Az alkotmányos monarchia
A pénzügyi válság kezelése Az egyházi javak kisajátítása Miért hívták össze a Rendi Gyűlést? pénzügyi csőd megoldásáért A parasztság nem akar adózni Nem szűnik meg Nemzetgyűlési vita - Talleyrand javaslata Az egyházi földek kisajátítását Egyházi birtokok áruba bocsátás Földtulajdon jelentős változás (Polgári vállalkozók és gazdag parasztok) Charles-Maurice de Talleyrand - Aautun püspöke
A lebonyolítás – Assignaták kibocsátása egyházi javak vétele Átmeneti javulás Tartós eredmény A pénz szerepét veszi át mértéktelen kibocsátás Assignata inflálódása Sansculotte-okat sújtják legjobban a vidék nem tudja őket ellátni (káosz miatt) Sansculotte
Különböző assignaták a forradalom más-más szakaszaiból
Az 1791-es polgári alkotmány 1791-es polgári liberális alkotmány (alkotmányos monarchia) Locke és Montesquieu szelleme – angol példa felv. gondolatai fogalmazódnak meg hatalmi ágak megosztása tényleges hat. a törvényhozás kezébe megvalósulnak a polgári szabadságjogok korlátozták a király jogait új közigazgatás autonómiával rend. megyék hatalmi ágak függetlenségét vál. bírói rendszer választójog – választhatóság cenzus (tulajdon) Alkotmányos monarchia létrehozásával le akarják zárni a forradalmat
Az 1791-es alkotmány
„Active Citizen/Passive Citizen”
Az egyház polgári alkotmánya Az egyházi javak kisajátítása miatt megromlik a viszony nemzetgyűlés király között Kisajátítás a finanszírozás megoldva polgári alkotmány bevezetése a megoldás Az egyház belső ügyeiben való beavatkozás egyházmegyék = megyerendszer plébánosok, püspökök választópolgárok vál. Papi ellenállás eskütételre kötelezik őket sok a megtagadó Megosztotta a társadalmat forradalommal szemben állnak
1790. július 12. Megreformálják a francia egyházat Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés egyházalkotmányt bocsát ki. Ennek értelmében a francia egyház elszakad Rómától és a jövőben a papokat állami alkalmazottakként kezelik. Az intézkedés eredményeképp a püspökségek számát 83-ra csökkentik, és azokat az új közigazgatási egységekhez igazítják. Minden départment egy püspökséget alkot, és összesen 10 érsekséget hoznak létre. A jövőben a püspököt, akárcsak a papot, az államalkotó nép választja, az állam fizeti, és mindegyikük állami alkalmazottnak számít. Az új egyházalkotmány elismeri ugyan a pápa primátusát, de a papok fölötti bíráskodás jogát nem. Az egész rendelkezés annyira radikális és annyira szemben áll a katolikus egyház lényegével, hogy VI. Pius pápa azt semmiképp sem fogadhatja el. A pápa ellenállása viszont lelkiismereti válságba sodorja az egyház tagjait. Novemberben a papok megtagadják, hogy letegyék az esküt az alkotmányra, illetve az egyházalkotmányra. Nyílt konfliktus támad: dekrétumot bocsátanak ki az esküt megtagadó papok ellen, ami sokakat szembefordít a forradalommal.
A forradalom időszak még nincsenek politikai pártok „klubok” befolyásolják a közvéleményt Mérsékelt klubok 1789 Társasága + Jakobinus klub mérsékelt része Feuillant (alkotmányos monarchisták) Radikális klubok Breton klub (köztársaságiak), radikális része jakobinus klub Cordeliers klub - nyitottabb az alsó rétegek felé - nők és passzív polgárok is lehettek tagok
A jakobinus klub ülése a Szent Jakab utcai domonkos kolostorban Cordeliers klub újságja
A király szökése A király és a nemzetgyűlés kapcsolata javul nem kíván senkire sem támaszkodni külföldben bízik Politikai élet radikalizálódása, La Fayette népszerűség vesztése téves következtetés Ellenséges gesztusok a király népszerűség tovább 1791. 06. 20. a király elindul Párizsból Varennes-ben felismerik Fegyveresen visszakísérik a Párizsba A monarchia halottas menete A király szökése
Arrest of Louis Capet at Varennes, June 22, 1791
A monarchia halottas menete A felismerés … úton … újra Párizsban…
A Mars-mezei sortűz A király szökése kellemetlen helyzet A nemzetgyűlést és az alk. monarchistákat A király felesküdött az alkotmányra visszahelyezik méltóságába A király szökése köztársasági hangok erősödése radikalizálódás Aláírásgyűjtés Cordeliers klub szervezésében Mars-mezei tüntetéssé vált (sans-culotte megmozdulás) La Fayette tömeg közé lövet A nép alkotmányos monarchisták (elszigetelődnek)
Törvényhozó Nemzetgyűlés Alkotmányozó Nemzetgyűlés újraválaszthatatlanok választások Törvényhozó Nemzetgyűlés (1791 10. 01.-92 08. 10.) baloldal függetlenek alk. monarchisták szélsőbal köztársaságiak Jakobinusok, Girondisták Nemzetgyűlésben vélemény a külpolitikai helyzettel kapcs. További bonyodalom 1791. 08. 27. Pillnitz-i nyilatkozat (II. Lipót és II. Frigyes Vilmos) A nemzeti érzés fölkorbácsolása
Count of Artois, (1757-1836), Future Charles X King of France, az emigránsok egyik vezetője Koblenzben A Pilnitz-i nyilatkozatot kiadó két uralkodó II. Lipót és II. Frigyes Vilmos s Artois grófja (a király öccse)
XVI. Lajos, az abszolút uralkodó Louis Joseph Xavier Francois, the first dauphin of France
Háború vagy béke Háború vagy béke: más-más okból támogatja vagy nem Igen nem király girondisták alk. monarch. Jakobinusok absz,. hat. forradalmi eszmék alk. monarch ha vereség, vissza exportja ancien regime visszajöhet XVI. Lajos girondi kormány A haderő nincs felkészülve egy háborúra a háborúpártiak nyernek 1792. 04. 20. hadüzenet I. Ferenc Magyar- és Csehország -nak
A királyság bukása felé Franciaország Belgium irányába támad de gyenge vereség [királynő árulása (haditerv)] A Nemzetgyűlés javaslatai a királyi vétó felkorbácsolja az indulatokat (a tömeg radikalizálódik) + A belső ellenforradalmi agitáció. Élükön az egyház, (refraktárius papok) ’92 június 20 Tuileriák első ostroma Olaj a tűzre 1792. július 25. Koblenzi Kiáltványt
S bukása Koblenzi Kiáltvány hatása Párizs népe elégedetlen A királyt le akarják mondatni Általános választójog, Nemzeti Konvent Párizs felkelése 1792. augusztus 10 Párizsi Községtanács Forradalmi Községtanács Megrohamozzák a Tuileriákat a király a nemzetgyűlésbe menekül, de Temple börtönbe zárják Sans-Culotte felkelő
Tuileriák ostroma 1792. 08. 10.