Magyarország szovjetizálása 1944―1949, eseményrend
A régi rend lebontása Ideiglenes Nemzetgyűlés, 1944. dec. 21. → a régi kormányzóerők nélkül földosztás, 1945. március → a hagyományos uralkodó osztály (az egyházak is!) gyengítése!!! A köztársaság kikiáltása, 1946. február 1. Államosítások (bányák, üzemek) (1945―1949)
A szalámitaktika Szalámitaktika = a politikai ellenfelek kiszorítása a közéletből, a polgári demokrácia politikai bázisának szétzilálása Politikai manipuláció, demagógia, vádak, rágalmak, megfélemlítés Előbb-utóbb valamennyi pártot utolérte (lásd, tk. 184. o.-i ábra!)
A diktatúrához vezető út Felülreprezentált (= a választási eredményét messze meghaladó mértékű) kommunista részvétel a kormányzásokban (1945 és 1947 között) Baloldali Blokk (1946. március) A kékcédulás választások 1947-ben Egyesülési (MKP+SZDP=MDP) kongresszus, 1948. június 12.
A diktatúra kiépítése 1. A politikai mező A többpártrendszer felszámolása → 1949-ben már egypárti választásokat tartanak Magyar Függetlenségi Népfront, a társadalmi tagoltság álszervezete A civil szervezetek beszüntetése 1949: népköztársasági alkotmány Szovjet típusú (az önkormányzatiságot elutasító) közigazgatás: tanácsrendszer (1950)
A diktatúra kiépítése 2. A gazdasági átalakítás A gazdaság államosítása (kisajátítás!) Központi tervgazdálkodás beszolgáltatási rendszer + erőszakos kollektivizálás → A mg kizsigerelése Az ország erőforrásai → Extenzív iparfejlesztés Következmények: a mg-i termelés visszaesése, süllyedő életszínvonal Tulajdonát, termelési bázisát vesztett társadalom → kiszolgáltatottság
A diktatúra kiépítése 2. A félelem A tényleges támogatói bázis szűkülése → a hatalom megtartásának eszköze a terror A „rendszerellenségekkel” szembeni fellépés Kulákok, értelmiségiek, egyházak, ellenzékiek Koncepciós perek, internálások Személyi kultusz Propaganda: pl. a sematizmus a művészetben (Állami áruház, Civil a pályán stb.)