózatok Ha egy kombinációs hálózatot közvetlenül visszacsatolunk, aszinkron sorrendi hálózathoz jutunk: az aktuális állapot a bemenő jelek hatására bármelyik pillanatban megváltozhat. Ha a visszacsatolt jeleket csak bizonyos időközönként engedjük vissza a bemenetre – pl. egy külső órajel periódusában –, akkor az állapotváltozások is csak abban az ütemben történhetnek. Ilyenkor szinkron sorrendi hálózatról beszélünk. https://rezisztor.wordpress.com/

Elemi sorrendi hálózatok (tárolók, flip-flopok) R-S tároló (S-R flip-flop) https://rezisztor.wordpress.com/

https://rezisztor.wordpress.com/ A D tároló : egy szinkron elemi sorrendi hálózat Működése: a C bemenetre kapcsolt órajel felfutó élekor (és csak akkor) a kimenet felveszi a D bemenet értékét, és egészen a következő felfutó élig megőrzi azt (függetlenül attól, hogy a D bemeneten történt-e közben változás). https://rezisztor.wordpress.com/

https://rezisztor.wordpress.com/ J-K tároló: A J-K flip-flop szinkron működésű: a C bemenetre érkező órajel felfutó élére kapuzza be az adatokat, csak ekkor változik az állapota (és a kimenet). Tartós 11 bemeneti kombinációra tehát az órajel ütemében váltakozik a kimenet. Az áramkör J- vel jelzett lába a Set (beíró) láb, a K pedig a Reset (törlés). https://rezisztor.wordpress.com/

https://rezisztor.wordpress.com/ T tároló: ha a J-K tároló J és K bemeneteit összekötjük és elnevezzük T- nek. A flip-flop beíró és törlő funkciója így elveszik; ha T=0, a kimenet megtartja értékét, ha T-t 1-re állítjuk, Q a negáltjára változik az órajel ütemében élvezérelt https://rezisztor.wordpress.com/

Master-Slave flip-flopok két fő egységből állnak: a Master (mester) egység kapuzza be az adatokat a bemenetről, majd továbbküldi azokat a Slave (szolga) egységnek, amely a kimenetre írást intézi. élvezérelt Master-Slave tárolók : a Master egység a felfutó élre, a Slave pedig a lefutó élre lép működésbe https://rezisztor.wordpress.com/