Az ember őstörténete A PALEOLItikum ÉS MEzoLItikum

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
„A történelem az élet tanítómestere.” /régi közmondás/
Advertisements

Evolúció.
Hogy is volt akkor valójában?
Az emberi élet előzményei, A mai ember kialakulása
A TERMELŐ EMBER.
Paleoneurológia (hominidák fejlődésláncolata) HOMINID EVOLUTION.
1-2.óra: Bevezetés a biológiába
ŐSKOR.
A főemlősök (Primates) evolúciós fejlődése
A Föld népesedése.
Régészet Szerényi Dóra
Dr. Gács Iván, BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék 1 Környezetvédelem Üvegházhatás.
Az ember kialakulása és a természeti környezet
Energia – történelem - társadalom
Falfestészeti eljárások:
Az emberré válás folyamata
„Mélységes mély a múltnak kútja...”
A korai civilizációk Rácz Lajos
Az emberré válás folyamata
Láss... ne csak nézz.
Készitette: Cammisa Matteo
Hoacin (Opisthocomus hoazin) Készítette:Lénárt Kristóf.
MEZOZOIKUM 251 – 65,5 Ma Alpi hegységképződés kezdetei: mezozoikum
Tüskésbőrűek és gerinchúrosok
A rókák és egyben a kutyafélék családjának legkisebb termetű faja.
A rendszerezés(szerény) alapjai
ŐSKOR MŰVÉSZETE 5.oszt. Nékám Róbertné.
Környezetvédelem alapjai 5
Az élőlények rendszerezése
Az élőlények rendszerezése
Tózsa István tanszékvezető főiskolai tanár
Emberi és állati kultúrák
Kultúra és kultúrák Az emberi kultúra mint evolúciós rejtvény.
Készítette: Sipos Zsófia 7.a
Az ember evolúciója.
Az élővilág rendszerezése
Emlősök osztálya MBI®.
Az emberré válás folyamata
Őskor/kőkorszak/prehistorikus kor
Biosz=élet Botanika- Zoológia- Antropológia- Szisztematika- Ökológia-
Lamarck a fajok változnak a környezet hatására
Vegetáció- és tájtörténet II.
AZ ESZTÉTIKUM ÉS A MŰVÉSZET KELETKEZÉSE
Mert kell egy rendszer (legalábbis a biológiában)
Az ember evolúciója koponyák sorrendben: csimpánz, erectus, sapiens.
Egyed alatti szerveződési szintek
Újidő ( 65 millió évtől) Harmadidőszak ( 65 millió-2 millió) Paleocén Eocén Oligocén Miocén Pliocén Negyedidőszak ( 2 milliótól) Pleisztocén Holocén.
TÁMOP /1-2F Környezetvédelmi gyakorlatok 11. évfolyam „Múlt és jelen” Fürchtné Mayer Mária Szalkay Csilla Váncsáné Debreceni Katalin.
Carl von Linné svéd egyetemi tanár, orvos, botanikus Systema naturae (1735) növény- és állatvilág átfogó rendszere ásványtan Species plantarum.
Földtörténeti korok. A világegyetem kialakulása 13,7 milliárd éve ŐSROBBANÁS - Kezdetben az összes anyag egy kicsi, sűrű, és forró pontba volt összenyomva,
Őskor művészete Zetye Péter Előadása.
A paleolitikum. Homo naledi Mousteri ( ) Chatelperroni ( ) Aurignaci ( ) Hohlenstein Stadel Brassempouy.
Az emberré válás és az őskőkor. Régészet és az embertan A kutatás nehézségei  Hosszú folyamat – és a kutatás nehézségekbe ütközik  kevés a nyom, mert.
Őskor és ókortörténet A paleolitikum Agócs Nándor
A MŰVÉSZET KEZDETEI Kr. e időszámításunk kezdetéig
A rendszertan alapjai.
Emlősök osztálya.
Emlősök rendszere IV..
A TERMELŐ EMBER.
Az ember származása, születése
Emlősök rendszere III..
Az emberré válás biológiai feltételei:
EMLŐSÖK.
Láss... ne csak nézz.
Aggteleki Nemzeti Park
Az ember őstörténete Az emberré válás folyamata
Tantárgyunk a történelem
ŐSKOR. A történelem forrásai Források: a múlt feltárásához támpontot nyújtó leletek A beszámoló készítőjének a viszonya az adott korhoz: - elsődleges.
Az őskor.
A VIDRA.
Előadás másolata:

Az ember őstörténete A PALEOLItikum ÉS MEzoLItikum Őskor és ókor történet Az ember őstörténete A PALEOLItikum ÉS MEzoLItikum

Göran Burenhault

Hésziodosz (i. e. VIII. sz.) Arisztotelész (i. e. 384-322) Dikaiarkhosz (i. e. IV. sz.) Lucretius (i.e. 99-55) Ibn Khaldun (1332 – 1406) G. Cuvier (1769-1832) T. Hobbes (1588-1679) J-F. Lafitau (1681 -1746) G. Vico (1688-1744) J-J. Rousseau (1712-1778) Mortillet (1788-1865) C. Darwin (1809-1882) T. H. Huxley (1825-1895) J. Boucher de Perthes (1788-1868) C. J. Thomsen (1788-1865)

Az ember rendszertani helye Állatok (Animalia) királysága (Regnum) Gerinchúrosok (Chordata) törzse (Phylum) Gerincesek (Vertebrata) altörzse (Subphylum) Emlősök (Mammalia) osztálya (Classis) Főemlősök (Primates) rendje (Ordo) Emberszabásúak (Hominoidae) öregcsaládja (Superfamilia) Emberfélék (Hominidae) családja (Familia) Hominina alcsaládja (Subfamilia) Hominini nemzetség Hominina öregnem Ember (Homo) nem Sapiens Faj Sapiens sapiens alfaj

Purgatorius – 60 millió évvel ezelőtt

Kormeghatározási módszerek Relatív kronológia Mélytengeri fúrásminták, pollen keltezés, fauna datálás Abszolút kronológia Történeti kronológia Varvok Dendokronológia Radiokarbon módszer (C14) – Williard Libby Kálium-argon módszer (vulkáni rétegekhez) Termolumineszcens

Proconsul Taung bébi – Australopithecus 17-20 millió év – Hominoidae öregcsalád Proconsul Afropithecus Kenyapithecus Dryopithecus 8-12 millió év – Sivapithecus (orángután őse) Ouranopithecus (ember, csimpánz, gorilla őse) 8 millió év – a gorillák ősei 7-5 millió év – csimpánz ősei 4 – 2,5 millió év – Australopithecus Proconsul Taung bébi – Australopithecus

1924 –Raymond Dart megtalálja Taungban egy gyermek Australopithecus koponyáját 1935 – Louis és Mary Leakey megkezdi ásatásait Laetoliban Australopithecus africanus (Hadar)

„Lucy” Australopithecus afarensis

Olduvai-szurdok (1,5 – 2 millió év) „Twiggy” Homo habilis Parantrophus boisei

chopping tools szakóca

Homo rudolfiensis (Koobi Fora)

Homo ergaster „Turkanai/Nariokotomei ifjú” 12 év körüli 1,6 millió év 848-908 cm3 erős szemöldökeresz rövid arc kicsit kiemelkedő orr

Homo erectus pekingiensis Homo erectus erectus 1 000 000 – 100 000 Homo erectus pekingiensis 800 000 - 230 000

Homo erectus heidelbergiensis

és a Homo sapiens között Úton a Homo erectus és a Homo sapiens között Dzsebel-Irhúd I 120 000 – 130 000

Homo sapiens Qafzeh – 91. 000

Homo (sapiens) neanderthalensis 200 000/100 000 – 35 000 év Amud-barlang Kebara-barlang

Homo floresiensis „Floresi ember” Liang Bua barlang 38. 000 – 18. 000

Glaciálisok - Eljegesedések Biber 2.400 000 – 2.100 000 Donau 1.800 000 – 1.200 000 Günz 895 000 – 780 000 Mindel 500 000 – 375 000 Riss 240 000 – 120 000 Würm 80 000 – 10 000

A paleolitikum korszakolása Korai paleolitikum 2. 500 000 – 1.400 000 Alsó paleolitikum 1. 400 000 – 200 000 Középső paleolitikum 200 000 – 40 000/35 000 Kései vagy felső paleolitikum 40 000/ 35 000 – 10 000 Mezolitikum 10 000 – 6000

A paleolitikum magyarországi leletei I. Alsó paleolitkum Bódvavölgyi –kavicsiparok Vértesszőlős Mónosbéli-mésztufa üregek Budai várbarlang

Vértesszőlős

A paleolitikum magyarországi leletei II. Középső paleolitikum I. Charentien-kultúra Érd (barlangi medve, vadló, gyapjas orrszarvú, mamut, szamár, szarvas) Tata – Öregtó (mamutborjú, barnamedve, ló, szarvas) Jankovich-kultúra (tarándszarvas, gímszarvas, orrszarvú, mósuszökör, medve, kőszáli kecske, bölény) Bajót-Jankovich-barlang Máriaremete-felső-barlang Lovas(?)

A paleolitikum magyarországi leletei II. Középső paleolitikum II. Bükki középső paleolitikum Subalyuk-barlang I. réteg Moustieri-kultúra (kőszáli kecske) II. réteg

A paleolitikum magyarországi leletei II. Középső paleolitikum III. Bükki középső paleolitikum Bábonyi ipar Sajóbábony Szeleta-kultúra (Kőszáli kecske, ló) Átmeneti időszak Eger-Kőporos Miskolc-Avas

A paleolitikum magyarországi leletei III. Felső paleolitikum I. Aurignaci-kultúra Szilvásvárad-Istállóskő (zerge, szarvas, rénszarvas, kőszáli kecske) (Zerge, rén, ló) Szeleta Majd Gravetti-kultúra Ságvár periódus Mogyorósbánya Lovas

A mezolitikum magyarországi leletei A mezolit hiátus problémája Jászság Jászberény Jásztelek