Tanári kommunikáció A hullám című film kapcsán Szőke-Milinte Enikő PPKE

A kommunikáció mint tranzakció

Énállapotok (Eric Berne) Gyermek-én: személyiségünk szerves részévé válik, amit kora gyermekkorunkban tanultuk (érzéseket fejezünk ki) az engedelmeskedő és a lázadó Szülő-én:    szüleink vagy nevelőink megfigyeléséből, azonosításából és gyakran utánzásából származik a kritikus szülő; a nevelő-gondoskodó szülő Felnőtt-én: személyiségünknek ez a része az érzelemmentes gondolkodáshoz kapcsolódik a problémamegoldással és a tényszerű kommunikálással foglalkozunk

Eric Berne „rejtett tranzakciók sorozata, amely pontosan meghatározott, előre nem látható kimenetel felé halad” (tudattalan, rejtett jelleg; előre látható módon történő megismétlődés) tranzakció – társas beszélgetés alapegysége rejtett tranzakció – egyidejűleg közvetít egy nyílt társadalmi szintű és egy rejtett, pszichológiai szintű üzenetet

Jack Dekninck „tanult manipulatív tevékenység, mely félreismerésből fakad” (lényeges információk figyelmen kívül hagyása vagy torzítása), ezért nem képesek pontosan észlelni és értékelni a tényeket, problémákat, saját lehetőségeiket – túloznak, felnagyítanak, hárítanak, jelentéktelenítenek

Vann Joines folyamat, melynek rejtett motívuma kívül esik a Felnőtt (énállapot „itt és most”-ra) tudatosságon, akkor válik explicitté, amikor a résztvevők átkapcsolják viselkedésmódjukat (váratlan viselkedésváltás, amitől lelepleződik az addig rejtett motívum), zavartság érzésével végződik, ezért egymást kezdik hibáztatni

Rejtett motívumok: mások figyelme az idő kitöltése vélekedések megerősítése tartalmatlanná vált kapcsolat továbbvitele negatív élmények, érzések kifejezése valódi érzések elfedése saját korábbi helyzetmegoldási modellek megerősítése a szervezetben elfoglalt pozíció

A játszma szerkezeti elemei Horog - a játszmára való felhívást képviselő tranzakcionális inger Gyenge pont – a tranzakcionális válasz, amelyben a partner elfogadja a játszmára való felhívást Átkapcsolás – a játszmának az a pontja ahol a játékos a nyereség érdekében szerepet vált Szembesülés – a partner által közvetlenül az átkapcsolás után megtapasztalt pillanatnyi zavar Kiegyenlítés – a játszma résztvevői összegyűjtik a különféle sztrókokat a kiértékeléshez

Hatékonyság: a rejtett cél rejtve maradt és megvalósult

A kommunikáció mint problémamegoldás (participáció)

Funkcionális modell (Horányi Özséb) Állapot, a kommunikátor egy lehetséges állapota Probléma helyzet – szükséglet, szerep A probléma felismeréséhez és megoldásához szükséges tudás elérhetősége Együttműködés – versengés A probléma felismerése és megoldása A felkészültségek megszerzése Hatékonyság – a probléma megoldódott

A kommunikáció mint rituálé a valóságra nem mint valami eleve adottra kell tekintenünk, hanem éppen a kommunikáció által létrehozott társadalmi jelenségre nemcsak a valóság létrehozására, de annak folyamatos fenntartására is szolgál a kommunikáció a kommunikáció során nem a valóságból leszűrt információkat adjuk tovább beszédpartnerünknek, hanem magában a beszélgetésben fogjuk megteremteni a valóságot

Szociális facilitáció Mások jelenléte (az együtt-cselekvés vagy a puszta jelenlét) javítja a teljesítményt = társas növekmény. (Elsősorban egyszerű feladatok esetén.) ASCH kísérlet Stanley Milgram: ENGEDELMESSÉG (befolyásolja: 1.A hatalom közelsége és legitimációja; 2.Az áldozat közelsége;3. A társas támogatás (csoportnyomás) aránya az engedelmességre vagy az engedetlen.

Rab-kísérlet –Ph. Zimbardo La zone Xtréme

AUTOKRÁCIA POLITIKAI RENDSZER EGYEDURALOM A HATALOM EGYETLEN SZEMÉLY VAGY EGY KIS CSOPORT KEZÉBEN ÖSSZPONTOSUL SZEMÉLYES KARIZMA, ERŐFORRÁSOK ELLENŐRZÉSE, HAGYOMÁNY

IDEOLÓGIA (SZLOGENEK, LÉGZÉS, ÜLÉS, MOZGÁS, ÖSSZEFOGÁS, FEGYELEM, TETT) ELLENSÉGKÉP – WIELANDNAK MEGMUTATNI, JOBBAK MINT AZ ANARHISTÁK DEMAGÓGIA-MEGHÓDÍTJUK EGÉSZ NÉMETORSZÁGOT

„MI TUDAT” - KULTÚRA NÉV SZLOGENEK EGYENRUHA VEZETŐ EMBLÉMA HONLAP PROFIL KÖSZÖNÉS ELLENSÉGKÉP UNIFORMIZÁLT BÁNÁSMÓD