Szervetlen vegyületek

Szén-dioxid A szerves vegyületek lebontásakor keletkezik a sejtben A légzés során távozik a szervezetből A fotoszintézis kiindulási vegyülete Ammónia A nitrogén megkötő baktériumok a levegő nitrogénjéből állítják elő A növényi sejtekben az aminosav képződéshez szükséges A szerves nitrogén vegyületek lebontásakor keletkezik

20. lecke A víz néhány tulajdonsága

Víz Az élőlények szempontjából legjelentősebb szervetlen vegyület Az élet kialakulásának színtere (ősóceánok vize) Minden élőlény teste tartalmaz vizet Medúza: 98 – 99%-a, Emberi test: 60 – 70% (10% elvesztése már halálos) Száraz magvak, csontok: 5 – 15%

Kémiai szerkezete: Dipólus molekula (O felől -, H- ek felől + töltése van, az O atommagnak nagyobb az elektronvonzó képessége, mint a H atom magjának), poláris molekula Vízmolekulák között H-kötések alakulnak ki

A víz jelentősége Jó oldószer (jó diszpergáló közeg) Poláris oldószer : szabad ionok, poláris molekulák körül vízburok képződik Kiindulási anyag és végtermék Kémiai reakciók kiinduló vegyülete pl. a hidrolízisnél (hidrolízis: vízfelvétellel való bomlás) Reakciók végterméke pl. kondenzáció (kondenzáció: vízfelszabadulással járón egyesülés) Szállító közeg A kicsi belső súrlódás teszi lehetővé Reakció közeg A vízben levő anyagok közötti reakciók színhelye

Anyagmozgás vizes közegben: Diffúzió Ozmózis

Diffúzió: Vizes oldatban a részecskék ( víz molekulák és az oldott anyagok) a számukra nagyobb sűrűségű hely felől a kisebb sűrűségű hely felé mozognak, idővel kialakul a részecskék egyenletes elosztása a vizes oldatban. A diffúzió a hőmozgáson alapul Biológiai jelentősége: Biztosítja a szervezet számára a szükséges anyagok egyenletes eloszlását a sejtek közötti térben és a sejtekben Pl. diffúzióval jut az oxigén a tüdő légteréből a hajszálerekbe

Ozmózis: Az oldószer molekuláknak (a H2O- knak) féligáteresztő hártyán történő diffúziója Féligáteresztő hártya: csak a víz molekulákat ereszti át,a nagyobb oldott részecske molekulákat nem. Két nem egyenlő koncentrációjú, féligáteresztő hártyával elválasztott oldat koncentrációja fokozatosan kiegyenlítődik, mert az oldószer átdiffundál a féligáteresztő hártyán a hígabb oldat felől a töményebb felé.

Ozmózisnyomás: Az a nyomás amit a töményebb oldatra gyakorolva megakadályozható a víz molekulák átáramlása a féligáteresztő hártyán keresztül a hígabb oldatból a töményebb oldatba Az a szívóerő ami biztosítja a víz molekulák átáramlását a féligáteresztő hártyán keresztül a hígabb oldatból a töményebb oldatba

a víz felszívódása az állati bélfalon Ozmózis fajtái endozmózis: a víz molekulák a féligáteresztő hártya külső oldala felől a belső oldal felé mozognak pl. növényi sejtek (gyökérszőrsejtek) vízfelvétele, érett szőlőszem megrepedése esős időben, a víz felszívódása az állati bélfalon a víz visszaszívódása a szűrletből a vesébe a vörösvérsejtek hemolízise exozmózis: a víz molekulák a féligáteresztő hártya belső oldala felől a külső oldal felé mozognak pl. a növényi sejtek plazmolízise (sózott uborka levet ereszt) a vörösvérsejtek zsugorodása

Kísérlet: CO2 kimutatása meszes vízzel Pipettán keresztül fújjuk a kilélegzett levegőt a meszes vízbe fél percig. A meszes víz megzavarosodik, a változás a CO2 jelenlétére utal. A CO2 a biológiai oxidáció során keletkezik. A biológiai ox. lényege: energiafelszabadulással járó folyamat, a CO2 mellet ATP keletkezik (a mitokondriumokhoz kötődik). A CO2 a sejtekből a kapilláris falakon keresztül a vérbe jut, onnan a vérkeringéssel a tüdőbe, ott az érfalon és a léghólyagocskák falán át a kilélegzett levegőbe, a CO2 passzív transzportal mozog. CO2+Ca(OH)2= CaCO3+H2O