A kelet-ázsiai gazdasági csoda fél évszázada dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu A világ regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Polgárháborúk a bipoláris világban 1946–1949: újabb kínai polgárháború 1949: Kínai Kommunista Párt győzelme a nemzeti kínai kormány felett 1949: Kínai Népköztársaság kikiáltása 1945–1949: É- és D-Korea külön megszállása 1945: Kairói megállapodás: 38. sz. kör mentén 1950–1953: Koreai polgárháború É-Korea erőszakos egyesítés 2,5–3 mió áldozat, városok nagy része romba dőlt, ipari üzemek 2/3-a elpusztult 1953: fegyverszünet (Pamindzson: fegyvsz. biz.) 4 km-es demilitarizált övezet Hermetikusan elkülönülő két állam: nincs postaforgalom, telefon 2

Megváltozott világpolitikai viszonyok következménye Japánban Elvesztett háború  nemzeti vagyon ¼-e megsemmisült Mélypont, ország felemelkedésének alapjai Szorgalom Takarékosság Tudás (korábban felhalmozott humántőke) Néhány év alatt megfontolt gazdasági tervezéssel és a világpolitikai erőviszonyok megváltozásával legfontosabb ágazatokat újjáélesztette USA: nehézipar fejlesztését ellenőrzése alá vonta megszálló hatalomként USA: Kommunista Kínával konfliktus, majd 1950–1953 koreai háború  nélkülözhetetlen Japán szerepvállalása támaszpontként és ellátó bázisként  USA tőkeinjekciói az általa halálra ítélt Japán iparba Japán: kihasználta ezt  gazdaság tudatos, gyors talpra állítása és fejlesztése  eltérő időtartamú tervidőszakok, egymásra épülő célkitűzésekkel 3

Kína: II. vh. előtt elmaradott mezőgazdasági ország Nem volt elegendő mezőgazdaság Elaprózott gazdaságok 1,3 ha (főleg délen: 0,5–1 ha) Mezőgazdasági gépek, műtrágyázás hiánya  faeke, kapa Lappangó munkanélküliség Nagy adóterhek: szegényparasztság Falusi lakosság éhínsége Ipar alárendelt szerepe Gyér közlekedéshálózat  elzártság 4

Mao: sztálini szovjet mintájú szocializmus 1949–1952: újjáépítés évei 1953–1957: első ötéves terv 1958: „nagy ugrás” Természeti csapások Éhínség: 25–30 mó áldozat Élelmezési kérdés előtérbe került Mezőgazdaságot szolgáló beruházások (műtrágya-, traktorgyárak) 1960: szembefordulás a SZU-val  hadiipari beruházások 1966–1976: „nagy kulturális forradalom” Mao Ce-tung hatalmának erősítése 5

Két Korea eltérő öröksége Észak javára Észak-Korea Dél-Korea Terület 121 ezer km2 99 ezer km2 Természeti potenciál Ásványvagyon, vízenergia Rosszabb éghajlati, domborzati adottságok Demográfiai nyomás 10 mó (1960) 25 mó (1960) + 2 mó menekült É-Koreából, 1,5 mó külföldről Ipar Erőművek, nehézipari üzemek Max élelmiszer-, textilipar 6

Hasonlóságok a két Korea gazdaságában Egy kulturális alap: teljes társadalmak mozgósítása  gazdasági növekedés 1950-es évek: újjáépítés külső erőforrással É: SZU-segítség D: USA-segély 1960-óta: önerőre támaszkodás, erős az állam szerepe Észak-Korea: dzsucse Dél-Korea: irányított piacgazdaság Erőteljes hadikiadások Észak: fegyverkezés 1990-es évek közepén GDP ¼-e Dél: 1980-as évekig: katonai diktatúra 7

Észak-Korea: gazdaságtörténet 1950-es évektől: szocializmus (SZU, Kína) Személyi kultusz Pártállami diktatúra Magántulajdon, piacgazdaság felszámolása Állam: 1946–1958 70–100%, mg kollektivizálása: 1955–1958 Tervutasításos rendszer 1990-es évek: kudarc 1992: szabadkereskedelmi övezet (Tumen) 1994: Kim Ir Szen halála, ingatag belpolitika 1996–1997: élelmiszersegélyek (USA, Japán, Dél-Korea) Kim Dzsongil, majd Kim Dzsongun 8

Dél-Korea NIC-országok közül is kiemelkedik a „koreai csoda” GDP/fő, 1960: elmaradt Indiától, 2000: India 30X-a Természeti erőforrásokban szegényebb 1960-as évek elejétől: elágazó növekedés D: kapitalista úton fejlődő elnöki közt (USA csapatok) Ma: gazdasági szakadék Dél javára Gyors újraegyesítés D-Korea számára is megterhelő 9

„Koreai csoda” tényezői Nagybirtokrendszer felszámolása Belterjesebb kisparaszti mg. (állami támogatás) Munkások fegyelme, hosszabb munkaidő Beruházások exportorientált iparba, alacsony bérek Állami bankhitelek, átmeneti külső eladósodás (‘70) ’90-ig: belpiac védelme Szellemitőke (kultúra, oktatás, tudomány) ‘60-ig: analfabétizmus felszámolása, ma: diplomások Japán licensz után önállóság, (K+F: GDP 4%-a) Családi óriáskonszernek (chaebolok): állami elittel Daewoo, Hyundai, LG, Samsung (globalizáció) ’80: export, ma tőkebefektetés (újra eladósodás, mn) 10

Kína: Ping reformjai 1977: átfogó gazdaságirányítási reform „Négy modernizálás”: mezőgazdaság, ipar, tudomány, honvédelem 1992: szocialista piacgazdaság Mezőgazdaság Ipar Családi kisvállalkozások (ipari, kereskedelmi, szolgáltató) Külkereskedelem bővülése Idegenforgalom fellendülése Külföldi tőkebefektetések (1996-ig 170 mrd $) Korszerű technológia, rugalmas vállalatvezetési módszerek Mérleg 1949 óta: félgyarmatból regionális nagyhatalom 11

Világpiaci nyitás és annak korlátai 1979-ig a világ egyik legzártabb gazdasága Elmaradt Tajvantól (21 mó) és Hongkongtól (6 mó) Később élénkebb külgazdasági kapcsolatok Hivatalos nyitási politika Hongkong visszacsatolása Legfőbb partnerek: Japán, USA Hongkong: összekötő kapocs: Kína és a világpiac között Nyitás korlátai Nagy ország: önellátás Hagyományosan korlátozott kapcsolatok Önellátás tartományi és helyi szinten is Külkerbe bekapcsolódás csak a tengerparti területeken Elmaradott közlekedés és távközlés 12

A japán gazdasági csoda fél évszázada 1950–1960-as évek Átlag 10%-kal nő termelési teljesítmény Hagyományos stratégia: növekvő ipari exportbevételekre alapozott hosszú távú fejlődés 1973, 1979: olajválság Elkövetkezendő két évtized: már csak évi 5–6%-os növekedés 1980–1995 700 mrd $ külkereskedelmi többletből  tőke 25–30%-os hazai beruházási ráta  világ legnagyobb hitelezője Kiemelt szerepet kapnak külföldi működőtőke beruházásai  főként Ázsia újonnan iparosodó országaiba Külföldi beruházási politikája is pontosan tervezett 13

Japán eltérő beruházásai hullámok Beruházások 1. hulláma: nyersanyag- és energiaszállítást célozta Nyersanyag lelőhelyek, kőolaj- és földgázmezők megnyitását finanszírozták  Ausztráliában, Perzsa (Arab)-öböl, több DK-ázsiai országban Érctömörítőket, kohászati bázisokat hoztak létre a kitermelőhelyen  csökkentsék a szállítandó nyersanyag tömegét és távol tartsák a környezetszennyezést Beruházások 2. hulláma: kereskedelem-helyettesítő típusú Importkorlátok, ill. vámfalak megkerülésére irányult  gépkocsigyártó üzemek számos ázsiai országba, Ausztráliába, Európába, főként USA-ba Szomszédos országok olcsó munkaerejét kihasználva  elektronikus háztartási, híradástechnikai, szórakoztató elektronikai gépek tömeggyártásának kezdete Beruházások 3. hulláma: Jen felértékelődése USA-ban előállított autó és máshol gyártott elektronikai cikkek olcsóbbak, mint a Japánban készült megfelelőik  VISSZAEXPORT DK-ázsiai bankok, szállodák, kereskedelmi hálózatok  hosszú távú piacszerzés 14

Japán exportgátló tényezői az 1990-es évektől 1990-es évek világgazdasági eseményei Stagnálás Várat magára a gazdaság új növekedési pályára történő állítása Nagy külföldi üzemtelepítések  megingott a gazd alapja: feldolgozóipar Fejlett partnerek erősödő piacvédelme Egyes japán termékek hirtelen megdrágultak Jen felértékelődése Hazai bérszínvonal emelkedése Befogadó országok olcsóbb munkaereje Stratégiai ágazatok versenyképessége csökken 15

Fordulat a japán gazdaságépítés stratégiájában Új stratégia: belső fogyasztásra történő átállás  ennek kedvez a lakosság vásárlóerejének, életszínvonalának gyors javulása Világgazdasági súlya nem csökkent ennek ellenére sem  2009-ben a világ ipari termelésének 15,4%-át (VR2.) VR1.: Kína, 15, 6% (Forrás: UNIDO) A japán nemzeti össztermékben a mezőgazdaság jelentéktelen szerepet játszik, dezindusztrializáció, tercierizáció 1998: mg 2%; ipar 36%; szolgáltatások 62% 2009: mg 1,6%; ipar 23,1%; szolgáltatások 75,4% Új célok: monopolhelyzet az új technológiákban Belföldi fogyasztás serkentése Hazai jövedelmi és szociális kérdések Túlzott koncentráció csökkentése Technopolisz-program: high-tech iparágak 16