SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A Williamson-hipotézis alkalmazhatósága a hazai területi egyenlőtlenségek vizsgálatában „Magyarország társadalmi-gazdasági helyzete a 21. század első évtizedeiben” Győr, 2011 június 15. Páthy Ádám Regionális Tudományi és Közpolitikai Tanszék

Elméleti alapok Kiindulópont (Williamson, 1965): a területi egyenlőtlenségek mértéke a gazdasági fejlettség függvényében alakul Forrás: Nemes Nagy 1987

A Williamson-hipotézis és a posztszocialista gazdaságok Az eltérő körülmények miatt módosuló folyamatok. Rövidebb és intenzívebb divergens szakasz a piacgazdasági átmenettel párhuzamosan Forrás: Nemes Nagy 2005

Hazai vizsgálatok az egyenlőtlenségek alakulásával kapcsolatban Nemes Nagy József – Németh Nándor (2005): az évtized első felében már tetten érhetők a konvergencia jelei, de nem dönthető el egyértelműen a rendszerváltást követően eltelt 15 év tendenciáiból, hogy milyen modellhez fognak illeszkedni a későbbi folyamatok („Európa” vs. „Latin-Amerika”) Németh Nándor – Kiss János Péter (2006): különböző területi szinteket alapul véve az egyenlőtlenségek változásának dinamikája eltérő, a belső tagoltság mértéke jelentősen függ a gazdasági fejlettségtől Szörfi Béla (2007): egyes „puha” tényezők jelentősebb hatást gyakorolhatnak az egyenlőtlenségekre, mint a GDP és ezen keresztül a gazdasági fejlettség szintjének alakulása Lukovics Miklós (2008): a versenyképesség nem ragadható meg pusztán az elsődleges teljesítménymutatókkal; a komplex vizsgálatok árnyaltabb képet nyújtanak Lőcsei Hajnalka (2010): a Williamson-hipotézis oldaláról való megközelítésnél pontosabb, illetve nagyobb magyarázóértékkel rendelkezik a konvergencia-klubok elméletének alkalmazása

Mérési és vizsgálati módszerek, adatok Leggyakoribb vizsgálat: egydimenziós, regionális és megyei GDP adatokat alapul véve. Kistérségek: nem áll rendelkezésre GDP adat, leggyakrabban felhasznált mutatók: bruttó hozzáadott érték (GVA), összes belföldi jövedelem. Alapvető módszer: az adatok szóródásának időbeli összehasonlítása, illetve különböző polarizációs indexek. Gyenge magyarázat: önmagában nem alkalmas az egyenlőtlenségek belső szerkezetének vizsgálatára

A hazai egyenlőtlenségek alakulása nemzetközi összehasonlításban A regionális jövedelemszint szórásának alakulása (1995-2004) Forrás: Szörfi 2007 adatai alapján saját szerkesztés

Eltérő megközelítésmódok – eltérő eredmények A belföldi jövedelem szórásának alakulása kistérségenként, illetve a fejlettségi klaszterek közötti polarizáció (1996-2008) Forrás: saját szerkesztés a KSH T-STAR és az APEH SZJA adatbázisok alapján

Következtetések A statikus és egydimenziós mérések magyarázóértéke gyenge. Önmagában „szép” eredmény a konvergens területi folyamatok beindulásának kimutatása, de ha csak erre fókuszálunk, akkor szem elől vesztjük az egyenlőtlenségek „mélyszerkezetének” alakulását. A belső polarizáció negatív hatásai felülírják az általános területi közeledéssel kapcsolatos esetleges pozitívumokat Fejlesztéspolitikai relevancia: a többdimenziós vizsgálatok alkalmazása hasznos lehet a tervezési folyamatban A nemzeti fejlesztési tervek tapasztalatai azt mutatják, hogy a területi közelítéssel kapcsolatos célok nem teljesültek Újabb kihívás: a válság területi egyenlőtlenségekre gyakorolt hatásának értékelése – még nem áll kellő mennyiségű és minőségű adat rendelkezésünkre

Köszönöm a figyelmet!