Készítette: Váradi Tímea 10. osztály Csapadékformák Készítette: Váradi Tímea 10. osztály

Eső Különálló vízcseppekben, folyékony halmazállapotban hullik a földre a felhőkből. Akkor jön létre, amikor a levegő túltelítetté válik. Ekkor megkezdődik a vízkiválás, ami hőfelszabadulással jár. A magassággal  kevésbé csökken a hőmérséklet, a cseppek egyre növekednek. Amikor a felhajtóerő nem egyenlíti ki a föld vonzását, a cseppek lehullanak, így eső lesz. Nagy szerepet játszik a víz körforgásában. A vizek párolognak, az elpárolgott víz felhőkbe tömörül, majd visszahullik a felszínre

zivatar Elektromos kisüléseket, villámokat tartalmazó,  a zivatarfelhőből hulló intenzív csapadékforma. Általában meleg időszakban alakul ki, amikor a napsugárzás és a hőmérséklet miatt elég energia szabadul fel. Viharos szél, mennydörgés, villámlás, felhőszakadás kíséri. Nyári időszakban előfordulhatnak forgószelek is, télen hóviharok, hózivatarok. Gyorsan, előjelek nélkül alakul ki.

 Túlhűlt vízcseppekből álló csapadék, amely a talajra hullva azonnal megfagy, jégbevonatot képez. A hideg idő enyhülésének előjele, rendkívül csúszós csapadék. Amikor a földet eléri, akkor válik szilárd halmazállapotúvá, a halmazállapot-változást az ütközés indítja el, és gyorsan zajlik le. Kialakulását a felső és alsó hideg légrétegek közötti 0°c-nál magasabb hőmérsékletű légréteg idézi elő. Ilyenkor a felső rétegben keletkezett hó a középső rétegben esőcseppé olvad, majd az alsó fagyos légrérétegben ónos esőként érkezik a csapadék. Ónos eső

jégeső Kialakulása: a zivatarban jelenlevő feláramlások a légkör extrém hideg rétegeiben esőcseppeket szállítanak magukkal, azok szilárd halmazállapotúvá fagynak, és a kialakuló jégszemek a zivatar leáramlásába kerülve jéggömbök vagy jégrögök formájában a felszínre hullanak. A túlhűlt vízcseppjei olyan apró, folyékony halmazállapotú részecskék, amiknek hőmérséklete fagypont alatt van, de a csepp mégsem fagy meg fizikai okok miatt. Megfelelő növekedéshez muszáj több ideig 0°C alatti felhőrétegben lenniük.

havazás 0°C alatt képződik, a vízpárát tartalmazó levegő további lehűlésével jön létre, amikor a képződött jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és hókristállyá egyesülnek. Laza, puha, könnyű szerkezetű, amíg külső nyomás nem éri. Az olvadás és a visszafagyás miatt hódara, jégcseppek és jégeső is lehet.  Havazás: a szilárd halmazállapotú, kristályos szerkezetű hó hullása, legtöbbször alacsony légnyomáson jön létre.

Zúzmara A kisugárzással 0° C alá hűlt felületekre enyhe mozgású és enyhe hőmérsékletű levegőből a szélnek kitett oldalon jégkristályok rakódnak le. Fajtái:  Finom zúzmara: -8°c alatt jön létre, szélcsendben vagy gyenge légáramlatban, egyenletes fedést képez, könnyen eltávolítható. Durva zúzmara: mérsékelt vagy erős szélben, túlhűlt vízcseppekből, ködcseppekből jön létre, erősen tapad, vastagon lerakódik, üvegszerű képződmény. Jeges zúzmara: átlátszó réteget képez, amorf szerkezetű, tömörebb jégréteget hoz létre, nehezen eltávolítható.

dér  Akkor jön létre, ha a harmatpont alá hűlt levegő a víz fagypontja alatti hőmérsékletű felülettel érintkezik, párakicsapódást idéz elő. Fehér, kristályos, nem hulló csapadék, folyékony halmazállapot nélkül csapódik le a felületen. Kialakulása fagypont alatt zajlik. Kialakulásának oka a szilárd felszínek hőkisugárzás miatt való lehűlése.

harmat Nem hulló csapadék, ami vízcseppek vagy összefüggő vízréteg formájában jelentkezik. Rendszerint éjszaka vagy hajnalban alakul ki, amikor a földközelben harmatpont alá hűlő levegő vízgőztartalma kicsapódik. Fűszálakon, növények levelein található, mert ott a lehűlő levegő a növények által elpárologtatott vízgőz miatt hamarabb túltelítetté válik.

köd A levegő páratartalmának egyik megjelenési formája, a levegőben állandóan levő vízgőz, vagyis páratartalom kicsapódása. A levegő hőmérséklete megközelíti a harmatpontot, így megtörténik a kicsapódás. Kialakulási formái : a levegőbe történő bepárolgás a levegő lehűlése két különböző hőmérsékletű, de a telítési viszonyokhoz közel álló levegő keveredése. Réteges felépítésű felhő, alapja a földfelszínt éri el.