Készletgazdálkodás mesterképzés
A logisztika alrendszere Logisztika: áramlási folyamatok menedzsmentje Készletgazdálkodás: az áramlási folyamatok zavartalanságát biztosítja
A készlet fogalma Minden olyan áruba fektetett pénzmennyiség, melyet azért vettek, hogy feldolgozzanak vagy feldolgozás nélkül eladjanak Szélesebb értelemben a készlet magában foglalja az inputokat és outputokat és a termelésközi állapotban lévő termékeket Termelési vs. számviteli készlet fogalom Lehet: Nyersanyag Segédanyagok Termékek alkatrészei, komponensei Félkész termék Késztermék Berendezések, szerszámok tartalék alkatrészei …
Készletfajták funkció szerint Anticipált készlet: jövőbeli kereslet alapján Biztonsági készlet: kiegészíti az anticipált készletet. Csökkenti a bizonytalanságból származó kockázatot. Szezonális készlet Ciklikus készlet: a gazdaságos sorozatnagyságot teszi lehetővé Termelési csatorna készletei: főleg félkész termékek „Úton lévő” (pipeline) készletek Ütközőkészlet: munkaállomások függetlenségét biztosítja Spekulatív készletek: kedvezmények, árváltozások Elfekvő készletek
Ütköző (puffer) készletek funkciók és szereplők között Szállító – beszerzés Beszerzés – termelés Termelés – marketing Marketing – értékesítés Értékesítés – közvetítők Közvetítők – fogyasztók
A készletgazdálkodás költségei Alternatíva-költség: az erőforrások készletekre fordítása miatt elveszett haszon. Mérése: adózás előtti WACC. Tárolási költség (változó vagy lépcsőzetes) Elévülési költség (változó) Kezelési költség (fix vagy lépcsőzetes) Rendelési költség (fix) Szállítási költség (változó, fix vagy lépcsőzetes) Weighted Average Cost of Capital
WACC (Weighted Average Cost of Capital) átlagos tőkeköltség: a saját tőke számított alternatívaköltsége és az idegen tőke forrásköltségének számtani átlaga ahol: E = saját tőke nagysága D = idegen tőke (hitel) nagysága Rj=kockázatmentes megtérülési ráta β = portolio béta MRP = piaci kockázati prémium Rb = hitel kamatlába t = vállalkozás adórátája Adózás előtti WACC:
Méretgazdaságosság a készletgazdálkodásban (példák) mennyiségi kedvezmények (rabatt) fajlagos szállítási költségek fajlagos rendelési költségek központi gyűjtőraktárak nagyobb gyártási sorozatok, kisebb átállási költségek
Készletnyilvántartási rendszerek Naprakészek (percrekészek): flow Régi példa: kétaknás készletezés Ciklikusak: stock
A készletezési rendszer A készletezési rendszer gondoskodik a készletek fenntartásához és szabályozásához szükséges szervezeti rendszerről és működési politikáról. A rendszer felelős a termékek megrendeléséért és átvételéért: a megrendelés feladásának időzítésért, annak nyomon követéséért, hogy miből mennyit mikor és kitől rendeltek. A készletezési rendszer alapfeladata meghatározni, hogy egy adott termékből mikor rendeljünk és mennyit kell egy alkalommal rendelni A rendelés időpontja lehet: rögzített időközönkénti (T), a készletszint meghatározott minimális szintjétől függő (R) A rendelési tétel lehet: rögzített mennyiségű (Q) a készletezés maximális szintjétől függő (S)
Készletezési döntések és raktározás I. (készletosztályozás) A Pareto-szabály (80/20 szabály): hüvelykujjszabály Körülbelül a készletek 20%-a teszi ki a készletek pénzben mért értékének 80%-át. ABC analízis (vagy Pareto-elemzés): ‘A’ osztály, (10-20%) – 60-80% készletérték, pénzmozgás: folyamatos készletfigyelés, alacsony termékválaszték ‘B’ osztály, (30-50%) – 20-40% készletérték, pénzmozgás ‘C’ osztály, (30-60%) – 5-20% készletérték, pénzmozgás: széles választék, időszaki ellenőrzés ‘D’ osztály, (0-30%) – 0% készletérték, pénzmozgás: elfekvő készlet A lognormális eloszlás is magyarázza, ha az alsó határ az átlagos értéktől kb. két szórásnyira van.
Készletosztályozási feladat Fajta Éves kereslet Egységár (Ft) Éves készletérték (Ft) 1 2.500 360 900.000 2 1.000 70 70.000 3 2.400 500 1.200.000 4 1.500 100 150.000 5 700 49.000 6 1000 1.000.000 7 200 210 42.000 8 4000 4.000.000 9 8.000 10 80.000 100.000
Megoldása Fajta Éves készletérték (Ft) Kategória Termékfajták aránya (%) Arány értékben (%) 8 4.000.000 A 10 52,7 3 1.200.000 B 30 40,8 6 1.000.000 1 900.000 4 150.000 C 60 6,5 100.000 9 80.000 2 70.000 5 49.000 7 42.000 ? ?
Ajánlott leltározási politika A kategória: Gyakori leltárazás 0,5% hibahatár B kategória: Közepesen gyakori leltárazás 1,0% hibahatár C kategória: Relatíve ritkább leltárazás 5,0% hibahatár
Készletezési döntések és raktározás II. A négyzetgyök-szabály: Hüvelykujjszabályként működik (Maister, 1976) A raktározás centralizálásának várható előnyeit számszerűsíti Az összes biztonsági készlet nagysága egyenesen arányos a raktárak számának négyzetgyökével: Pl. ha 10-ről 5-re csökkentjük a raktárak számát, akkor a biztonsági készletszint csökkenése: 1 – (√5 / √10) = 29% b x
Információs technikák és hibaarányok Kézírásos adatrögzítés – 25,000 / 3,000,000 Billentyűzeten keresztül – 10,000 / 3,000,000 Optikai karakterfelismerés (OCR) – 100 / 3,000,000 Ember és gép számára egyaránt olvasható jelölések Pl. rendszámtábla vonalkód (code 39) – 1 / 3,000,000 Gyors, pontos és robosztus Megbízható és olcsó transzponder (rádiófrekvenciás jelölés) – 1 / 30,000,000 A jelző (microchip + antenna) az áruhoz v. csomaghoz rögzül jelvevő jelolvasó Fogadóállomás, amely továbbítja az adatot a szervernek Lehet aktív vagy passzív
Készletezési modellek
Készletezési modellek A gazdaságos rendelési mennyiség (fűrészfog) modell (EOQ)
Q0 d Raktár- készlet R Nap Q = 350 egység d = 50 egység/nap L = 2 nap R = 100 egység (2 napi készlet) d Q0 Raktár- készlet R Rendelés beérke- zése Rendelés feladása Utánpótlási idő 2 nap Nap
Készletezési modellek A "fűrészfog" modell A fűrészfog modell akkor használható, ha mindent biztonsággal ismerünk: a termék iránti kereslet állandó és az égész periódus alatt változatlan, az átfutási idő (a rendeléstől az átvételig) állandó, a termék egységára állandó, a készlettartás költsége az átlagos készleten alapul, a rendelési és a termékváltási költség állandó a termék kereslete maradéktalanul ki van elégítve (nincs várakozás)
Számítások I. Rendelési mennyiség Éves költség
Számítások II.
Számítások III. Éves újrarendelések száma: D/Q Rendelési ciklus hossza: Q/D
Az optimális rendelési mennyiség változtatási lehetőségei Teljes költség Rendelési mennyiség EOQ „zóna”
Gazdaságos termelési mennyiség (EPQ)
Feltételei Csak egy termék Ismert az időszaki kereslet (D) A felhasználási ráta (d) konstans A felhasználás folyamatos, de a készletgyártás (beérkezés) szakaszos (periodikus) A termelési ráta (p) konstans Az utánpótlási idő (L) nem változik Nincsenek mennyiségi kedvezmények A termelési ráta meghaladja a felhasználási rátát Az előkészítési költség (S) független a sorozatnagyságtól A készlettartási egységköltség (H) állandó
Alapösszefüggések az EPQ modellben Napi készletváltozás = p – d Készletépítés költsége = (D / Q) x S Tartási költség = (nmax / 2) x H TCmin = (D / Q) x S + (nmax / 2) x H QEPQ = Ciklusidő = QEPQ / d (ennyi idő alatt fogy el) Termelési átfutási ideje: QEPQ / p d
Alapösszefüggések az EPQ modellben 2. nmax = (QEPQ / p ) x (p – d) nátlag = (QEPQ / p ) x (p – d) / 2
Példa Összeszerelő üzem évente 48.000 alkatrészt használ. Ennek előállítását maga végzi (napi 800 db). Egy 240 munkanapból álló évben mekkora lesz az ideális termelési sorozatnagyság (az alkatrészt tekintve), ha a készlettartás költsége 1 Ft évente, az előkészítési költség pedig 45 Ft? Ekkor mennyi lesz az éves készletezési összköltség (TCmin)? Ciklusidő (egy teljes ciklus időtartama)? Termelés átfutási ideje?
Megoldás d = 48.000/240 = 200 per nap QEPQ = [(2x48000x45)/1x(800/(800-200))]0,5 = 2.400 db TCmin = 1.800 Ft Ciklusidő = QEPQ /d = 2400/200 = 12 nap Termelés átfutási ideje = 2400/800 = 3 nap
Mennyiségi kedvezmények (rabatt) Az egység vételárának csökkentése nagy tétel vásárlása esetén. Előny a vevőnél: Kevesebb rendelés-feladási költség (D*S/Q) Kisebb vásárlási ár (beszerzési ár) (P*D) Előny az eladónál: Alacsonyabb tartási költségek (n*H/2) Kevesebb adminisztratív (általános) ktg. Alacsonyabb haszonáldozati költség Tanulás miatt csökkenő változó költségek
Rabatt típusai Egyszeri rabatt: egyszeri alkalommal vásárolt adott mennyiség vásárlásakor Diszkrét rabatt: az ár adott vásárlási mennyiség(ek) után csökken Lépcsős rabatt: lépcsőzetesen adott kedvezmény (ezt fogjuk használni) Halmozott rabatt: a vásárolt mennyiség meghatározott idő alatt gyűjthető össze
A TC görbe, ha szerepeltetjük a beszerzési költséget is TC PD-vel TC PD-vel Rendelési mennyiség
Kedvezmények Ktg Rendelési mennyiség
Ha a (fajlagos) készlettartási költségek állandóak Ktg Árcsökkenés Mennyiség
Ha a tartási költségek az egységár százalékában vannak megadva Ktg Mennyiség
Az EOQ meghatározása ha a CC konstans D = 816 db S = 12 Ft H = 4 Ft/db Ár: 20 Ft 1-49 db, 18 Ft 50-79 db, 17 Ft 80-99 db, 16 Ft 100 db felett
Az EOQ meghatározása Ktg 20Ft 18 Ft 17 Ft 16 Ft Mennyiség
Megoldás QEOQ = (2*816*12/4)0,5 = 69,97 = 70 darab TC70 = (70/2)*4 + (816/70)*12 + 18*816 = = 14.968 Ft TC80 = 14.154 TC100 = 13.354
Ha a CC nem konstans D = 4.000 db, S = 30 Ft, H = 0,4*P Árak: 1-499 db 0,9 Ft; 500-999 0,85 Ft; 1.000 db felett 0,8Ft.
Megoldás QEOQ(0,8)=866db → de ez nem megvalósítható QEOQ(0,85)=840db → ez megvalósítható TC840=30*(4000/840)+0,4*0,85*(840/2)+4000*0,85= =3685,66Ft → érdemes-e többet rendelni? TC1000=30*(4000/1000)+0,4*0,8*(1000/2)+4000*0,8= =3480Ft
Szemináriumi feladatok
1. feladat Adott egy vállalat, ami 3 különböző méretű raktárat tart fenn. Az egyikben 100t, a másikban 200t, a harmadikban 400t biztonsági készlet van. Egy tonna áru tartási költsége minden raktárban egységesen 2.000Ft évente. A négyzetgyök-szabály alapján mekkora nyereségre számíthat a biztonsági készletek csökkenéséből, ha egyetlen nagy raktárba kívánja összevonni az összes készletet?
1. megoldás b2=700*(1/3)0,5 = 404,15 (700-404,15)*2000 = 591.700Ft
2. feladat Induló raktárak száma: 6db Összes induló biztonsági készlet: 6.000t Raktárak új száma: 2db Mekkora lesz az új biztonsági készlet?
2. megoldás 6.000*(2/6)0,5=3464,10
Éves készletérték (Ft) 3. feladat Fajta Éves kereslet Egységár (Ft) Éves készletérték (Ft) 1 1000 200 2 20000 40 3 3000 300 4 450 5 500 120 6 5000 400 7 4500 99 8 350 666 9 2800 1200 10 6000 100 11 5500 50 12 150
3. megoldás Fajta Éves készletérték (Ft) Kategória Termékfajták aránya (%) Arány értékben (%)