MI MINŐSÜL ÜLDÖZTETÉSNEK. KI AZ ÜLDÖZŐ MI MINŐSÜL ÜLDÖZTETÉSNEK? KI AZ ÜLDÖZŐ? AZ ÜLDÖZTETÉS ÖT EGYEZ-MÉNYI OKA. AZ (ELISMERT) MENEKÜLTEK JOGAINAK RENDSZERE „Nemzetközi, európai és magyar menekültügy” Nagy Boldizsár előadássorozata az ELTE-n, 2016 5. rész

Az előadás-sorozat témái IX. 22 Nemzetközi jogi alapfogalmak. Migráció és meneküléstörténet Statisztikai pillanatkép a jelenről, nagyságrendek. IX.29. Alapfogalmak, meghatározások, a menekülés okai. Miért kellene védeni a menekülteket, tartós megoldások. X. 6. A menekültjog alapelvei, különös tekintettel a non-refoulement elvére X.13 . Jól megalapozott félelem az üldöztetéstől. Származási ország információ X.20. Mi minősül üldöztetésnek? Ki az üldöző? Az üldöztetés öt egyezményi oka. Az (elismert) menekültek jogainak rendszere X. 27. A menekült státusz megszűnése, illetve kizárás a menekültként elismerésből ("érdemtelenség a védelemre") XI. 3. Az Európai Unió regionális menekültjogának kialakulása, az intézményi keretek, az acquis jogi alapjai. Átmeneti védelem XI. 10., Az ENSZ menekültügyi Főbiztosságának a tevékenysége. Vendégek a budapesti regionális központból XI. 17. A befogadási feltételek. A menekült kérelmének elbírálásáért felelős állam kijelölése. (Dublini rendszer). XI. 24. Ki a menekült és a ki a kiegészítő védelemre jogosított? A 2011 évi (átdolgozott) kvalifikációs irányelv. XII. 1. A menekültügyi eljárás minimumkövetelményei az EU-ban. A 2013. évi (átdolgozott) "eljárási irányelv", valamint az európai menekültügy intézményi kérdései Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, Támogatási Hivatal, XII. 8.A nemzetközi és az európai menekültügyi rendszer jövője, a 2016. évi EU javaslatok áttekintése, a Török-EU nyilatkozat, a szolidaritás kérdései XII. 15. A magyar menekültjog néhány figyelemreméltó vonása, történet, szerkezet

G51 nem értelmez, Kézikönyv: Mi minősül üldözésnek? A konferencián szándékosan nyitva hagyták – túl sok mód, felsorolhatatlan Kézikönyv: 51 §, élet, szabadság veszélyeztetése, vagy emberi jog „egyéb súlyos megsértése” a- biztosan 52 §– szubjektivizálja – a személy percepciójától (is) függ 53 § az összeadódó tényezők: magukban nem, de együtt igen + Diszkrimináció (54-55 §) /Büntetés (56-60 §)/ Republikflucht (61§)/ gazdasági okok (62-64 §) ____________________________________________________________ A Kézikönyv online: http://helsinki.hu/wp-ontent/uploads/UNHCR_Kezikonyv.pdf Értelmezés:emberi jogi kontextus – üldöztetés, mint az alapvető emberi jgook sérelme Kézikönyv: „b) Az üldözés fogalma 51. Az üldözésnek nincs általánosan elfogadott meghatározása, bár voltak kísérletek a definiálására, azok kevés eredménnyel jártak. Az 1951. évi Egyezmény 33. cikkébl következen az élet vagy a szabadság veszélyeztetése, ha az faji, vallási, nemzeti hovatartozási okon, vagy politikai meggyzdésen, illetleg meghatározott társadalmi csoporthoz tartozáson alapszik, - az minden esetben üldözésnek minsül. Az emberi jogok egyéb súlyos megsértése - az elbbiekkel azonos okokból - szintén üldözésnek minsül. 52. Az, hogy más hátrányos, sért cselekményt vagy fenyegetést üldözésnek kell-e tekintetni, az adott eset körülményeitől függ, beleértve a fentebb már jelzett szubjektív tényezket. Az üldözéstl való félelem szubjektív jellege miatt értékelni kell a kérdéses személy véleményét és érzéseit. E személyes vélemény és érzések fényében kell figyelembe venni az ellene ténylegesen megtett vagy várható intézkedéseket. Mivel a személy aktuális pszichés állapota és az egyes esetek körülményei igen változóak, rendkívül eltér, hogy milyen mérték zaklatást kell üldözésnek tekinteni.”

Üldöztetés értelmezési keretei Mi minősül üldözésnek? Üldöztetés értelmezési keretei Deborah Anker* Az „üldöztetés”-nek egyetemes és rugalmas értelmet kell adni; Az üldöztetés súlyos hátrány, de nem korlátozódik a fizikaira vagy az élet és a szabadság veszélyeztetésére Az állam alapvetően elmulasztja a védelmet az üldöztetéssel szemben Nem állami szereplő is lehet üldöző (Héléne Lambert** kiegészítése) Rodger Haines *** - A menedék országának emberi jogi standardjait alkalmazva - szótári jelentésből kiindulva ~ ezeket elveti - kontextuálisan értelmezve, céljának és tárgyának figyelembevételével * Law of Asylum in the United States, 3 kiad, 1999 ** The Conceptualisation of „Persecution” by the House of Lords: Horvath v. Secretary of State for the Home department, International Journal of Refugee Law, vol.13 (2001) No ½ pp. 16 – 31   ***The intersection of human rights law and refugee law: on or off the map?  The challenge of locating appellant s395/2002 IARLJ Australia/New Zealand Chapter Meeting, Sydney, 9 June 2004 http://www.refugee.org.nz/Reference/Sydney04.html# látogatva: 2005. június Haines: nemzeti emberi jogi standard nem jó, mert =ideológikus = ez nki szerződés = különböző nemzeti értelmezések eltérnek szótári nem jó mert: a szavaknak különböző árnyalatai vannak Haines idézi hathaway-t aki 1998-ban egy újabb IARLJ konferencián igen konzervatívan amellett érvel, h. sak az egyetemesen elfogadott hardlaw-ra (szerződésekre) támaszkodjanak. Kérdés: miképp szemléljük az EU kialakuló acquis-ját? Van-e regionális menekültjog, s ha igen lehet-e kedvezőtlenebb a menekültre nézve, vagy az egyetemes standard a minimum standard?

Definíció(k) J. Hathaway: „Az üldöztetést az alapvető emberi jogok olyan folyamatos vagy rendszeres megsértéseként lehet meghatározni, amely az állami védelem meghiúsulását tanúsítja.”* G.Goodwin-Gill: „Üldöztetést eredményez, ha a kérdéses intézkedések olyan mértékben sértik [a menekülők védett] érdekeit és az emberi lény integritását és bennerejlő méltóságát, amely mértéket elfogadhatatlannak tartanak az érvényes nemzetközi követelményekkel összevetve avagy a menedékjog illetve a menekült státusz elbírálásáért felelős államban érvényesülő magasabb követelményekhez viszonyítva.”** *James Hathaway: The Law of Refugee Status 1991, 104-105 old **The Refugee in International Law, 2. kiad. 1996, 77.old Hathaway konstrukciója: Emberi jogok 1 osztálya: élet és fizikai integritás: megsértése mindig üldöztetés 2. osztály klasszikus polgárijogok általában igen, kivéve, ha igazolt 3 osztály: gazdasági,szociális, kultúráális: általában nem, kivéve, ha diszkriminatív vagy szélsőséges

A nem állami szereplők előretörése Ki az üldöző? A menekültügy történetisége - Szovjetunió,náci Németország, új kommunista rendszerek Kelet Európában, autoriter rezsimek a többi földrészen – az állami (titkos)szolgálatok, szervek üldöznek A nem állami szereplők előretörése „Új törzsiség”, nacionalizmus, vallásháborúk polgárháborús helyzetek felkelő oldali szereplői (pl. Latin Amerikában!) Domináns csoport saját kisebbsége ellen fordul („meghatározott társadalmi csoport” tagjai ellen) H.L.R v France 11/1996/630/813 – 1997április 23 ECtHR ítélet (ez volt a kolumbiai kábszer csempész) D. v. United Kingdom 146/1996/767/964 1997 május 2 ECtHR (HIV) This point was emphatically made in Canada (Attorney General) v Ward [1993] 2 SCR 689, 709 (SC:Can): “The persecution alleged by the appellant emanates from non-state actors, the INLA; the Government of Ireland is in no way involved in it. This case, then, raises the question whether state involvement is a pre-requisite to “persecution” under the definition of “Convention refugee” in the Act. The precise issues are phrased differently by the parties, but can be summarized in the following fashion. First, is there a requirement that “persecution” emanate from the state? Second, does it matter whether the claim is based on the “unable” or “unwilling” branch of the definition? In my view, the answer to both these questions is no.” [58] And later, at 716-717: “The international community was meant to be a forum of second resort for the persecuted, a ‘surrogate’, approachable upon failure of local protection. The rationale upon which international refugee law rests is not simply the need to give shelter to those persecuted by the state, but, more widely, to provide refuge to those whose home state cannot or does not afford them protection from persecution. The former is, of course, comprised in the latter, but the drafters of the Convention had the latter, wider purpose in mind. The state’s inability to protect the individual from persecution founded on one of the enumerated grounds constitutes failure of local protection.

Szerepek állami és nem állami üldözés esetében Nem állami szereplő üldöz Saját állam Nem megfelelően véd Jogi védelmet nyújt Menedék állama Helyettesítő védelmet nyújt Nem tekinti 51 G szerinti üldözésnek Humanitárius védelmet nyújt Sorsára hagyja / repatriálja A fenyegetett személy Menekült Kiegészítő védelmet élvező személy Áldozat Hazai jogi eljárás kedvez-méyezett-je

Törekednie kell-e a menekültnek az üldöztetés elkerülésére? „Az „üldöztetés” (being persecuted) állapotának az alapvető emberi jogok olyan folyamatos vagy rendszeres megsértéseként felfogása, amely az állami védelem meghiúsulását tanúsítja, azt jelenti hogy a menekült definíciót nem onnan kell megközelíteni, hogy mit tehet a menekülő azért, hogy az üldöztetést elkerülje, hanem a veszélyeztetett alapvető jog és az abból eredő hátrány szempontjából. Ha a menekülő származási országában gyakorolni kívánt jog az adott felhatalmazás magját alkotja és komoly hátrány fenyeget, akkor a Menekült Egyezmény szövegével, kontextusával, céljával és tárgyával ellentétes lenne, ha a menekülőtől megkívánnák az adott jog feladását vagy annak elvesztését és megtagadnák a menekült státuszt azon az alapon, hogy a származási országában megtagadhatná önmagát vagy diszkréciót gyakorolhatna; vagy – Sachs bírónak a National Coalition for Gay and Lesbian Equality v Minister of Justice 1999 (1) SA 6 ügyben használt szavait [130] kölcsönözve - élhetne az ön-elnyomás állapotában” Haines, id. mű 39. para

A Horvath ügy Horvath v. Secretary of State for he the Home Department [2001] 1 AC 489* Tények: A kérelmező: H szlovák áp. roma, Palin faluban, 1997-ben érkezik Nagy Britanniába. A panaszolt üldöztetés: - Bőrfejűek fenyegetik, a rendőrség nem védi meg. - nem kap állást mert roma - gyermekét nem iskoláztathatja rendesen mert diszkriminálják Az eljárás: a bevándorlási hivatal elutasítja – a speciális bíró kételkedik a szavahihetőségében - a Bevándorlási Fellebbviteli Bíróság (Immigration Appeal Tribunal = IAT) mégis szavahihetőnek találja, mert beszámolója összecseng a származási ország információval, elismeri a jól megalapozott félelmet a skinhead támadásoktól, de elutasítja a kérelmet, mert nem vette igénybe az állam védelmét. Az (általános) Fellebbviteli Bíróság (Court of Appeal) helybenhagyja az IAT döntését. Lordok Háza elé kerül az ügy, de csak abban a kérdésben: nyújt-e megfelelő védelmet az állam. A döntés: A család nem menekült, mert bár valós a fenyegetettség de van ellene megfelelő állami védelem * Közli: IJRL, vol. 13 (2001), No 1 / 2, 174 - 201

Horvath - az állami védelem Két kérdés: 1. az állami védelem és az üldöztetés viszonya 2. Az állami védelem megkívánt szintje Ad 1. Védelem és üldöztetés Az 5 lordból 4 úgy véli, hogy az üldöztetés = súlyos hátrány + az állami védelem hiánya Kiindulópont: 51 G célja: védelem és fair bánásmód = a menedék állama által nyújtott védelem az otthoni védelem pótléka ha az állam üldöz De mi a helyzet, ha nem állami aktor az üldöző? Lord Craighead a védelem hiányát beépíti az üldöztetésbe, Lord Clyde a jól megalapozott félelembe (Lord Browne Wilkinson mindkettővel egyetért, Lord Hobhose of Woodborough csak Lord Clyde-dal) Az üldöztetés (-től való félelem) megalapozott, ha a kérelmező „erőszaktól vagy másfajta durva bánásmódtól fél és az állam nem képes vagy nem hajlandó védelmet nyújtani” Lord Lloyd of Berwick ellenvéleményében tagadja az üldöztetés (jól megalapozott félelem) egységét és a védelem hiányát a definíció önálló elemének tekinti. holisztikus megközelítés A brit bíróságok (háttér) * az egyezményt living instrumentnek tekintik * A serious harm nem feltétlenül fizikai, vagy élet és szabadság fenyegetése * nem döntik el, hogy kell-e a persistency ahogy Hathaway megkívánja. Lambert tagadja Court of appeal ítéletekre hivatkozva nem állami üldözőtől is szrmazhat, ha az állam unwilling or unable to control (Islam és Shah, 1999) Fokozatos

Horvath - az állami védelem Ad 2. Az állami védelem megkívánt szintje A Horvath ügyben mindhárom szint (IAT, CoA, HoL) egyetért abban, hogy Szlovákia kellő védelmet nyújt(ott) Mikor megfelelő a védelem? „Van olyan büntetőjogi rendszer, amely az üldözők erőszakos támadásait büntetendővé teszi és megvan az ésszerű hajlandóság a jog kikényszerítésére” Az állam védelme olyan, hogy nem lehet a személy jól megalapozott félelméről beszélni H.o.L. : hatékony vagy elegendő a védelem, ha „a rendőrség és a bíróságok ésszerű mértékben kívánják az elkövetők felfedését, eljárás alá vonását és megbüntetését” = utólagos büntetés (+ elrettentő hatás) Ez a megelőzés kötelezettségével jár(na) Mikor megfelelő -saját kultúránk standardjai, vagy a helyi viszonyok? _____________________________________________________________ Lord Clyde: „There must be in place a system of domestic protection and machinery for the detection, prosecution and punishment of actings contrary to the purposes which the convention requires to have protected. More importantly there must be an ability and a readiness to operate that machinery. But precisely where the line is drawn beyond that generality is necessarily a matter of the circumstances of each particular case.” Lord Craighead: „As regards the third issue [” What is the test for determining whether there is sufficient protection against persecution in the person's country of origin -- is it sufficient, to meet the standard required by the convention, that there is in that country a system of criminal law which makes violent attacks by the persecutors punishable and a reasonable willingness to enforce that law on the part of the law enforcement agencies? Or must the protection by the state be such that it cannot be said that the person has a well-founded fear?], the answer to it also is to be found in the principle of surrogacy. The primary duty to provide the protection lies with the home state. It is its duty to establish and to operate a system of protection against the persecution of its own nationals. If that system is lacking the protection of the international community is available as a substitute. But the application of the surrogacy principle rests upon the assumption that, just as the substitute cannot achieve complete protection against isolated and random attacks, so also complete protection against such attacks is not to be expected of the home state. The standard to be applied is therefore not that which would eliminate all risk and would thus amount to a guarantee of protection in the home state. Rather it is a practical standard, which takes proper account of the duty which the state owes to all its own nationals.”

Horvath - értékelés Érdemei: G51 fejlődő instrumentum, rugalmasan értelmezendő Az értelmezés keretét a nemzetközi emberi jogok adják, G51-nek ez a kontextusa, a szerződés céljából és tárgyából kiinduló értelmezésnek az emberi jogokból kell kiindulnia Nem vitás, hogy a nem állami szereplő is minősülhet üldözőnek

Horvath - az állami védelem - kritika A védelem = ésszerű állami hajlandóság („reasonable willingness”) gondolatot elutasítja: Új Zéland Menekült Státusz Fellebbezési Hatóság (Refugee Status Appeals Authority)* [A non-refoulement kötelezettségét] „nem lehet egy olyan értelmezési folyamattal megkerülni, amely az állami védelem elegendő mivoltát nem az üldöztetés valódi veszélyének a hiányán méri, hanem az állampolgár védelmét szolgáló rendszer meglétén és az állam ésszerű hajlandóságán a működtetésére” Ha az állam „ésszerű hajlandósága” ellenére a végeredmény az üldöztetés, akkor a személy menekült Refugee appeal No. 71427/99 decision of 16 August 2000, para 63 [63] ... Article 33(1) is explicit ... This obligation cannot be avoided by a process of interpretation which measures the sufficiency of state protection not against the absence of a real risk of persecution, but against the availability of a system for the protection of the citizen and a reasonable willingness by the state to operate that system. The point which emerges from Ward is that the refugee inquiry is not an inquiry into blame. Rather the purpose of refugee law is to identify those who have a well-founded fear of persecution for a Convention reason. If the net result of a state’s “reasonable willingness” to operate a system for the protection of the citizen is that it is incapable of preventing a real chance of persecution of a particular individual, refugee status cannot be denied that individual. The persecuted clearly do not enjoy the protection of their country of origin. As La Forest J stated in Ward at 716: “The state’s inability to protect the individual from persecution founded on one of the enumerated grounds constitutes failure of local protection.”

Horvath - állami védelem - kritika ECtHR Osman v. United Kingdom* Az élet védelme nem csak egy negatív kötelezettség( önkényes elvétel tilalma), hanem pozitív is: „Abban egyetértés van, hogy az állam kötelessége ebből a szempontból túlterjed azon a kötelezettségén, hogy hatékony büntetőjogi rendelkezésekkel riasszon el a személy elleni jogsértésektől … , … az egyezmény bizonyos jól meghatározott körülmények között pozitív kötelezettséget is magába foglalhat a hatóságokra nézve, mégpedig azt, hogy megvédjék az egyént, akinek az életét egy másik személy bűntettei veszélyeztetik.” 87/1997/871/1083, 28 October 1998 Important cases New Zealand Refugee Status Appeals Authority (1999) [2000] NZLR 545 (Refugee Appeal No. 71427/99) Independent Federal Asylum Senate (IFAS/UBAS) [Austria] (Decision of 21 March 2002) IFAS 220.268/0-X1/33/00 Canada (Attorney General) v Ward [1993] 2 SCR 689 UK House of Lords Regina v Secretary of State for the Home Department ex parte Adan; Regina v Secretary of State for The Home Department ex parte Aitseguer (Judgments of 19 December 2000) Regina v. Secretary of State for the Home Department (Respondent) ex parte Bagdanavicius (FC) and another (Appellants) [2005] UKHL 38, s főleg a Court of Appeal döntése: [2003] EWCA Civ 1605 Regina v. Special Adjudicator (Respondent) ex parte Ullah (FC) (Appellant) Do (FC) (Appellant) v. Secretary of State for the Home Department (Respondent) Thursday 17 June 2004 2004 UKHL 26

Meghatározott társadalmi cso-porthoz tartozás Az üldöztetés öt oka Meghatározott társadalmi cso-porthoz tartozás Faj Politikai nézet Vallás Nemzethez tartozás Would the same harm occur if the ground was not there? Is the cause of harm the ground itself? Does the victim suffer more than the other members?

A faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről New Yorkban 1965. december 21-én elfogadott nemzetközi egyezmény Ezen egyezmény szövegében a „faji megkülönböztetés” kifejezés minden olyan különbségtételt, kizárást, megszorítást vagy előnyben részesítést jelent, amelynek alapja a faj, a szín, a leszármazás, a nemzetiségi vagy etnikai származás, és amelynek célja vagy eredménye politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális téren vagy a közélet bármely más terén az emberi jogok és alapvető szabadságjogok elismerésének, egyenrangú élvezetének vagy gyakorlásának megsemmisítése vagy csorbítása. Kézikönyv, § 68: Legszéleseb értelem, beleértve az etnikai csoportokat Article 1 1. In this Convention, the term "racial discrimination" shall mean any distinction, exclusion, restriction or preference based on race, colour, descent, or national or ethnic origin which has the purpose or effect of nullifying or impairing the recognition, enjoyment or exercise, on an equal footing, of human rights and fundamental freedoms in the political, economic, social, cultural or any other field of public life.

Vallás – UNHCR Guidelines (Irányelvek) 2004 51 Genf, Travaux préparatoires – nem kisérlik meg a meghatározását. Magába foglalja a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát, ahogyan azt az emberi jogi okmányok kifejezik Jelenthet a) vallást, mint hitrendszert (beleértve a hit tagadását); b) vallást, mint identitást; c) vallást, mint életmódot.   “hit (belief)”, = teista, nem-teista és ateista hitek. Az istenire vagy a végső valóságra vagy az emberiség spirituális rendeltetésére vonatkozó meggyőződés vagy azzal kapcsolatos érték. A kérelmezőket a környezetük eretneknek, hitehagyottnak, szakadárnak, pogánynak vagy babonásnak tekintheti. 2. The right to freedom of thought, conscience and religion is one of the fundamental rights and freedoms in international human rights law. In determining religion-based claims, it is therefore useful, inter alia, to draw on Article 18 of the 1948 Universal Declaration of Human Rights (the “Universal Declaration”) and Articles 18 and 27 of the 1966 International Covenant on Civil and Political Rights (the “International Covenant”). Also relevant are the General Comments issued by the Human Rights Committee, (General Comment No. 22, adopted 20 July 1993, UN doc. CCPR/C/21/Rev.1/ADD.4, 27 September 1993.) the 1981 Declaration on the Elimination of All Forms of Intolerance and Discrimination based on Religion or Belief, the 1992 Declaration on the Rights of Persons belonging to National or Ethnic, Religious and Linguistic Minorities and the body of reports of the Special Rapporteur on Religious Intolerance. 2These international human rights standards provide guidance in defining the term “religion” also in the context of international refugee law, against which action taken by States to restrict or prohibit certain practices can be examined.

Vallás – UNHCR Guidelines (Irányelvek) 2004 Az “identitás” kevésbé a teológiai tételekről szól, inkább egy közösséghez tartozásról, amely közösséget az közös hit, rítusok, hagyományok vagy etnicitás, nemzetiséghez tartozás vagy leszármazás tart össze Az “életmód” = a világhoz való viszonyulás része vagy egésze. Megkülönböztető ruházat viselése, bizonyos vallásos gyakorlatok megtartása, beleértve a vallási ünnepek tartását és az étkezési előírások tiszteletét. ___ A hit és az identitás őszintén vallott mivolta, illetve az életmód gyakorlásának belülről fakadó mivolta nem központi kérdés – elég az, hogy az üldöző az adott vallást, hitet vagy gyakorlatot tulajdonítja az egyénnek vagy csoportjának. 2. The right to freedom of thought, conscience and religion is one of the fundamental rights and freedoms in international human rights law. In determining religion-based claims, it is therefore useful, inter alia, to draw on Article 18 of the 1948 Universal Declaration of Human Rights (the “Universal Declaration”) and Articles 18 and 27 of the 1966 International Covenant on Civil and Political Rights (the “International Covenant”). Also relevant are the General Comments issued by the Human Rights Committee, (General Comment No. 22, adopted 20 July 1993, UN doc. CCPR/C/21/Rev.1/ADD.4, 27 September 1993.) the 1981 Declaration on the Elimination of All Forms of Intolerance and Discrimination based on Religion or Belief, the 1992 Declaration on the Rights of Persons belonging to National or Ethnic, Religious and Linguistic Minorities and the body of reports of the Special Rapporteur on Religious Intolerance. 2These international human rights standards provide guidance in defining the term “religion” also in the context of international refugee law, against which action taken by States to restrict or prohibit certain practices can be examined.

Nemzethez (nemzetiséghez) tartozás (Nationality) Magába foglalja az etnikai és a nyelvi csoportokat, egybeeshet kisebbségekkel vagy hontalanok csoportjával Nem: aktivitás! Őszintén vallott - neki tulajdonított A kormányzat (az üldöző hatalom) - valószínűleg értesülni fog róla - valószínűleg nem fogja tűrni Témák: Republikflucht, dezertálás, lelkiismereti okból szolgálatmegtagadás, a menekült státuszból kizárás esetei Politikai nézet

Meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás Kézikönyv § 77 “Egy `meghatározott társadalmi csoport ` rendszerint hasonló hátterű, viselkedésű vagy társadalmi státuszú személyeket foglal magába” A csoport meghatározásának két módja A csoport védendő jellemzői Veleszületett vagy múlthoz kötődő önkéntes társulás alapvető a személy identitása /méltósága szempontjából nem elvárható mozdíthatatlan, állandó hogy feladja Swedish proposal: Kulaks Protected Characteristics and Social Perceptions: An Analysis of the Meaning of ‘Membership of a Particular Social Group’ Determination T. Aleinikoff, ‘Protected Characteristics and Social Perceptions: An Analysis of the Meaning of ‘Membership of a Particular Social Group’ Determination’ in E. Feller, V. Türk, and F. Nicholson (eds.) ‘Refugee Protection in International Law’ UNHCR’s Global Consultations on International Protection (Cambridge: Cambridge University Press, 2003), 263-311 Ward – protected characteristics Applicant A v Minister for Immigration and Etnic Affairs (Australia) : social perception” – setting the group apart Islam and Shah both Aleinikoff favours social perception

Meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás B/ Társadalmi érzékelés: a társadalom úgy érzékeli, hogy ez egy elkülönült (azonosíthat) csoport Fő kérdés elég valamelyik, vagy mindkettő kell UNHCR 2002*: EU Kvalifikációs irányelv Egymás alternatívái Mindkettő kell (konjunktív) UK House of Lords, 2006 SSHD v K, Fornah v SSHD (UKHL 46) – Nem kell mindkét követelmények (tulajdonság + érzékelés) megfelelni Az üldöztetés önmagában nem hoz létre csoportot (de lehet jele annak, hogy a társadalom csoportként érzékeli az üldözötteket) A csoport bizonyos tagjai mentesek lehetnek az üldöztetéstől A csoport-kohézió nem követelmény (nem kell ismerniük egymást sem tudniuk egymásról) *Guidlines on International Protection, Membership of a Particular Social Group

A MENEKÜLTEK JOGAI

Eljárás A Genfi Egyezmény nem szabályozza a menekültként elismerés eljárását – nemzeti jogkör A területhez illetve az eljáráshoz hozzáférés megakadályozásának változatos technikái (vízum, szállító felelőssége, külföldön állomásoztatott bevándorlási tisztviselő, kerítés, kérelmezési határidők, biztonságos származási és harmadik országok, gyorsított eljárások a megalapozatlannak tekintett kérelme esetében, Európában a dublini rendszer) EU: Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve ( 2013. június 26. ) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60—95. o.) Magyarország: 2007. évi LXXX. Törvény a menedékjogról

A jogok rendszere Simple presence Lawful presence Lawful residence The same treatment (or at least as favour-able /AF/) as is accorded to nationals (S) 4 § Religious freedom (AF) 20 § Rationing (S) 21 § (1) Elementary edcuation (S) 29 § Fiscal charges (S) 14 § Artistic rights and industrial property 16 §(2) Access to courts (legal assistance, etc.) 23 § Public relief and assistance 24 § Labour legislation and social security The most favourable treatment accorded to nationals of a foreign country, in the same circumstances 15 § Right of (non-political and non-profit-making) associations 17 § Right to engage in wage-earning employment Treatment as favourable as possible and, in any event, not less favourable than that accorded to aliens generally 7 § (1) /sets as general standard/ 13 § Movable and immovable property 22 § (2) Non-elementary (higher) education 18 § Self- employment 26 § Freedom of movement within the country 19 § Liberal professions 21 § Housing In countries other than that in which he has his habitual residence, the treatment granted to a national of the country of his habitual residence 16 §(3) Access to courts (legal assistance, etc.) General Obli-gations 2 § Conformity to law of asylum country 3 § Non-discrimination 27 § Identity papers 33 § Non – refoulement danger to security or crime – to community 32 § shall not expel a refugee national security or public order 25 § Administrative assistance 28 § Travel document James C. Hathaway: The Rights of Refugees under International Law Cambridge University Press, 2005, 1184 p. The ultimate source GGG-McADAM, pp 524-525: Simple presence: -merely being there Lawful presence: temporary but lawful stay, having a formal authorisation (which is still valid, did not expire) Lawful residence:”those who are, as it were, enjoyin gasylum in the sense of residence and lasting protection.” p. 525

Az (elismert) menekültek jogai, helyzete Továbbra is külföldi Nincs jog a letelepedésre Harmadik államnak kiadható A nemzeti rendszerek többnyire nagyvonalúbbak mint 51 GE (de nem minden esetben nyújtanak nemzeti bánásmódot!)

Köszönöm. Nagy Boldizsár E-mail: nagyboldi@ajk. elte. hu www Köszönöm! Nagy Boldizsár E-mail: nagyboldi@ajk.elte.hu www.nagyboldizsar.hu