A HIDEGHÁBORÚ KIBONTAKOZÁSA
Németország kettészakadása 4 megszállási övezet az országban és a fővárosban, Berlinben a megszállók között kiéleződtek az ellentétek (SZU USA, Anglia, Franciaország) Sztálin blokádja Nyugat-Berlin ellen berlini válság gazdasági, majd politikai megosztottság Németország kettészakadása: (1) három nyugati zóna: Német Szövetségi Köztársaság (NSZK, 1949. május) (2) szovjet zóna: Német Demokratikus Köztársaság (NDK, 1949. október) a két szuperhatalom hidegháborúja végletesen kiéleződött
A NATO létrejötte USA: aktívabb külpolitika + tartós katonai berendezkedés Európában 1949. az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) megalakulása: (1) a nyugati hatalmak szovjetellenes katonai szövetsége (2) 12 alapító tag (3) közös védelem (4) a demokratikus szabadságjogok biztosítása (békefenntartó tevékenység) (5) politikai és gazdasági együttműködés
A „forró” hidegháború mindkét katonai tömb gyors ütemben fegyverkezett fegyverkezési verseny a tömegpusztító eszközök fejlesztése: (1) USA: atombomba (1945) hidrogénbomba (2) SZU: atombomba (1949 Berlin után újabb veszélyforrás: Korea: megosztottság a II. világháború után (északon szovjet, délen amerikai megszállás)
A sztálinista tábor Jugoszlávia önálló politizálása (Tito) ellentét az egységesnek hitt kommunista táboron belül 1948 nyara: éles szovjet politikai támadás Jugoszlávia ellen következmény: a kommunista tömb országai hűen másolták a szovjet mintát: (1) fegyverkezés (2) erőltetett iparosítás (3) téeszesítés (4) terror ( félelem a társadalomban) a kommunista országok elzárkózása a Nyugattól: (1) megszűnt a szabad utazás lehetősége (2) a „vasfüggöny” leereszkedése nyugati országok: a Szabad Európa Rádió sugárzása az NSZK-ból (1949-től) a Nyugat szellemiségének eljuttatása a vasfüggöny mögé
JÓ TANULÁST!!