Katona József: Bánk bán „Két fátyolt szakasztok el: hazámról és becsületemről” Katona József: Bánk bán Közélet és magánélet Konfliktusa A Drámában

Nemzeti dráma – Lélektani dráma A Bánk bán problematikája nemzeti jellegű, ezért már a 19. századtól nemzeti drámaként tartjuk számon. A hangsúlyt sokáig – túlzottan is a nemzeti sajátosságokra helyezte az irodalomtudomány és a közvélemény; e szerint az értelmezés szerint a dráma kulcsmozzanata a magyarság küzdelme az önrendelkezésért. A művet lélektani drámának is tekinthetjük, mert központi probléma benne az emberi lélek összetettsége, az elhatározás és a cselekvés összehangolásának nehézsége

Keletkezés Erdélyi Múzeum pályázata, 1815 (visszhang nélküli!) Átdolgozott, végleges változat, 1819 A cenzúra csak a könyv alakban való megjelenését engedélyezte (1820) A kudarc miatt Katona íróként elhallgat; Kecskeméten főügyész Halála után 1833-ban adják elő először Kassán

Téma A középkori magyar történelemből merítkezik: a II. András felesége ellen 1213-ban elkövetett gyilkosságot dolgozza fel Katona alaposan tanulmányozta a korabeli forrásokat, krónikákat: Gertrud öccse elcsábította Bánk feleségét, nénje támogatásával,erre Bánk megölte a királynét Katona a leírások felhasználásával egy kitalált világot hozott létre, nem azonosítható sem a történelmi valósággal, sem a 19.századi magyar valósággal

Történelmi hitelesség (?) A valóságban Berchtold (nem Ottó) csábította el Melindát. Azonban Berchtold kalocsai érsek volt, és e momentum miatt a cenzúra azonnal betiltotta volna. Nem biztos, hogy Bánk volt a gyilkos, csak valaki Petúrék közül A történelmi szereplők körét kibővítette a szerző (Tiborc, Izodóra, Biberach). Célja, hogy a különböző osztályok és típusok is megjelenjenek a műben (jobbágyság, bizalmasok, cselszövők).

A Bánk bán szerkezete, cselekménye - Alapszituáció I. felvonás (szakasz) in medias res kezdés( a harmónia már megbomlott) kibomlik a drámai alaphelyzet: a király távollétében Gertrudis zsarnokként uralkodik, öccse Melindára „pályázik”, az udvarban pazarló mulatozás folyik, a nép nyomorog, a hazahívott nagyúr a harmónia visszaállítására tesz kísérletet Bánk látja a problémákat, a megoldást még nem (,hogyan szakítsa el „tündéri láncait”)

Kibontakozás, fokozódás II-III. felvonás fokozódik a drámai feszültség: Bánk Petur házában sikeresen lecsillapítja a Békételeneket Tiborc beszámol a jobbágyság helyzetéről Bánk elfordul a családjától, Melinda magára marad Biberach, „a lézengő ritter” leleplezi Ottót, aki ezért megöli

Tetőpont IV. felvonás Gertrudis semmibe veszi az elégedetlenséget („Csak szúnyogok, csak szőnyeget nekik”) A királyné elküldi Melindát az udvarból A tébolyult Melinda G. fejére olvassa bűneit Mikhál próbálja jobb belátásra bírni a királynét, de az tömlöcbe veti Gertrudis magához rendeli Bánkot, felelősségre vonja a kialakult helyzetért Bánk megöli a királynét

megoldás V. felvonás II. Endre hazatér A király igyekszik kideríteni az igazságot, de az egymásnak ellentmondó információk elbizonytalanítják Bár másra gyanakodnak, Bánk önérzetesen vállalja tettét Peturt és embereit közben felkoncolják Melinda halálhírére Bánk összeroppan A király nem vesz elégtételt a nádoron

Konfliktusos és középpontos dráma Két drámatípust ötvöz Katona a tragédiában Az első négy szakasz a konfliktusos dráma értékviszonyai alapján egy központi konfliktust állít a középpontba (Gertrudis ↔ Bánk), mely újabb konfliktusokat eredményez. Ezek alapján Arany J. körökre osztotta a szereplőket (Bánk és köre, Gertrudis és köre, Endre és köre) Az utolsó szakasz középpontjában a bűnösség kérdése áll (középpontos dráma!), személy szerint pedig Endre, akinek a feladata eldönteni: megérdemelte-e Gertrudis (a felesége!) a halált? bűnös-e Bánk?

Közélet és magánélet konfliktusa A központi konfliktus Bánk és Gertrudis között zajlik Gertrudis érdeke a meglévő hatalmi viszonyok fenntartása, ehhez minden eszközt igyekszik felhasználni Bánk célja a rend helyreállítása, a problémák orvoslása Gertrudis a magánéletén keresztül igyekszik megtörni Bánkot Bánk tetteinek legfőbb akadálya az, hogy nemcsak családja, hazája sorsáért felelős, feltétlen lojalitás köti az uralkodói családhoz is

Jellemek – Bánk bán Kitüntetett helyzetben van: a király helyettese(ő a törvényes hatalom) Jelleme is a hierarchia csúcsára emeli (széles látókörű, a nemzetéért felelősséget érző igazi hazafi, jó politikus,szerető férj, gondoskodó apa) Fő értékkategóriája a becsület (a főszereplők erre vagy ennek látszatára törekszenek) Legfőbb értékei: Melinda iránti szerelme, hazaszeretete, királyhűsége, méltósága,érzékenysége(indulatai szélsőségekre ragadja!) Lelkében is konfliktus zajlik, vívódó lélek (Hamlet)

A bánki monológ BÁNK BÁN (eléjön a rejtek-ajtóból meztelen fegyverrel; magán kívül         sok ideig tipeg-topog).         Hogy e tetem fagyos, hogy e szemek         Vakok, hogy e fülek dugúlva nem         Valának! - Egy királyné és - Melinda -         Oh, oh!         (Hidegülve.) Megént lehelhetek, megént,         És érzem azt, hogy élek. A homály         Eloszla - megvirradt - felébredék.         Irtóztató kilátás a jövő         Nappalra! - Vond ki lelkem, most magad         Azon setét ködből, mely eltakarta         Előled a világot s emberi         Vak bízodalomba szőtt! - És ilyen asszony         Őriz meg, oh magyar hazám? Hah, egy         Fertelmes asszony, kit, hogy ördögi         Érzésiben ne lephessen meg a         Jobb ember, érthetetlenül beszéli         Kétféleképpen gondolatjait. -         De hát Melinda! oh! hát a haza!         Itten Melindám, ottan a hazám -         A pártütés kiáltoz, a szerelmem         Tartóztat. - Énrám bíz a szúnnyadó         Gondatlan - énrám tevé le a         Szegény paraszt elfáradt csontjait:         Nem vélik ők a zendülést, mivel         Bánk a király személye - esküszöm         Meg is fogok felelni ennek, és         Habár tulajdon síromon fog is         A békességetek virágzani. -         Szedd rendbe, lélek, magadat és szakaszd         Szét mindazon tündéri láncokat,         Melyekkel a királyi székhez és         A hitvesedhez, gyermekidhez, oly         Igen keményen meg valál kötözve!         Úgy állj meg itt, pusztán, mint akkor, a-         Midőn az alkotó szavára a         Reszketve engedő chaos magából         Kibocsátja. - Két fátyolt szakasztok el:         Hazámról és becsületemről. A         Bocsánatot hörgés közt is mosolygom,         Ha ölettetésem ezekért lészen! - Egy         Mennykőcsapás ugyan letépheti         Rólam halandóságom köntösét: de         Jóhíremet ki nem törölheti.

Bánk Szabadságfogalmában a haza és Melinda egységet alkot: együttesen kíván megfelelni az emberrel és a polgárral szembeni elvárásoknak (Rousseau!) Érzékeli a probléma összetettségét, az értékkategóriák összeegyeztetésének lehetetlenségét is A monológban kitűzött cél megvalósításában leginkább a hatalomhoz való kötődése akadályozza Cselekvési terének korlátozottságát jelzik indulati kitörései, fenyegetőzései, monologikus megnyilatkozásai, „félszavai”, „félmondatai” (S egy semmi asszonyt!) Végső tettét előkészítés nélkül, kényszerítő körülmények hatására követi el…

gertrudis A hatalom mániákusa; férje távollétében ő gyakorolja a hatalmat (Meghalni – nem királyi széken – ah!) Megveti a magyarokat, és saját rokonai érdekeit helyezi előtérbe (szenvedélyesen szereti hazáját, mint Bánk!) Nem vétlen Melinda elcsábításában és meggyilkolásában Ottót azért támogatja, nehogy a „sikertelenség” nevetségessé tegye a családját A Bánkot ért sérelmek oka benne rejlik, halála után visszaáll az erkölcsi világrend (II. Endre össznemzeti érdekeket képvisel) Bűneit nem érvényteleníti Bánk tette(Endre fogja belátni)

melinda Érzékeny, finom lelkű és naiv, egzotikus szépségű nő Idegen a királyi udvarban, nem tudja megvédeni magát Ottó romlottságával szemben Bánk életének legfőbb értéke, az asszony számára is a család a legszentebb érték Tragikus áldozat Ő az első szereplő, aki nyíltan szembe mer szállni Gertrudisszal: „Áruba tetted a törvényt – nyomád a / Nyomorultakat – mártirrá tetted az / Erkölcsöt és… királyházban bordélyt nyitottál.”

tiborc A magyar jobbágyság panaszainak megszólaltatója Hű alattvaló a nyomora ellenére Bánkkal bizalmas kapcsolatban áll A nagyúrtól vár segítséget, de közben ösztönzi a megoldáskeresésben Panasza erősíti meg Bánkban a tett iránti elhatározást „Aki száz meg százezert rabol / Bírája lészen annak, akit a / Szükség garast rabolni kényszerített.”

Petur Lázadó magyar főúr Szűk látókörű, sérelmi politikát folytat A király és Bánk iránt is hűséges Indulatos, forrófejű (…ahol találom, ottan rontom öszve / Ez asszony annyit átkozott fejét.) Sorsa, értelmetlen halála hozzájárul Bánk összeomlásához

Bánk tragikuma Nem rendítette meg a haldokló Biberach vallomása: az ő szemében Gertrudis bűnös marad(politikailag, erkölcsileg) Az V. felvonás elején még magabiztosan vágja oda nádori jelvényét a királyné koporsójára Petur szavai(megátkozza a királynét és gyilkosát) sokkal jobban megrendítik: ő a felelős Petur és emberei haláláért Rádöbben, hibázott a gyilkossággal, hisz nem nádorként szolgáltatott igazságot, hanem magánemberként, bosszúból Az igazságot azzal takargatja önmaga előtt, hogy Gertrudis gaztetteket követett el az ország ellen, ez azonban nem teszi törvényessé a büntetést Melinda halála: a királyné megölésével kiszolgáltatta feleségét a merániaiaknak(felelősség!)

„Nincs a teremtésben vesztes, csak én!”