Magyarok Etelközben/3 Magyarok az óorosz fejedelemségekben A magyar őstörténet régészete 2016/2017, 2. félév

9-10. századi magyar vonatkozású régészeti leletek az óorosz fejedelemségek területén Magyar–szláv kapcsolatok a történeti források tükrében 1. Muszlim források 1.1. A Dzsajháni-hagyomány Ibn Rusztánál 1.2. A Dzsajháni-hagyomány Gardízinál 1.3. Sükrullah török fordítása 2. Szláv források 2.1. Konstantín-legenda 2.2. Orosz őskrónika Felhasznált forrásközlés: A honfoglalás korának írott forrásai. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, 7. Szerk. Kristó Gyula, Olajos Teréz és H. Tóth Imre közreműködésével. Szeged, 1995.

1.1. A Dzsajháni-hagyomány Ibn Rusztánál „[Állandóan] legyőzik azokat a szlávokat, akik közel laknak hozzájuk. Súlyos élelmiszer-adókat vetnek ki rájuk, és úgy kezelik őket, mint foglyaikat. A magyarok tűzimádók. Meg-megrohanják a szlávokat, és addig mennek a foglyokkal a parton, amíg a bizánciak országának egy kikötőjéhez nem érnek, amelynek K.r.h a neve.  (Kercs/Pantikapaion?, Herszonesz/Kherszonészosz?) … Amikor a magyarok a foglyokkal K.r.h-be érnek, az elébük menő bizánciakkal vásárt tartanak. Azok [a magyarok] eladják nekik a rabszolgákat és vesznek bizánci brokátot, gyapjúszőnyegeket és más bizánci árukat.”

1.2. A Dzsajháni-hagyomány Gardízinál „Állandóan legyőzik a saqlāb-okat. Súlyos élelmiszer-adókat vetnek ki a saqlāb-okra, és úgy kezelik őket, mint foglyaikat. A magyarok tűzimádók. Meg-megrohanják a saqlāb-okat, és rūs-okat s onnan rabszolgákat hoznak, Rūm-ba viszik és eladják őket.”

1.3. Sükrullah török fordítása „Ezek [a magyarok], a saqlāb-ok és rūs-ok között nyáron és télen állandó háborúk és harcok vannak. De a turkmen m.ht.rqah állandóan legyőzik a saqlāb és rūs népet. Ezeket sorban láncra verve foglyokká teszik. A rajtuk levő dolgokat, ruhákat, cobolyprém öltözetet lehúzzák róluk, s meztelen viszik Rūm-ba, és eladják [őket].”

2.1. Konstantin-legenda Aztán visszatért a Filozófus a maga útjára. És midőn az első órában imáját mondta, rátámadtak az ugrok, farkas módra üvöltve, meg akarván őt ölni. Ő azonban nem rettent meg, sem az imáját nem hagyta abba, csak [így] fohászkodott: »Uram irgalmazz!«, mivel éppen befejezte ájtatosságát. Ők pedig, meglátván őt, isteni parancsolatra megszelídültek és hajlongani kezdtek előtte, és hallván ajkának tanító szavait, békében elengedték őt egész kíséretével együtt.”

2.2. Az orosz őskrónika (= Régmúlt idők krónikája, Nyesztor-krónika, oroszul Poveszty vremennih let) „Majd azután fehér ugrok jöttek, és örökölték a slovének földjét. Ezek az ugrok pedig Hérakleios császár idejében tűntek fel, akik haddal támadtak Hozdroj perzsa császárra. … Ezek után jöttek a pecsenegek, majd a fekete ugrok vonultak Kijev mellett, aztán pedig Oleg alatt…”

A Kijevi Rusz feltételezett határai és főbb központjai

Kijevi leletegyüttesek „magyaros” tárgyakkal 1. Sír az egykori Aranykapu közelében (108. sír) 2. Sírok a Tized-templom építése (Kr. u. 989) előtti temetőből (25., 86., 105., 113. sír) 3. Öntőminták a Podolból (Váralja) 4. Sír „Vlagyimir városából”

1. Sír az egykori Aranykapu közelében (108. sír) Publikáció: 1) Гезе, В.: Заметки о некоторых киевских древностах. ЗОРСА т.II. вып. 1. 143-146. 2) Каргер, М. К.: Древний Киев, I. Москва-Ленинград, 1958. Lelőhely: Furman-udvarház Lelőkörülmények: 2 m mélyen, ló is volt (hogyan?), szakember nem volt jelen, egy munkás később Geze régésznek elmesélte, mi hogy volt: ló- és embercsontok együtt, a veretek megzöldült bőrön (szíj?), kard, balta és tőr az elhunyt mellett, aki talán páncélban volt

1. Az Aranykapu melletti sír (108.) kardja

1. Leletek a kijevi Aranykapu mellett talált sírból/2.

1. Leletek a kijevi Aranykapu mellett talált sírból/3. Az első közlés képe: Ханенко, Б. – Ханенко, В.: Древности Приднепровья. Вып. V. Kijev, 1902. T. XX.

2. A Tized-templom építése (989) előtti időben használt temető „magyaros” leletei/113. sír Publikáció: 1) Tagán Galimdzsán: Honfoglaláskori magyar sír Kievben. FolArch III–IV. 1941. 311–313. 2) Каргер, М. К.: Древний Киев, I. Москва-Ленинград, 1958. Lelőhely: A Tized-templom alatt, a középhajó Ny-i részében Lelőkörülmények: A sír a templomépítés során megsérült, ki is rabolták

A 113. sír leletei/1.

A 113. sír leletei/2. (Мурашева, В. В.: Славяне, варяги и иные «языци» на речных путях Восточной Европы. In.: Меч и златник: К 1150-летию зарождения Древнерусского государства: Каталог выставки. Мockвa 2012: 36–113.)

3. Öntőminták Kijev Podol nevű városrészéből Publikáció: Гупало, К. Н. – Ивакин, Ю. Г.: О ремесленном произ-водстве на киевском Подоле. СА 1980/2, 203–219. Lelőhely: A Podol az iparosok vár alatti települése volt Lelőkörülmények: 10. sz.-i rétegből

1. sz. öntőminta

2. és 3. sz. öntőminta

A kijevi öntőminták felhasználásával készült veretek

Sír „Vlagyimir városából” Publikáció: 1) Movchan, I.: A 10th-century Warrior’s Grave from Kiev. In: Kiev–Cherson–Constantinople. Ed. Aibabin, A. – Ivakin, H. Kiev–Simferopol–Paris, 2007. 221–223. Pl. 19–23. 2) Fodor István: Olmin dvor (Megjegyzés az orosz őskrónika egyik helynevéhez). Ünnepi írások Havas Ferenc tiszteletére. Urálisztikai Tanulmányok 18. Bp. 2008. 199–208. Lelőhely: Vlagyimir városa Kijev legősibb városrésze (10. századi!) Lelőkörülmények: A kijevi fejedelmi druzsina tagjaira jellemző fakamrás sír

A „Vlagyimir városában” talált sír veretes tarsolya

A Hojnovszkij-szablya (kijevi szórványlelet) az eredeti publikációban (Хойновский, И. А.: Раскопки великокняжескаго двора древняго града Киева. Kijev, 1893: T. XX.) A palmettaminta rajza Fodor Istvánnál (Őstörténet és honfoglalás. Bp. 2009: 59.)

A Hojnovszkij-szablya Muraseva publikációjában (Мурашева 2012: 97.)

Kié volt Kijev, Kijé? (És ki volt Kij?) „…a 8-9. századi Kijev gyatra kis településnek számított. Az Ős-Kijev egy 130 X 180 méteres belterületű, árokkal és paliszád-fallal védett kis erősség volt…” „…a honfoglalás előtt őseink Ős-Kijev kis erősségének kifosztásából bajosan gazdagodhattak volna meg. Lehetséges, hogy a kis erőd lakóinak nem ellenségei, hanem éppenséggel barátai vagy éppen védelmezői voltak…” „Egyáltalán nem lehetetlen hát, hogy az erősségben lakó s előtte temetkező magyar fegyveresek a kazár kagán szolgálatában álltak, de ha nem, akkor is valamilyen formában el kellett ismerniük a kazár kagán fennhatóságát.” Bóna István: A magyarok és Európa a 9‒10. században. Bp. 2000. 21‒22.

Csernyihiv (or. Csernyigov): leletegyüttesek „magyaros” tárgyakkal 1. „Fekete Sír” 2. 10. sz.-i temető a Sztrizseny partján

Fekete-sír Az ivókürtök publikációja: D. Szamokvaszov a III. oroszországi régészeti konferencián számolt be ásatásairól Lelőkörülmények: 125 m átmérőjű, 11-12 m magas kurgán Leletek: három fejedelmi személy volt a kurgánban, a krónikákban nem maradt fönn, hogy akkor ki uralkodott Csernyihivben datálás: bizánci solidus alapján 945–959 közt 2 db bölényszarvból készült, ezüstveretekkel borított ivókürt, az egyiken valami mitológiai jelenet, a másik szájánál végtelen palmettaháló, a háttér nem poncolt, de a levelek bekarcoltak

A csernyihivi „Fekete Sír” kisebb ivókürtje

A kijevi kard és a csernyihivi kürt lemezén egyformán keresztirányban bekarcoltak a palmettalevelek

Magyar jellegű leletek a csernyihivi druzsinatemetőből Publikáció: 1) D. I. Bliefeld: Arheologija 18. 1965. 2) Fodor István: Altungarn, Bulgarotürken und Ostslawen in Südrussland. (Archäologische Beiträge.) Acta Ant. et Arch. XX. Szeged, 1977. Lelőhely: Csernyihiv NY-i szélén, a Sztrizseny partján, a Berjozki nevű partszakaszon 1908-ban találtak egy 10. sz.-i szláv temetőt. 1952-ben D. I. Blifeld kijevi régész újabb 18 kurgánt tárt fel.

Veretes tarsoly a csernyihivi 15. kurgánból

Sesztovicja (or. Sesztovica) (Ukrajna, Csernyigovi terület, a Gyeszna mellett, 18 km-re Csernyigovtól) Lelőkörülmények: 147 kurgán a Gyeszna jobb partján, főleg hamvasztásos sírokkal (A magyar jellegű leleteket tartalmazó kurgánok számozása a magyar szakirodalomban nem egységes!) 61. kurgán/4. sír: négyzet alakú tarsolyzáró veret 42. kurgán: veretes tarsoly (Мурашева 2012: 100.)

Ljubecs (Ukrajna, Csernyihivi terület, Ripki járás) A ljubecsi régészeti lelőhelyek körébe egy erőd, több váralja-település és két kurgántemető tartozik. Az egyik temető 2. kurgánjából faragott csont oldalpálcás vas zabla, 3. kurgánjából palmettás veret került elő. (Erdélyi István: Scythia Hungarica. A honfoglalás előtti magyarság régészeti emlékei. Budapest 2008: 100.)

Egyéb magyar jellegű leletek a Kijevi Rusz területéről   Gnyozdovo – részben hamvasztásos, nagyon vegyes anyagú (szláv, skandináv, keleti), több mint 3000 síros temető, egyes sírokban magyar jellegű veretek Berjozki – Erdélyi István (2008) szerint a 16. kurgánból kisméretű niellós szíjvég, palmettahálós szügyelő-csörgőkkel, ugyaninnen legalább 2 db veretes tarsoly ismert. Berjozki azonos a fentebb bemutatott Csernyihiv lelőhellyel! Tabajovka – nagyméretű druzsinatemető – szív alakú csörgős szügyelődísz palmettákkal, egy másik sírból 12 db csörgős szügyelődísz palmettákkal, palmettás tarsoly-függesztő

Irodalomjegyzék Arne, T. J. 1914: La Suède et l’Orient. Uppsala Fettich Nándor 1937: A honfoglaló magyarság fémművessége. ArchHung XXI. Budapest Fodor István 1977: Altungarn, Bulgarotürken und Ostslawen in Südrussland. (Archäologische Beiträge.) Szeged. (Acta Ant. et Arch. XX.) Fodor István – Diószegi György – Legeza László 1996: Őseink nyomában. Budapest Fodor István: Olmin dvor. (Megjegyzés az orosz őskrónika egyik helynevéhez.) Ünnepi könyv Havas Ferenc tiszteletére. Urálisztikai tanulmányok 18. Bp. 2008. Geze, M. B.: Zapiszki o nyekotorih Kijevszkih drevnosztyah, 1, Mecs, najgyennij v Kijev bliz Zolotih vorot. Zap. Russzk. Arheol. obscs. VII:1, 1905.) Jáky András: Kijev és környékének magyaros leletei. 2012.  Каргер, М. К. 1958: Древний Киев, I. Москва–Ленинград  Спицын, А. А. 1914: Венгерские вещи X века в России. Известия Императорской Археологической Комиссии, вып. 53. 107–110. Tagán Galimdzsán 1941: Honfoglaláskori magyar sír Kijevben. FolArch III–IV, 311–313. Zágorhidi Czigány Bertalan: Történeti és régészeti adatok a Kárpát-medence 10-11. századi északkelet-európai kapcsolatrendszeréhez. A lengyel és Rusz kapcsolatok. Budapest, 2016.