Áramlástani alapok évfolyam

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Környezeti és Műszaki Áramlástan II. (Transzportfolyamatok II.)
Advertisements

Elektromos ellenállás
Folyadékok egyensúlyát leíró egyenletek
Dr. Szőke Béla jegyzete alapján Készítette: Meskó Diána
Elektromos ellenállás
A sűrűség.
Folyadékok és gázok mechanikája
Elektromos alapismeretek
ÁRAMERŐSSÉG.
Egymáson gördülő kemény golyók
ÁLTALÁNOS GÉPTAN Előadó: Dr. Fazekas Lajos.
DINAMIKAI ALAPFOGALMAK
Newton törvényei.
Élelmiszeripari műveletek
Vízmozgások és hatásaik a talajban
Veszteséges áramlás (Hidraulika)
Veszteséges áramlás (Navier-Stokes egyenlet)
A Bernoulli-egyenlet alkalmazása (Laval fúvóka)
Folyadékok és gázok mechanikája
Nyugvó folyadékok mechanikája (hidrosztatika)
HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK
Az áramlás különböző jellege Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A fluidumok sebessége és árama Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Sebességeloszlás sima csőben, és a határréteg fogalma
Folyadékok mozgásjelenségei általában
piezometrikus nyomásvonal
Műszaki és környezeti áramlástan I.
Műszaki és környezeti áramlástan I.
GÉPIPARI AUTOMATIZÁLÁS II.
GÉPIPARI AUTOMATIZÁLÁS II.
GÉPIPARI AUTOMATIZÁLÁS II.
Összefoglalás Dinamika.
EJF Építőmérnöki Szak (BSC)
EJF VICSA szakmérnöki Vízellátás
EJF Építőmérnöki Szak (BSC)
Áramköri alaptörvények
FIZIKA A NYOMÁS.
Hőigények aránya Csőben áramló közeg nyomásveszteségének számítása
Összefoglalás a 2. zárthelyihez Hőszállítás Épületgépészet B.Sc. 5. félév; Épületenergetika B.Sc. 5. (6.) félév november 16.
Csőben áramló közeg nyomásveszteségének számítása
Hőtan.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Villamos tér jelenségei
Hullámok terjedése Hidrosztatika Hidrodinamika
LÉGCSATORNA HÁLÓZATOK MÉRETEZÉSE
Az erőtörvények Koncsor Klaudia 9.a.
Egyenáram KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Ohm-törvény Az Ohm-törvény egy fizikai törvényszerűség, amely egy elektromos vezetékszakaszon átfolyó áram erőssége és a rajta eső feszültség összefüggését.
A dinamika alapjai - Összefoglalás
A súrlódás és közegellenállás
Az áramló folyadék energiakomponensei
Erőhatás, erő -Az erő fogalma-.
Gyakoroló feladatok Bernoulli egyenlet valós folyadékokra I.
Csővezetékek.
Folyadékok és gázok mechanikája
Környezettechnikai eljárások gyakorlat 14. évfolyam
Munka, energia teljesítmény.
Folyadékok és gázok áramlása (Folyadékok mechanikája)
Folyadék áramlási nyomásveszteségének meghatározása Feladatok Jelleggörbe szerkesztés A hőellátó rendszer nyomásviszonyai (Hidraulikai beszabályozás) Hőszállítás.
A vízbe merülő és vízben mozgó testre ható erők
Newton II. törvényének alkalmazása F=m*a
SKALÁROK ÉS VEKTOROK.
Áramlástani alapok évfolyam
Áramlástani alapok évfolyam
Környezetvédelmi számítások környezetvédőknek
Áramlás szilárd szemcsés rétegen
A folyadékállapot.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Súrlódás és közegellenállás
Hőtan.
Előadás másolata:

Áramlástani alapok 1. 9. évfolyam Folytonossági egyenlet, az áramlás jellege Áramlástani alapok 1. 9. évfolyam

A folytonossági törvény 1. Ha a csővezeték keresztmetszete változik, egy adott keresztmetszetben áramló folyadék mennyisége nem változik, vagyis minden keresztmetszetben ugyanannyi folyadékmennyiség áramlik át. Ez csak úgy lehetséges , hogy a kisebb keresztmetszeten a folyadék nagyobb sebességgel áramlik, míg ha a keresztmetszet növekszik, akkor a folyadék mozgása lelassul.

A folytonossági törvény 2. A nagyobb keresztmetszeten időegység alatt átáramlott folyadékmennyiség megegyezik a kisebb keresztmetszeten átáramlott folyadék mennyiségével: qv1=qv2=qv=állandó Ez persze csak akkor állhat fenn ha a kisebb keresztmetszeten átáramló folyadék sebessége nagyobb! Ha qv1=A1v1 és qv2=A2v2 ebből a fentiek alapján következik: A1v1=A2v2 (m3/s) azaz a folyadék áramlási sebességének és a csővezeték keresztmetszetének szorzata állandó. Lényegében a tömegáramok és térfogatáramok állandóságát is jelenti! Ez a folytonossági törvény vagy kontinuitási egyenlet matematikai alakja

Bevezető feladat-kontinuitás Egy csővezeték 200 mm-es átmérője a csővezeték egy szakaszán 100 mm-es átmérőjű lesz. A 200 mm-es szakaszon a csővezetékben áramló víz sebessége 1 m/s. a/ Írja fel a csővezetékre a folytonossági törvényt! Vezesse le a kisebb átmérőjű vezetékrészben a sebesség meghatározására szolgáló összefüggést! b/ Milyen kapcsolat van a sebességek viszonya és a keresztmetszetek, illetve az átmérők viszonya között? c/ Határozza meg a 100 mm-es átmérőjű vezetékrészben a víz áramlási sebességét!

Feladatok-kontinuitás 2. feladat: Hány milliméterrel kell az 50 mm átmérőjű csővezeték átmérőjét megnövelni, ha a benne áramló bor 1,5 m/s-os sebességét 0,5 m/s sebességre kívánjuk csökkenteni a csővezeték egyik szakaszán? 3. feladat: Egy 30 mm átmérőjű csőben összenyomhatatlan közeg áramlik. A közeg áramlási sebessége: 1,5m/s. A csőben egy olyan szakasz van beépítve, melynek átmérője nagyobb. Mekkora a nagyobb átmérő, ha ott az áramlási sebesség 1 m/s-ra csökken? 4. feladat: Egy 30 mm-es átmérőjű cső egyik szakaszába beépítettek egy nagyobb, 50 mm-es átmérőjű csőszakaszt. A csőben áramló közeg víz, melynek sűrűsége 1000 Kg/m3 . A 30 mm-es csőszakaszon a víz térfogatárama qv=0,004 m3/perc. Mekkora a víz térfogatárama az 50 mm-es csőszakaszon? 5. feladat : Egy 30 mm átmérőjű csőben összenyomhatatlan közeg áramlik. A közeg áramlási sebessége: 1m/s. A csőbe egy szűkítés van beépítve, melynek átmérője:20mm.Mekkora a közeg áramlási sebessége a szűkebb keresztmetszetben?

Nehéz feladat-kontinuitás Az ábrán vázolt kompresszor szívócsövén "v1" sebességgel levegő áramlik be. A beáramló, illetve kiáramló gáz nyomását és hőfokát megmérjük (p1, t1, p2, t2). Adatok: p1 = 1 bar, p2 = 2 bar, t1 = 20 °C, t2 = 70 °C, d1 = 50 mm, d2 = 35 mm, v1 = 20 m/s, R = 287 J/kgK (a levegő specifikus gázállandója). Felhasználható képletek: Kontinuitás : tömegáramok egyenlősége qm1=qm2 (qm =qvρ) Állapotegyenlet p=ρRT

Az áramlás jellege A folyadékrészecskék áramlás közben vagy párhuzamosan mozdulnak el egymáshoz képest,vagy összekeveredve, gomolygó mozgással haladnak. Az áramlás jellege lehet: lamináris és turbulens. Lamináris áramlásnál a részecskék párhuzamosan, rétegesen áramlanak egymás mellett, míg turbulens áramlásnál az áramlás örvénylő, gomolygó. A párhuzamos, lemezszerű, réteges áramlást lamináris áramlásnak, míg a gomolygó, örvénylő áramlást turbulens áramlásnak nevezzük.

A Reynolds-szám Re=vdρ/η Az áramlás jellege a folyadék sebességétől, sűrűségétől, viszkozitásától, valamint a csővezeték átmérőjétől függ, és egy mértékegység nélküli viszonyszámmal jellemezhető, amelyet Reynolds-számnak (jelölése: Re) nevezzük: Re=vdρ/η ahol v az áramlási sebesség, m/s; d a csővezeték átmérője, m; ρ a folyadék sűrűsége, kg/m3; η a folyadék dinamikai viszkozitása, Pa·s.

A Reynolds-szám A Reynolds-szám értéke nagyon tág határok között változik. Ha ez az érték simafalú acélcső esetén 2300, vagy ennél kisebb, az áramlás mindig lamináris. A Re ≥ 10000 érték pedig biztos turbulens áramlást jelent, de nem ritka a 105 vagy 106 nagyságú érték sem. A lamináris és turbulens áramlás közötti tartományt átmeneti tartománynak nevezzük, amelyben a csővezetékek ellenállásának meghatározásakor kitüntetett szerepe van a Re =2320 értéknek. Ezt az értéket kritikus Reynolds-számnak nevezzük.

Viszkozitás 1. F=ηA ∆v/∆s A viszkozitás az anyagok belső súrlódása. Két fajtáját különböztetjük meg: - a dinamikai viszkozitás - a kinematikai viszkozitás. A viszkozitás értelmezését elsőként Newton adta meg, aki feltételezte, hogy a rétegek párhuzamos és egyenletes áramlása esetén az elmozdulás irányával ellentétes irányú súrlódó erő (F) egyenesen arányos a súrlódó felületek nagyságával (A) és a sebesség-gradienssel(∆v/∆s). Az arányossági tényező az adott gáz vagy folyadék anyagi minőségére jellemző állandó a dinamikai viszkozitás (η): F=ηA ∆v/∆s

[η]=Ns/m2=Pas (paszkálszekundum) Viszkozitás 2. Az F/A fizikai mennyiség a csúsztató feszültség (τ), amelynek a segítségével a törvény az alábbi alakban is felírható: τ= η ∆v/∆s A dinamikai viszkozitás mértékegysége: [η]=Ns/m2=Pas (paszkálszekundum)

Viszkozitás 3. ν=η/ρ [ν]=m2/s A kinematikai viszkozitást a dinamikai viszkozitásból vezetjük le! Használjuk még a kinematikai viszkozitást (jele: ν,nű), amely a dinamikai viszkozitás és a folyadék sűrűségének hányadosa: ν=η/ρ A kinematikai viszkozitás mértékegysége: [ν]=m2/s A víz dinamikai viszkozitása 20 °C-on 10-3 Pas, kinematikai viszkozitása pedig 10-6 m2/s.

Feladat 1. 1. feladat: Egy 100 mm átmérőjű csővezetékben az víz áramlási sebessége 1 m/s. Számítsa ki a Re szám értékét! Állapítsa meg az áramlás jellegét! A víz sűrűsége: 1000 kg/m3, a víz dinamikai viszkozitása: 10-3 Pas. 2. feladat: Egy csővezetékben óránként 18 m3 víz áramlik. Számítsa ki a csővezetékben áramló víz sebességét, ha a cső belső átmérője 200 mm! Számítsa ki a Re-számot! Határozza meg az áramlás jellegét! A víz sűrűsége: 1000 kg/m3, a víz dinamikai viszkozitása: 10-3 Pas.

Feladat 2. 3. feladat: Egy 200 mm átmérőjű csővezetékben víz áramlik 0,5 m/s sebességgel. A csővezeték átmérője a vezeték egy szakaszán 100 mm-re szűkül. a/ Számítsa ki a víz sebességét a 100 mm átmérőjű csőszakaszban. Vezesse le az alapösszefüggésből a sebesség meghatározására szolgáló összefüggést! b/ Mekkora a víz térfogatárama? c/ Számítsa ki a Re-szám értékét mindkét csőszakaszban! A víz dinamikai viszkozitása 10-3 Pa·s, sűrűsége 1000 kg/m3.

Feladat 3. 4. feladat: Egy csővezetékben óránként 36 m3 áramlik. A, Határozza meg a csővezeték átmérőjét, ha az áramlás sebessége 1,3 m/s ! B, Milyen az áramlás jellege a csővezetékben? Számítsa ki a Re szám nagyságát! A víz kinematikai viszkozitása 10-6 m2/s, sűrűsége 1000 kg/m3.