Az ókori Egyiptom birodalmainak építő- és képzőművészete I. Az archaikus és predinasztikus kor, Az Óbirodalom szakrális építészete- Halotti kultusz és a szolgálatában álló művészetek: festészet, szobrászat. A masztabák művészete.

Két ókori görög tudósunk van, kinek nevét meg kell jegyezzük az Egyiptomi Birodalom 3500 éves történetének kapcsán: Strabón, a földrajztudós, aki Geographica című munkájában tárgyalja az ókor nagy birodalmainak földrajzát, valamint Hérodotosz, a történetíró, aki a Kr. e. V. század végén járta be a Birodalom jelentősebb helyszíneit, a történelmi és művészeti emlékek után kutatva. Utóbbinak tulajdonítjuk a híres mondást, mely szerint „Egyiptom a Nílus ajándéka” 1 A termékeny sáv, a Nílus mente: a „Fekete Föld” a művelés alá vonható árterületi régió. A predinasztikus kor (nagy vonalak- ban Kr. e. 3000.- 2700) végére válik végle-gessé, hogy a főváros északon, a delta- vidék kezdeténél fekvő Memphisz. (1) Ez az Óbirodalom ideje alatt végig így marad.

1  2  3  Hogy a fejlődés korábbi, felső- neolitikum- beli, chalkolitikum- beli (chalkolitikum= réz- kőkor) és korai bronzkori eredményeiről is megemlékezzünk, a Szahara észak- nyugati és Egyiptom északi régióiban egyetlen korai kultúra nevét kell feljegyezni: ez a Nagada- kultúra (Kr. e. 4000- 3100). A bal fölső képen egy Nagada- kultúrához köthető korsó- temetkezés feltárási képe látszik, középen pedig egy állatalakos váza ezen korból. A jobb fölső kép pedig a rosette- i követ mutatja, azt a feliratos sztélét, amely az Újbirodalom korából származik, és amely alapján az egyiptomi hieroglif abc- t sikerült megfejteni. Papi feljegyzéseket írtak föl rá,három típusú írás-rendszerben: legfölül a hieroglif (1; ‘szent véset’) középen a hieratikus (2;a hieroglif jelkészlet egyszerűsített változata) legalul pedig az ógörög ábécé (3) betűivel.

Az ókori Egyiptomban használatos korona- típusok  (ezt látjuk majd a Narmer- palettán!) Az egymással hadban álló, különböző etnikumok által lakott Alsó- és Felső- Egyiptom egyesítése Narmer fáraó nevéhez köthető, és nagyjából Kr.e. 3000 körül történik. Ugyanakkor az egyesítés kora, amit archaikus kornak is nevezünk, csak 2700 körül zárul le stabilan és teljességgel. Az első két dinasztia idejét a belső hatal- mi harcok jellemzik, a III. és IV. dinasztia azonban rendkívüli építtető és művészet- pártoló tevékenységet fejt ki. E periódusból kell majd fáraók neveit konkrétan megjegyezni. A művészet e korban leginkább a halotti kultuszhoz kapcsolódva hozza gyümöl- cseit, mint ahogy elmondható, hogy a Birodalom művészete fejlődésének döntő mozzanatait leginkább a sírok világából olvashatjuk ki. Az uralkodói temetkezések építményeinek első és legegyszerűbb típusa a masztaba. (arabul ‘pad’). A piramisvárosok, mint a legelsők közt Szakkara, két fontos részből állnak: a nekropoliszból (‘halotti város’) és az azt fönntartó föld- és kézművesek lakóhelyeiből és birtokaiból, melyek mint kert- és tógazdaságok a legjobb minőségű és fekvésű földekből állnak, jövedelmeik a fenntartásra kellenek.

Narmer fáraó palettája Írnok vagy festő számá- ra készülhetett, hogy rajta a festéket vagy tintát higítsák, kikeverjék. Kr.e. 3000 k.

4: A két oroszlántestű, kígyónyakú lény a két hadban 1: A fáraó Felső- Egyiptom koronáját viselve példát statuál egy hadifoglyon; 2: Hórusz isten sólyom alakjában felajánlja a fáraónak a Nílus északi, termékeny mocsárvidékét. 2 3 1 4 3: A lemészárolt áldozatok és a hadisarcot cipelő menet előtt áll a fáraó, aki itt már Alsó- E. koronáját viseli. 4: A két oroszlántestű, kígyónyakú lény a két hadban álló országrészt jelképezi, melyeket itt most szétválasz- tanak. 5: A fáraó bika alakjában összedönt egy déli várost 5

Szakkara , Dzsószer fáraó lépcsős piramisa Kr. e. 2620 körülre épül ki Dzsószer a III. dinasztia legjelentősebb uralkodójaként Kr.e. 2650 körül lép trónra.(ezt az évszámot nem kell megjegyezni, csak a piramis építésének idejét!) Nagyon fontos! Az első, nem égetett agyagtéglából, hanem kőből történő építkezések az ő nevéhez kötődnek! Szakkarába sok uralkodó temetkezik e dinasztiából, itt a masztabakerületnek is van királyi temetkezési funkciója.

Ø Szakkara, a nekropolisz masztaba- kerületének rekonstrukciója  Masztaba- sír struktúrája  A sírkamrával, illetve a külön előkamrával a Ka- lélek számára fenntartott tartalék- fej (az elhunyt képmása) számára. Ez egy domborműves ábrázolás, az elhunyt képmásával, hogy a lélekmadár- természetű Ka vissza- találjon a testhez. Ø

Ø Szakkara, Dzsószer- piramis, építési fázisok a tervező és az építkezés vezetője a fáraó főépítésze, Imhotep, akinek a neve csak egy szobortalapza- ton olvasható Imhotep fejleszti ki a masztaba- formából a lépcsős piramis típusát. Ø

A lépcsős piramis /Dzsószer fáraó/  Sznofru piramisa az Unisz  -piramis A lépcsős piramis /Dzsószer fáraó/  a völgytemplom Ø Szakkara, a temetkezési központ helyszínrajza. Ismerni kell a lépcsős piramist és Unisz piramisát, utóbbit a halotti kamra sírfeliratai miatt.

A halotti templom belső, a szertartást végző papok számára fenntartott udvara  Szakkara, Dzsószer sírkerülete a lépcsős piramissal, jobbra Dzsószer halotti temploma Az építész Imhotep az egyetlen korai időkből fennmaradt mérnöki tudású figura, akit névről ismerünk. A feljegyzések szerint „az alsó- egyiptomi pecsétek őre, királyi kamarás, palota- elöljáró és szobrász” is volt egy személyben. Pylon- kapuzat  Ø

Ø, nem kell megjegyezni, csak érdekesség Szakkara, Sznofru piramisa, A „Vörös Piramis” Sznofru fáraó volt Kheopsz apja Ø, nem kell megjegyezni, csak érdekesség

Szakkara, a templomkerület védőfala és nyugati kapunyílása Szakkara, a Halotti Templom előcsarnoka, nádköteget mintázó oszlopok, amelyeknek egymáshoz közel való elhelyezése a Nílus- menti növényi vegetációt szimbolizálja

Ø 1 Szakkara Masztaba rekonstrukciója (a tartalék fej helye„1”) és a függakna, a látogatók számára emelt lépcsőkkel 

Szakkara,főrangú masztabája: Ptahhotep reliefje Az ábrázolás sémái: -legjellemzőbb testfelületek törvénye -szalagszerű képmezőkben egymás alatt- fölött elhelyezve a narratíva -figurák tekintetei egyfelé irányulnak, a néző nem létezik az ábrázoló számára, nagyon ritkán tekint ki a képből (Ba- lélekmadár), akkor rontáselhárító, vagy erősen oltalmazó funkció A sírfelirattal együtt borítja be a kamra falait. Ezen a halotti szertartás szent szövegei találhatók.  Kr. e. 2600- as évek Ptahhotep nevét nem kell megjegyezni, de az ábrázolási sémákat mindenképp!

Figyeljük meg a gazdag vegetációt, a nádas buja állat- és növényvilágát, amely szinte elbújtatja Ti alakját, aki a csónakjáról vezényel halászó, vadászó szolgálóinak. Lent darvak ábrázolása a hieroglif sorok alatt. A főszereplő méretbeli kiemelése! Fontos, hogy itt megjelennek előttünk az ókori egyiptomi ember mindennapjai, a mesterségek stb. Kr. e. 2600- as évek Szakkara, főrangú masztabája:Ti élete. Jelenetek az Óbirodalom Egyiptomának mindennapi életéből.

A piramis sírkamrájához a holtat hordozó szarkofág a halotti templomon és a Ka- lélek számára fenntartott előkam- rán keresztül vezet. Szakkara, Unisz fáraó piramisa A völgytemplom a Nílus partjához közel helyezkedett el. Felvonulási út vezet a halotti templomhoz. Ez a völgytemplom Fedett oszlopcsarnok, körülkerítve, a halotti menetet fogadó előudvarral.

Ø Mészkő szarkofág rekonstrukciója a szakkarai halotti központból. A szarkofág az épületekhez hasonló /architektonikus/ tagolást kap: geometriai struktúra díszíti

Unisz fáraó sírkamrája szakkarai piramisában, lent az előkamra A falakra írt szent szövegek, amiket a kutatók piramisszövegeknek neveztek el, a halotti rítushoz kellenek, a király megvédelmezésé-re és a túlvilágra vezető útjának megkönnyítésére szánták.

„Ó, Te, hatalmas istenség, kinek a nevét nem ismerjük” – felirat Unisz fáraó sírkamrájának előteréből Ø

Falkép az egyik médumi királynéi masztabából, a világhírű „médumi ludak” Kr. e. 2500. k. Jelentéktelennek tűnő kőhalom, mégis milyen kincset rejt! A médumi állatábrázolások az Óbirodalom idejének legszebbjei, páratlan természethűségről tanúskodnak. A szakkarai és médumi stílus a masztabák művészetében az V.- VI. dinasztia idején folytatódik.

Ø A médumi piramishoz is jelentős masztabakomplexum tartozott. Felépítésük, tagolásuk a paloták architektúráját utánozza.  geometrikus, festett díszítőrendszer. Ø

Művészeti Szakgimnázium Szerkesztette: Vasuta Zsolt Hang- Szín- Tér Művészeti Szakgimnázium Bodajk 2017