EGYIPTOM az Újbirodalom és a Későkor időszakában

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Jeruzsálem korai története Sion hegy, Jeruzsálem.
Advertisements

Készítette: Szalay Zoltán
Mezopotámia Folytatás.
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
3. FORDULÓ D. RAJZOS FELADAT Megoldások OZIRISZ FÖLDJÉN VETÉLKEDŐ
01a6 oszlop típusok 01a7 Abu Szimbel, sziklatemplom.
A hódító Róma.
A görög-perzsa háborúk
A nemzetközi kapcsolatok történeti gyökerei I.
Készítette: Szalay Zoltán
Csaták, hadvezérek, katonák
Készítette: Madarász Dorottya
Ókori Kelet.
Az egyiptomi építészet művészi feladatai
Hellas egységesítése Nagy Sándor i.e
Készítette: Pető Tamás
A Közel-Keletet egyesítő birodalmak
Nevelés az ókorban Egyiptom Róma Görögország.
A világ képe az arabokról
A poliszok harcai.
EGYIPTOM.
Dareiosz fia Xerxész újra támad: (kb katona, 650 hajó)
A népesség számának változása Európában
Az ókori Egyiptom.
A görög-perzsa háborúk
NAGY SÁNDOR ÉS A HELLÉNIZMUS KORA
1 / 17 Bíró Tamás március 27. A seprű: Héber-arámi kétnyelvűség A seprű Héber-arámi kétnyelvűség a zsidó közösségekben Bíró Tamás
Csaták, hadvezérek, katonák
EGYIPTOM Az ókor művészete i.e i.sz.476 Készítette:
Görög-perzsa háborúk i.e
EGYIPTOM.
Csaták, hadvezérek, katonák
Kis országok az ókori Közel-Keleten
A görög-perzsa háborúk
Transzjordánia. IV. Móz. 34:15 1.) Jarmuktól É-ra Fennsík Básán (Ám.4:1) 2.) Jarmuk-Jabbok között erdős hegyvidék Gileád 3.) Jabbok-Arnon között Gád és.
Egyiptom, a Nílus ajándéka 27. o.. Egyiptom földje  Földrajzi környezet  elszigetelt  a „sivatag”  A Nílus az élet - öntözés itt is szükséges  áradás,
Kis országok – nagy örökség.  Földrajzi környezet  Jordán folyó – Holt-tenger  földművelés és állattenyésztés  Kánaán nevezik  XIII. században itt.
A Közel-Keletet egyesítő birodalmak
Városállamok- Birodalmak
A görög - perzsa háborúk
Összefoglalás Ókori kelet államai. Fogalmak Bronzkor- ie. III. ée. Rézkor ie. IV. ée. Vaskor- ie. II. ée. Öntözéses földművelés Városállamok Ókori kelet.
Az ókori zsidóság története. A zsidóság megjelenése: A „tengeri népek vándorlásának” részeként ● Önálló országok, törzsek – Ammón – Edóm – Móáb – Arámi.
A tényleges prófétai hagyomány - „későbbi próféták”
Ó- és Újszövetség.
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
Őskor és ókortörténet Az ókori Kelet története a
Az ókori kelet.
Európa peremén: A Török Birodalom hanyatlása
Egyiptom Ó- és Középbirodalom időszakában
Egyiptom Újbirodalom és a Későkor időszakában
A két részre szakadt királyság
Őskor és Ókortörténet Az ókori Izrael és Júda történe
Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI-XIII. sz.-ban
ŐSI EGYIPTOMI ÉKSZEREK
Az archaikus kor.
Makedónia története a kezdetektől II. Philippos haláláig
Itália meghódítása ( Kr. e. IV-III. sz.)
Ókori Egyiptom III. Az Újbirodalom művészete
A GÖRÖG PERZSA HÁBORÚK (i.e. 492 – 449)
A görög-perzsa háborúk (i.e )
Az Újasszír és az Újbabilóni Birodalom
Egyiptom építészete Frivaldszky Lőrinc.
A TÉR_KÖZ pályázat számokban
Prófétaság az ókori keleten
Jeremiás és Hananja: próféta próféta ellen
EGYIPTOM Ó- és Középbirodalom időszakában
A Közel-Kelet térsége az i.e. II. évezredben
Erdély tájai. Erdély rövid története (Bp. 1989) előzék
Hellasz egységesítése
Ókori közel-keleti vallások
Előadás másolata:

EGYIPTOM az Újbirodalom és a Későkor időszakában

ÚJBIRODALOM (i.e. 1550-1070) XVIII. dinasztia (i.e. 1550-1294) I. Jahmesz (Amószisz) (i.e. 1550-1525) elfoglalja Avariszt és a d-palesztinai Saruhent I. Amenhotep (i.e. 1525-1504) I. Thotmesz (i.e. 1504-1492) I. Amenhotep veje, északon az Eufráteszig délen a 3. kataraktáig II. Thotmesz (i.e. 1492-1479) Hatsepszut királynő (i.e. 1479-1458) expedíció Punt országába keftiuk

„Fenségesek legfenségesebbike” Hatsepszut temetési temploma (Dejr el-Bahari)

„Fenségesek legfenségesebbike” Hatsepszut temetési temploma (Dejr el-Bahari)

Freskó Avariszból (XVIII. dinasztia)

ÚJBIRODALOM (i.e. 1550-1070) XVIII. dinasztia (i.e. 1550-1294) III. Thotmesz (i.e. 1458-1428) Meggido (330 állam és Mitanni koalíciója) Levante, Szíria, Mezopotámia megszerzése, harcok Mitannival délen a 4. kataraktáig II. Amenhotep (i.e. 1428-1402) hódítások biztosítása, É-Szíria elvész, közeledés Mittanihoz IV. Thotmesz (i.e. 1402-1392) kiújult harcok Mitannival III. Amenhotep (i.e. 1392-1355) szövetséges viszony Mitannival, Luxor, „Memnón kolosszusok Teje királyné , Núbia elleni hadjáratok

El-Amarna/Ahet-Aton Théba

ÚJBIRODALOM (i.e. 1550-1070) XVIII. dinasztia (i.e. 1550-1294) IV. Amenhotep (i.e. 1355-1337) Ekhnaton Amarna-reform Szemenkharé (i.e. 1338-1335) Tutanhamon (i.e. 1335-1325) Anheszenamon Ay (i.e. 1325-1321) Horemheb (i.e. 1321-1294)

ÚJBIRODALOM (i.e. 1550-1070) XIX. dinasztia (i.e. 1294-1185) - A katona dinasztia - I. Ramszesz (i.e. 1294-1292) I. Széthi (i.e. 1292-1279) Karnaki templom, hadjáratok Szíriába, Amurru elismeri Egyiptom fennhatóságát II. „Nagy”Ramszesz (i.e. 1279-1213) Kádes, III. Mursilis Egyiptomba menekül, békeszerződés III. Hattusilisszel, Líbia, nagy építkezések (Abu Szimbel, Ramesszeum, Karnak, Luxor stb.) Merneptah (i.e. 1213-1203) 1208 – a líbiaik és a tengeri népek együttes támadása Szíria-Palesztina fölött fennhatóság megerősítése („Izrael el van pusztítva”) „Hatti békességben van” Amenmessze (i.e. 1203-1199) II. Széthi (i.e. 1199-1193) Ramszesz Sziptah (i.e. 1193-1186) Bay kezében a valódi hatalom Tauszert királynő (i.e. 1186-1185)

ÚJBIRODALOM (i.e. 1550-1070) XX. dinasztia (i.e. 1185-1070) - Ramesszeidák kora Széthnaht (i.e. 1185-1182) III. Ramszesz (i.e. 1182-1151) Líbiaiak, tengeri népek ismételt támadása IV. Ramszesz (i.e. 1151-1145) V. Ramszesz (i.e. 1145-1141) VI. Ramszesz (i.e. 1141-1133) VII. Ramszesz (i.e. 1133-1125) VIII. Ramszesz (i.e. 1125-1123) IX. Ramszesz (i.e. 1123-1105) X. Ramszesz (i.e. 1105-1101) XI. Ramszesz (i.e. 1100-1070)

A medinet habu-i relief

HARMADIK ÁTMENETI KOR (i.e. 1070-716) XXI. dinasztia (i.e. 1070-945) Északi „főkirályság” Közép-Egyiptomban teokratikus állam Szmendész (i.e. 1070-1044) Amenemniszu (i.e. 1044-1040) I. Pszuszennész (i.e. 1040-994) Amenemope (i.e. 996-985) Oszokhór (i.e. 985-979) Sziamon (i.e. 979-960) II. Pszuszennész (i.e. 960-946) Tanisz Memphisz Théba

HARMADIK ÁTMENETI KOR (i.e. 1070-716) XXII. dinasztia (i.e. 945-715) Líbiai dinasztia (Bubasztidák – Bubasztisz), főváros: Tanisz I. Sesonk (i.e. 945-924) i.e. 925 támadás Izrael és Júda ellen a Templom kifosztása Núbiai hadjárat I. Oszorkon (i.e. 924-889) II. Sesonk (i.e. 890 k.) I. Takelóth (i.e. 889-874) II. Oszorkon (i.e. 874-850) i.e. 853 – qarqar-i csata (a koalíció oldalán Asszíria ellen) Harsziésze (II. Oszorkon társuralkodója) II. Takelóth (i.e. 850-825) III. Sesonk (i.e. 825-773) Pimay (i.e. 773-767) V. Sesonk (i.e. 767-730) IV. Oszorkon (i.e. 730-715)

HARMADIK ÁTMENETI KOR (i.e. 1070-716) XXIII. dinasztia (i.e. 818-715) (Taniszból) Leontopolisz főváros Pteubasztisz (i.e. 818-793) I. Juput (i.e. 804-783) IV. Sesonk (i.e. 783-777) III. Oszorkon (i.e. 777-749) III. Takelóth (i.e. 754-734) Rudamon (i.e. 734-731) II. Juput (i.e. 731-720/715) VI. Sesonk (i.e. 720-715) XXIV. dinasztia (i.e. 727-715) Tefnaht (i.e. 727-720) szaisz fejedelme, maswasák és libuk nagyfőnöke, déli terjeszkedési kísérlet Bokkhórisz (i.e. 720-715)

KÉSŐKOR (i.e. 716-332) XXV. dinasztia (i.e. 716-656) - aithiop/etióp (szudáni) dinasztia - Napata Birodalom Alara Kasta Peye – i.e. 747-716) támadás Egyiptom ellen, Tefnaht meghódol Sabaka (i.e. 716-702) Egyiptom teljes hódoltatása óvakodik az Asszíriával való nyílt konfrontációtól szíriai-palesztinai államok önállósági harcainak támogatása Sabataka (i.e. 702-690) támogatja Judea lázadásás Szín-ahhé-eriba ellen Taharka (i.e. 690-664) i.e. 674 – első sikertelen asszír támadás i.e. 671 – II. Sarrukín elfoglalja Memphiszt és Alsó-Egyiptomot i.e. 669 – Assur-ah-iddina hadjárata Egyiptom ellen i.e. 667 – Assur-bán-apli hadjárata – lázadás Szaisz vezetésével Tanutamon (i.e. 664-656) hadjárat az asszír hűbéres Delta ellen i.e. 664-663 Assur-bán-apli bosszúhadjárata

KÉSŐKOR (i.e. 716-332) XXVI. dinasztia (i.e. 664-525) - Szaiszi dinasztia I. Pszammetik (i.e. 664-610) Alsó-Egyiptom és Felső-Egyiptom egyesítése kapcsolatok Lydiával és a görög polisokkal Egyiptom 4. újraegyesítője i.e. 616 – Asszíriát támogatja Babilóniával és a médekkel szemben II. Nekó (i.e. 610-595) – Afrika körülhajózása i.e. 610 – meggidói csata – Júda elfoglalása i.e. 605 – karkemisi csata II. Pszammetik (i.e. 595-589) Napata Birodalom kiszorítása Egyiptomból (Meroé Birodalom) Katonai felvonulás Palesztinában Apriész (i.e. 589-570) Júda támogatása – i.e. 586 – Jeruzsálem eleste (Babilóni fogság) Amaszisz (i.e. 570-526) tábornokból lett fáraó, philhellén politika, Ciprus megszerzése, szövetség (Spárta, Lydia, Babilónia) III. Pszammetik (i.e. 526-525) Kambüszesz támadása

KÉSŐKOR (i.e. 716-332) Kambüszész (i.e. 525-522) XXVII. dinasztia (i.e. 525-404) – Perzsa uralom Kambüszész (i.e. 525-522) I. Dareiosz (i.e. 522-486) Satrapiává szervezés csatorna építés Xerxész (i.e. 486-465) i.e. 486-484 a Delta függetlenedik I. Artaxerxész (i.e. 465-424) i.e. 460-454 – Inarosz lázadása II. Dareiosz (i.e. 424-404) Szíva-óázis

KÉSŐKOR (i.e. 716-332) XXVIII. dinasztia (i.e. 404-399) – független dinasztia Amürtaiosz (i.e. 404-399 XXIX. dinasztia (i.e. 399-380) – független dinasztia I. Nepheritész (i.e. 399-394) – Spártaiak támogatása Muthisz (i.e. 394) Pszammuthisz (i.e. 394) Hakórisz (i.e. 393-380) – i.e. 385-383 – harcok Perzsiával II. Nepheritész (i.e. 380) XXX. dinasztia (i.e. 380-342) – független dinasztia Nektanebész (i.e. 380-362) – i.e. 377 - újabb sikertelen perzsa támadás Tahkósz (i.e. 362-360) – Agésilaos spártai király expedíciója Nektanebosz (i.e. 360-342) –i.e. 351- első perzsa támadás XXXI. dinasztia (i.e. 342-332) – második perzsa uralom III. Artaxerxész (i.e. 342-338) Arszész (i.e. 338-335) III. Dareiosz (i.e. 335-332)