Nyomásmérés és nyomásmérő eszközök

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hidrosztatikai nyomás
Advertisements

Testek úszása,lebegése és elmerülése
Elektromos mező jellemzése
A sűrűség.
Folyadékok és gázok mechanikája
IV. fejezet Összefoglalás
Elektromos alapismeretek
Evangelista Torricelli
A folyadékok nyomása.
A térfogat és az űrtartalom mérése
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
Ventilátorok Író Béla Hő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)
Nyugvó kontinuumok mechanikája
KONTINUUMOK MECHANIKÁJA II.
HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK
1 Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
HIDRAULIKA Hidrosztatika.
Műszaki és környezeti áramlástan I.
Műszaki és környezeti áramlástan I.
Felhajtóerő, Arkhimédész törvénye
Aerosztatikai nyomás, LÉGNYOMÁS
A nyomás összefoglalás
Felhajtóerő.
FIZIKA A NYOMÁS.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Mágneses mező jellemzése
Villamos tér jelenségei
Evangelista Torricelli
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Áramlástan Áramlástani gépek
LÉGCSATORNA HÁLÓZATOK MÉRETEZÉSE
Nyomás Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: Fny , mértékegysége N (newton) Az egymásra erőt kifejtő.
Készítette: Ónodi Bettina 11.c
Evangelista Torricelli
HŐTAN 4. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
A folyadékok és a gázok nyomása
HŐTAN 1. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
A legismertebb erőfajták
Villamos töltés – villamos tér
Folyadékok és gázok mechanikája
Összefoglalás: A testek nyomása
Összefoglalás: A testek nyomása
Folyadékok és gázok áramlása (Folyadékok mechanikája)
Fizikai alapmennyiségek mérése
HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS Udvarhelyi Nándor április 16.
A forrás- és az olvadáspont meghatározása
NYOMÁSKÜLÖNBSÉG MÉRÉS
Hidrosztatikai alapok (hidrosztatikai paradoxon)
Összeállította: Nagy László Áramlástan Tanszék Mérés előkészítő óra II tavasz Áramlástan Tanszék H-1111.
Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Nyugvó kontinuumok mechanikája.
2014. április 16. Udvarhelyi Nándor NYOMÁSMÉRÉS. Nyomás: Definició: A nyomás egy intenzív állapothatározó, megadja az egységnyi felületre merőlegesen.
Excel-Időjárásszámitás lépései
Áramlástani alapok évfolyam
Áramlástani alapok évfolyam
Áramlástani alapok évfolyam
Áramlástani alapok évfolyam
A folyadékok és a gázok nyomása
AZ ERŐ FAJTÁI.
Automatikai építőelemek 6.
Automatikai építőelemek 3.
Kés a vízben Egy lemezélet képzelünk el, amely a sugár egy részét leválasztja. Ennek következtében a többi folyadékrész pályája elhajlik. Adott a belépő.
A folyadékállapot.
A nyomás 1 Newton/m2 = 1 Pascal.
Mérések adatfeldolgozási gyakorlata vegyész technikusok számára
A nyomás 1 Newton/m2 = 1 Pascal.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Automatikai építőelemek 3.
Automatikai építőelemek 7.
Folyadék halmazállapot
Automatikai építőelemek 6.
Előadás másolata:

Nyomásmérés és nyomásmérő eszközök

Alapok A nyomásmérés az áramlástanban éppolyan alapvető fontosságú, mint az elektromosságtanban a feszültség és az áramerősség mérése. A legtöbb esetben nem abszolút nyomásértéket (vákuumtól számított értéket), hanem nyomáskülönbséget mérünk. A nyomáskülönbség mérésére a következő két legfontosabb alapelvet használjuk: 1. a nyomással egyensúlyt tartó folyadékoszlop magasságából a hidrosztatika törvénye alapján, 2. a nyomás hatására alakját rugalmasan változtató szilárd test alakváltozásának méréséből határozzuk meg a nyomás nagyságát.

Abszolút- és túlnyomás fogalma Ha számolunk, vagy mérünk nyomás értékekkel, akkor tudnunk kell, hogy a számításban, vagy a méréskor mi volt a nyomás referencia értéke. Legtöbb esetben a referencia nyomás az atmoszférikus nyomás és a mért vagy számított nyomás értéke "túlnyomás". Az abszolút vákuumhoz képest mért nyomást "abszolút nyomásnak" hívjuk. Minden esetben fontos tudni a nyomás értékről, hogy abszolút, vagy túlnyomás. A kétféle nyomás között a következő egyszerű kapcsolat áll fenn: pabs=ptúl+patm Az abszolút vákuum a lehetséges legkisebb nyomás, ezért az abszolút nyomás mindig pozitív. A túlnyomás lehet negatív is, ha az atmoszféra alatti a nyomás, ezt vákuumnak is hívják. Az atmoszférikus nyomás változik a hely az idő és az időjárási viszonyok függvényében, nem egy állandó érték. Az atmoszférikus nyomás értéke a földfelszín közelében 95 kPa (abs) és 105 kPa (abs) között változik. A normál atmoszférikus nyomás 101.3 kPa (abs).

Higanyos barométer Súlyánál fogva a légkör a benne levő testekre nyomást fejt ki. A légköri nyomás mérésére a legegyszerűbb eszköz a higanyos barométer. A légnyomást ezzel az eszközzel először Evangelist Torricelli (1608-47) olasz fizikus mérte meg 1643-ban. Kb. 1m hosszú, egyik végén zárt üvegcsövet színültig töltünk higannyal, majd a cső végét befogva, lefelé fordítva, higanyt tartalmazó edénybe állítjuk. Ha a befogott véget szabaddá tesszük, a higany csak részben folyik ki. A higany a csőben kb. 760 mm-el magasabban áll meg, mint a külső edényben lévő higany felszíne, ha a kísérletet a tenger szintjének közelében végezzük el. A tenger szintjén a normál légköri nyomás p0 = 101 350 Pa, ρHg = 13 600 kg/m3 és g = 9,81 m/s2, így a barométerben a higanyszál magassága h = 0,76 m = 760 mm. Egy vizes manométer 10,35 m-t mutatna. Azért használnak higanyt, mert ez a legnagyobb sűrűségű folyadék. A nyomás egységeként a "torr" is használatos Torricelli emlékére, bár az SI mértékrendszernek ez nem alapegysége. 1 torr = 1 Hgmm = 9,81 . 13,6 = 133,4 Pa vérnyomást a mai napig is "torr"-ban adják meg, pl.: 120/80 torr valakinek a vérnyomása.

U-cső, mint manométer A legegyszerűbb folyadékoszlopos nyomásmérő eszköz az U-cső. Működése a hidrosztatikai egyensúly elvén alapszik. A gyakorlatban kétféle kialakításával találkozhatunk. A gyakrabban használt változatnál mindkét szár nyitott. A másik változatnál csak az egyik szár nyitott .

Az U-cső nyomásegyensúlya Első lépésként a vonatkoztatási szintet kell felvennünk (0-szint). A folyadékok határfelületein keresztül nem szabad a hidrosztatika alapegyenletét alkalmazni, hiszen akkor a sűrűség ugrásszerűen megváltozik, tehát nem állandó. A határfelületeken segédpontokat kell felvenni, ahol a nyomások azonosságát kell feltételezni. Az U-cső nyomásegyensúlya miatt a bal- és jobboldali ágában a nyomások azonosak: pb=pJ p0+ρvízgh1=pl+ρHggh2 A levegő nyomása a jobboldali zárt ágban: pl=p0+ρvízgh1-ρHggh2 Ahol a p0 a légköri nyomás aminek közepes értéke 105 Pa

Mikromanométerek A mikromanométerek az "U"- cső elvén, a leolvasási hossz növelése útján, pl. a ferdecsöves, vagy görbecsöves mikromanométerek segítségével oldják meg a nyomásmérés pontosságának növelését. Az ábra a ferdecsöves mikromanométer elvi vázlatát mutatja. Adott p1 - p2 nyomáskülönbség esetén az "α" szög változtatásával a leolvasási hossz növelhető és ezen keresztül a nyomásmérés pontossága is fokozható. A leolvasás pontosságát optikai eszközökkel lehet növelni. A mikromanométereket elsősorban légtechnikai mérésekhez használjuk.

Bourdon-csöves nyomásmérő Talán a legelterjedtebb nyomásmérő műszer a Bourdon-csöves nyomásmérő . Nevét Eugéne Bourdon (1808-1884) francia mechanikusról, feltalálójáról kapta. A körívre, vagy spirálra hajlított cső egyik végét beforrasztják, vagy fémkupakkal lezárják, és egy mutatóhoz csatlakoztatják. A másik vége kapcsolódik a nyomásmérési helyhez. A cső belsejébe jutó nyomás kiegyenesíteni igyekszik a csövet. A cső szabad végét egy szerkezet felnagyítva juttatja a mutatóhoz, amelyet elmozdít. A mutató alatti skálát megfelelően kalibrálják. A műszer széleskörű elterjedését egyszerű szerkezete és könnyű kezelhetősége magyarázza.

Egyéb nyomásmérő eszközök-nyomástávadók Az elektromos kimenetet adó eszközök elterjedése egyre szélesebb körben jelentkezik az ipari, laboratóriumi felhasználásban. Ennek oka a számítógépes adatfeldolgozás, irányítás és vezérlés rohamos terjedése. Az elektromos kimeneti jellel rendelkező nyomásmérő eszközök különböző elven működhetnek. Az egyik fajtájuk az, amelynél a folyadékos mikromanométerek folyadék-szint érzékelését elektromos jellé alakítják, és ezt lehet azután megfelelő átalakítással felhasználni. Az elektronikus nyomásmérők egy további csoportja az, amelynél a nyomás hatására egy rugalmas elem deformálódik és a létrejött deformáció érzékelésével kapott elektromos feszültség, vagy áram szolgál kimenőjelként. Leggyakrabban deformálódó elemnek membránt használnak kis nyomások érzékelésére. A membrán anyagától, geometriai méreteitől függ a nyomásmérő érzékenysége, pontossága. A membrán anyaga nagyban befolyásolja a mérés pontosságát, a nyomásmérő nullhibáját, karakterisztikájának linearitását. Léteznek még piezoelektromos elven, mágneses elven működő nyomásmérő eszközök is.