Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az Ókori Kelet államrendje
Advertisements

Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig
Ismétlő feladatok összefoglaláshoz
A görög poliszok: Spárta és Athén.
A démosz küzdelme a politikai hatalomért
AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM
Az ókori Hellász.
A francia forradalom és a francia alkotmányok
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
A spártai és az athéni állam
A görög-perzsa háborúk
Athén – a demokrácia kialakulása
A polisz születése.
A FRANCIA FORRADALOM.
Mit jelent a megfejtésül kapott szó?
Jakobinus diktatúra.
A démosz küzdelme a hatalomért
SPÁRTA Egy másik görög út.
A polisz születése.
Spárta - háborúk 1. A legfontosabb források Spártára vonatkozóan: Xenophón, Plutarkhosz, Pauszaniasz, Arisztotelész század: dór vándorlás: a dórok.
Háborúk 1. Lélantoszi háború: 700 körül több évtizedig tartott; a legtöbb jelentős görög állam valamelyik oldalon részt vett a háborúban; a Lel. síkságért.
AZ ÓKORI HELLÁSZ II. összefoglalás
Demokrácia.
Az ókori Görögország Kr.e
A köztársasági Róma.
Az egyeduralom létrejötte
Az athéni demokrácia fénykora
A Római Köztársaság.
AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM
A poliszrendszer kialakulása és a gyarmatosítás
Az athéni demokrácia kialakulása
A görög-perzsa háborúk
A KORAI RÓMA.
A POLISZ SZÜLETÉSE.
Görög-perzsa háborúk i.e
AZ ATHÉNI POLISZ.
SPÁRTA/LAKEDAIMÓN.
A demokrácia kialakulása Athénban
A Peloponészoszi háború
A görög-perzsa háborúk
Az egyeduralom kialakulása. A principátus és a császárság
 A politikai berendezkedések: a demokrácia és a diktatúra  A rendszerváltás Magyarországon  Az Alkotmány  A politikai pártok ma Magyarországon.
Városállamok- Birodalmak
A görög - perzsa háborúk
ÁLLAMTAN I.A magyar államszervezet II.Az egyes szervtípusok III. A jogforrási hierarchia.
9. A demokrácia korszakai Athénban (Kr. e. VII−V. szd)
A hódító háborúk következménye: a köztársaság válsága A köztársaság válsága.
A köztársasági Róma.
6/2. A poliszok és a görög gyarmatosítás
A polisz születése és a görög gyarmatosítás
Készítette: Doránt Zsanett
A római köztársaság válsága
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Az alkotmány és az alkotmánybíróság.
Athén fénykora és bukása
A római köztársaság válsága
Polgárháború Rómában Út az egyeduralom felé.
Julius Caesar.
A római társadalom felépítése a köztársaság korában
Az egyeduralom létrejötte
AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM
Az athéni demokrácia intézményei és működése
AZ ATHÉNI DEMOKRÁCIA PERIKLÉSZ KORÁBAN
KLEISZTHENÉSZ REFORMJA
A SZOLÓNI ÁLLAMSZERVEZET ATHÉNBAN
SPÁRTA, A KATONAÁLLAM Egy másik út Hellaszban.
Athén és Spárta "Mert tegyük fel, hogy Lakedaimón városa elpusztul, s nem marad belőle semmi más, csak a szent helyek és az épületek alapja, úgy gondolom,
A polisz születése.
A politikai rendszerek tipológiája I.
Előadás másolata:

Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban Szolón arkhon, a szolóni alkotmány létrehozója

Arisztokrácia és Démosz Gyarmatosítás hatása  Csökken az arisztokrácia súlya  gazdasági vonal  Növekszik a démosz ereje  Parasztság egy részét  adósrabszolgaság fenyegeti  A démosz harcot indít az arisztokrácia ellen A politikai jogokért száll harcba A szokásjog írásba foglalása  A jogegyenlőség (iszonómia) Az adósrabszolgaság  A harc színtere  Királyság  (683)  az arisztokratikus köztársaság (arkhon)  a politikai hatalom az arisztokrácia kezében van  ebből kíván részesedni a démosz

Drakon Első siker  Drakón arkhon, Kr.e. 621  Írásba foglalja a szokásjogot  írott törvény  Gátat szab az önkényeskedésnek  Polgárságot ingatlanvagyon szerint osztályokba sorolja Hiánya  az adósrabszolgaságot  törli el Az arisztokrácia érdekeit védi Változás a harcmodorban  vas elterjedése  bronz  Lovas, harci szekerek , hoplita, és a flotta  DÉMOSZ jelentőség itt is megmutatkozik Drakon

Athéni és spártai nehézfegyverzetű gyalogos katona, a hoplita Hoplita falanx

Szolón Drakón nem oldotta meg a legfontosabb kérdést  Kr.e. 594. Szolón arkhon – szolóni alkotmány  adósrabszolgaság megszüntetése  szeiszaktheia: teherlerázás  jövedelem szerinti (vagyon) beosztás 500 mérősök, (pentakosziomedimnosz) 300 mérősök, lovag, (hippeisz) 200 mérősök, ökörfogatosok, (zeugitaisz) 200 mérő alatt, napszámosok, (thész)  népbíróság (Héliaia), 400-ak tanácsa (bulé) létrehozása  Itt és az ekklésziában a thészek is részt vehettek Asztü (város) a Mezogaia (vidék) és a Parália (tengerpart) rivalizálása  polgárháborús helyzetet teremtett Szolón

Szolóni alkotmány Athénban

A Kleiszthenész-i alkotmány Szolón-i alkotmány A Kleiszthenész-i alkotmány

A Türannisz (Kr.e. 560-510) Szolón visszavonulása   Arisztokrácia sokallta, a démosz kevesellte jogaikat  További gazdasági fejlődés  az arisztokrácia gazdasági súlya tovább csökken a démosz gazdasági ereje tovább növekszik polgárháborús helyzet Kr.e. 560-527. Peiszisztratosz türannisz rendszere  A türannosz kedvelt a nép körében A Türannisz (Kr.e. 560-510)

intézkedései a démosznak kedveztek  Mozgóbíráskodás bevezetése  Pireusz megalapítása - kereskedelem felvirágoztatása  Első drámai előadások (Dionüszosz kultusz)  Közmunkák  Ált. adókötelezettség  Állandó hadsereg  külpolitikai nyitás  Uralma alatt tovább erősödik a démosz 527 - fiai követik a trónon, Hipparkoszt 514. megölik  a perzsákkal szövetkező Hippiaszt 510 elűzik  Akadályozó tényezővé válik a démosz számára

Peiszisztratosz Pireusz megalapításával felvirágoztatta Athén kereskedelmét

A fiatalabb Harmodiosz és az idősebb Ariszto-geiton arisztokrata származású ifjakként szem-beszegültek a türannisz intézményével. Kr.e. 514-ben meggyilkolták Hipparkhoszt, s ezzel a tettükkel a szabadság hőseivé váltak az athéni hagyományban. Valószínűleg személyes ellenté-tekből táplálkozott a merénylet terve, de a vég-rehajtás idején kialakult feszült helyzetben poli-tikai szándékot is megtestesítettek. Harmodioszt a türannosz testőrei azonnal megölték, Ariszto-geitont csak később fogták el, s hosszú ideig tar-tó kínzás után megölték. Hippiasz túlélte a me-rényletet, de 510-ben elűzték Athénból, s csak a perzsák 490-es támadásakor tér velük vissza.

Kleiszthenész reformjai (Kr.e. 508) Hippiasz elűzése után pártharcok Kleiszthenész  Iszagorasz  Kr.e. 508. Kleiszthenész győz  reformjának lényege  a tisztségviselők megválasztása területi elven működjön Kleiszthenész alkotmány  Attika felosztása 3 trüttiszre (részre) [Asztü, Mezogaia, Parália] 10 rész  3, véletlenszerűen összesorsolt részre alkotott egy phülét  minden 20 évnél idősebb, szabad, athéni férfi = jogokat élvez

Athéni államszervezet Ecclészia (népgyűlés) tv.-hozó hatalom (20 year Athens men )  Az Ecclésziából véletlenszerű sorsállassal választják   Bulé (Ötszázak tanácsa)  Prütaneia (36 fő, kormány) törvényelőkészítő és végrehajtó szerep  Héliaia - esküdtbíróság  Tamiász - pénzügyi tisztviselő - Athén leggazdagabb 10 polgára  Arkhon - 487.-ig vál.  hatalmuk folyamatosan csökken  Sztratégosz - hadvezér - összesen 10 fő (10 phülé)  egyetlen tisztség 478 után, melyet választják (újraválasztható)

A Bulé épülete az Agorán A milétoszi buleterion rekonstrukciója

 Areioszpagosz tanácsa - arisztokratákból álló ellenőrző testület  Kr.e. 462 Ephialtész reformja  ellenőrző szerep , a vérbírói marad  A cserépszavazás (osztrakiszmosz) intézményének bevezetése  A legtöbb „szavazatot” kapott embert 10 évig száműzik Kr..e. 487. és i.e. 417. között 9 alkalommal A napidíj bevezetése (461)  szerényebb jövedelműek részére  részt vehessenek az állam irányításában 458 - a demokrácia továbbfejlesztése  a 3. osztály tagjai (zeugitaisz) számára is elérhetővé teszi az arkhonságot  az arkhoni tisztség fontossága tovább 

 12/1; 12/2; 12/3; 12/5;

Az athéni politikai élet színtere, az Agora A napidíjat nem csak a politikai részvételért fizettek Szavazócserép Athénből

Az athéni állam felépítése Kleiszthenész reformja után