GKI Gazdaságkutató Zrt. Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet Sajtótájékoztató Budapest, 2008. szeptember . A hideg és meleg étkezési utalványok szerepe
GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember GKI Gazdaságkutató Rt. Elért eredmények A foglalkoztatók, a munkavállalók és a szolgáltatók körében kedvelt, folyamatosan működő rendszer. Hozzájárul a gazdaság kifehérítéséhez. A munkaadók hajlandók növekvő összeget fordítani erre a célra. Átrendeződés zajlik a meleg utalványok javára: 2003-ban 300 ezer fő kapott meleg és 2,1 millió hideg utalványt, 2008-ban közel 1 millió fő meleg és 1,5 millió hideg utalványt. Évek óta biztosítottak az étkezés infrastrukturális feltételei a munkahelyen és annak környékén. A munkavállalók szemében stabilan magas a munkanapokon történő meleg ebéd fogyasztásának jelentősége. Munkavállalók elégedettek a hideg és meleg utalványok juttatásával és felhasználhatóságával. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember
Étkezési utalvány juttatás mértékének változása 2003-2008 között hideg utalvány meleg utalvány a hazai dolgozók %-ában átlagosan hány forint értékben juttatnak hideg jegyet?* átlagosan hány forint értékben juttatnak meleg jegyet?* 2003 68 2 086 10 3 960 2004 70 3 341 11 5 863 2005 4 173 12 7 300 2006 59 4 353 22 8 356 2007 58 4 825 18 9 827 2008 49 5 614 32 1 127 Forrás: Szonda Ipsos felmérései *A forint átlagértékeket azon cégek körében kalkuláltuk, amelyeknél juttatnak étkezési utalványt a dolgozóknak. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember
A jelenlegi helyzet fő jellemzői A versenyszférában 2008. év elején a dolgozók 49%-a részesült hideg és 32%-uk meleg étkezési utalványban a munkáltatók válaszai szerint. Az átlagkeresethez képest az adómentes rész a meleg utalvány esetében közelít az EU átlagához. Magyarországon a munkavállalók 65%-a fogyaszt munkanapokon meleg ebédet, de csak 30%-uk teszi ezt munkahelyén vagy annak környékén található étteremben. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember
Közteher-mentesség az EU-ban a havi átlagkeresetek százalékában GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember
A kétfajta utalvány közötti változtatási hajlandóság a munkavállalók körében Ha szabadon választhatna, váltana-e….. meleg étkezési utalványra hideg étkezési utalványra ha kétszer akkora értékben kapná havonta, mint jelenleg a hideg utalványt ha feleakkora értékben kapná havonta, mint jelenleg a meleg utalványt %-os megoszlás gyakoriság és %-os megoszlás csak hideg felhasználók körében, N=217 csak meleg felhasználók körében, N=68 % Váltana 47 4 Nem váltana 50 88 Mindegy a számára 1 Nem tudja, válaszhiány 3 6 GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember
A vizsgálatba bevont vendéglátó helyek: Közel 80%-a 2003-2008 között lépett be a rendszerbe. 65%-a szerint a meleg étkezési utalványok értékének növelése bővítené forgalmát. 72%-a szerint megéri a jeggyel foglalkozni. 31%-a hajlandó gépi beruházásra, 51%-a új főállású munkaerő felvételére a forgalom növekedése esetén. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember
GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember Forrás: Szonda Ipsos GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember
GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember Forrás: Szonda Ipsos GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember
GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember A hideg és meleg étkezési utalványok forgalomnövekedése, valamint a meleg étkezési utalványok részarányának alakulása 2003-2008 között GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember
GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember Forrás: Szonda Ipsos GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember
GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember GKI Gazdaságkutató Rt. Gondolati kísérlet az étkezési utalványok értékének emeléséről a munkaadók körében Az étkezési utalványok adómentes összeghatárainak emelése: koncepció-teszt, 2008 Forrás: Szonda Ipsos * A vállalati méretkategóriával súlyozott érték. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember
GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember Forrás: Szonda Ipsos GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember
A költségvetési hatások becslésének feltételezései Az étkezési jegy értékhatárának emelése a 2008. évi felmérés szerint 71%-ban addicionális és 16%-ban részben a béremelés terhére történne (60-40%-os arányban). Kifejezetten a béremelés terhére adná 6%. Több év átlagát figyelembe véve 75%-ra adódik az addicionális és 25%-ra a bérhelyettesítő hatás. A hideg és meleg étkezési jegy értékének emelése többlet fogyasztást és nem többlet megtakarítást generál. A munkaadók az utalványok értékemelésére vonatkozó ígérvényüket betartják, a létszámbővítésre vonatkozót nem. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember
Becslés a meleg étkezési utalványok alkalmazása miatt potenciálisan keletkező költségvetési bevétel kieséséről (nyereségadó hatás nélkül), milliárd Ft Ft milliárd forint Elmaradt bérközteher és adó Kieső ÁFA Összes költségvetési kiesés meleg teljes 25%-a 25% 59%-a (75%*16,7) + [(25%*16,7) – (25%* 45%*16,7)]* 12000 (11127) 130,9 32,7 19,3 19,4 -0,09 14000 (12956) 138,1 34,5 20,4 20,5 -0,1 15000 (13389) 132,9 33,2 19,6 19,7 Minimálbér 20%-a (12990) 119,4 29,9 17,6 17,7 * 2007-től az ÁFA egységesen 16,7% felülről Forrás: GKI számítás GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember
Becslés a hideg étkezési utalványok alkalmazása miatt potenciálisan keletkező költségvetési bevétel kieséséről (nyereségadó hatás nélkül), milliárd Ft Ft milliárd forint Elmaradt bérközteher és adó Kieső ÁFA Összes költségvetési kiesés hideg teljes 25%-a 25% 59%-a (75%*16,7) + [(25%*16,7) – (25%* 45%*16,7)]* 6000 (5615) 101,2 25,3 14,9 15,0 -0,07 7000 (7052) 163,4 40,8 24,1 24,2 -0,1 7000 (6995) 149,2 37,3 22,0 22,1 Minimálbér 10%-a (7157) 157,9 39,5 23,3 23,4 Forrás: GKI számítás * 2007-től az ÁFA egységesen 16,7% felülről GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember
Az összes költségvetési hatás alakulása 2008-ban (millió forint) változatok Összes kiesés Romlás 2008-hoz képest A felmérés alapján Meleg 14.000, Hideg 7000, felmérés szerinti részvételi arány 17.875 4.114 GKI becslések alapján Meleg 13.000, Hideg 6.500 felmérés szerinti részvételi arány 17.146 3.385 Meleg 14.000, Hideg 7.000 változatlan részvételi arány 16.595 2.834 Forrás: Szonda-Ipsos felmérés GKI számítás 2007 GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember
Számítások főbb eredményei: A bér közterhek elmaradása és az ÁFA bevételek többlete kiegyenlíti egymást, a vállalati költségtöbblet nyereségadót mérséklő hatása jelenti a valós költségvetési kiesést. A teljes költségvetési bevétel elmaradásból 3-4 milliárd forint az újonnan keletkező bevételkiesés. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember
Legfontosabb megállapítások: Hideg és melegétel utalvány a legelterjedtebb béren kívüli juttatás. Munkavállalók szerinti komplett napi meleg ebéd ára 1.150 Ft Adómentes érték napi 545 Ft. A dolgozók közel 80%-a számára van meleg ebéd fogyasztására alkalmas étkezési lehetőség a munkahelyén vagy annak környékén. A döntés a munkaadók kezében van, akik növekvő tehermentes utalványérték esetén nem használják ki a lehetőség maximumát. Ugyanakkor megindult a strukturális átterelődés a meleg utalványok irányába, amit jó lenne tovább erősíteni. A hidegutalványban részesülő munkavállalók 47%-a szívesen váltana melegutalványra, míg a melegutalványt kapóknak csak 10%-a váltana át hideg utalványra. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember
Legfontosabb megállapítások: Cél: a kétféle étkezési utalvány értéke közötti különbség növelésével a meleg utalványok alkalmazására történő ösztönzés. 2009. évre a legcélszerűbb 6 ezer Ft-os hideg és 13-14 ezer Ft értékű meleg étkezési utalvány juttatása volna, mert így biztosítható az emelésnél figyelembe veendő szempontok összhangja (költségvetési terhek, vállalati ráfordítások, munkavállalói igények). A meleg étkezésre jogosító utalványok értékének és súlyának emelése kedvező hatással van az elfogadó helyek foglalkoztatási képességére, forgalmára, hozzájárul stabil, legális működésükhöz . GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember
Köszönjük megtisztelő figyelmüket!