Az Ottó- kor és a korai romanika művészete -utolsó röpdolgozat- Speyer, II. fázis, keleti oldalról  Lent: Hildesheim, Dóm

A X. század végén, XI. század elején Németországban Szászország válik az újjászerveződő császárság központjává. A kalandozó magyarok támadásait visszaverték, a szláv őslakosságot leigázták. A száli frank dinasztiától leszármazó Szász- ház kerül trónra, legjelentősebb uralkodója I. (Nagy) Ottó (936- 973), aki reprezenta- tív építkezései során a Karolingok, Nagy Károly műveit veszi mintául. A székesegyház- építészet általános sémája a háromhajós, bazilikális elrendezésű, félköríves szentélyzáródású szerkezet, a nyugati, kapuzat felőli oldalon a westwerk- kel, boltozott aljú karzatépítménnyel, ez a kegyúri karzat, ahol a templom alapítója és kísérete foglal helyet. A bazilikális elrendezés lényege: a főhajó a mellékhajók tetőszintje fölé magasodik, ablaksorával közvetlen megvilágítást biztosítva a belső térnek.

1 2  Köln, a St. Pantaleon bencés apácakolostor temploma. Nem kell megjegyezni, amit viszont igen: a mellékhajók fölött végigfutó oldalsó, emeleti karzat, a trifórium (1); illetve a nyugati oldalon, a kapu fölötti, külön zárt egységet alkotó karzat- építmény, a westwerk (2), vagy kegyúri karzat.

Westwerk Köln, Sankt Pantaleon A kép itt sem megjegyzendő, kívülről viszont remekül mutatja a westwerk önálló egységét, ami a (nyugati) toronypár között igen terebélyes helyet foglal Westwerk

Köln, St. Maria im Kapitol

1 Köln, a St. Maria im Kapitol alaprajza. Felszentelve 1065. Itt már jól látszik a későbbi századok zarándoktemplomainak alapvető fontosságú eleme: a szentélykörüljáró (1), latinul ambualtórium (v.ö. ambulare ‘sétálni’), amely a keleti oldalon megkerüli a szentélyt, így biztosítva a zarándokok forgalmát akár a mise alatt is.

Köln, St. Maria in Kapitol, belső tér a kereszthajóból ÉK- felé tekintve. Jól látható a szentélykörüljáró (ambulatórium)

Köln, St. Maria in Kapitol fa kapuja ószövetségi jelenetekkel 1060- 1065

Hitetlen Tamás jelenete (Krisztus épp a sebeit mutatja)  Mózes átveszi a törvény- táblákat A kisművészetek egyik legnagyobb technikai felkészült- séget és legdrágább alapanyagot igénylő válfaja az eleféntcsont- faragás Elefántcsont könyvfedél-táblák Trierből, 990 körül készítették

Speyer, székesegyház, II. fázis 1080- 1100k Nézet a keleti oldali toronypár felől Speyer és Hildesheim a Szász- dinasztia legfontosabb szakrális helyszínei

Speyer, a dóm makettje Jól látható a keleti oldal félköríves szentélyzáródása, a kétoldali toronypár a kettős keresztházzal és a nyugati oldal nyolcszögletű négyezeti tornya

Velence, a Szent- Márk székesegyház

Amit Velence Szent Márk székesegyházának esetében látunk, az egy egészen más, több korszakot átívelő, több stílust magába olvasztó építészeti hagyomány. Az első templom a 800- as évek második felében épül, 963- ban egy tűzvészben elpusztul. 1063- ig tart az újjáépítés szerkezeteket érintő része, (a belső dísz kialakítása jóval tovább tart) bővítik a keresztházat és a hosszházat, előcsarnokot építenek a nyugati oldal főkapuja elé. Kívülről a legmeghatározóbb a görög kereszt alaprajz- mag fölé épülő öt kupola, melyek közül a középső egy emelt dobon, tamburon helyezkedik el. Az előkép itt (és a boltozatok építésénél is) a konstantinápolyi Hagia Sophia, aminek a belső tere   A Szent Márk mozaikdíszének kialakítását az 1100- as első felében végzik. Domenico Salvo, aki Velence dózséja az építkezés idején, bizánci mestereket alkal-maz. Ezen felül, kihasználván a Bizánci Birodalom gyengeségét, a velenceiek kipakolják a Hagia Sophia- t, értékes szobrokat, márványfaragványokat, ötvöstárgyak tömkelegét a Szent Márk székesegyházba visznek.

K A Szent Márk székesegyház alaprajza A középső görög kereszt magba írott öt kör az öt kupola alaprajzra vetítése. A középső nagy kupolateret (K)- val jelöltük. Mindezen jellegzetességek a bizánci térformálásból erednek. Ehhez jön hozzá a mellékhajók meghosszabbítása és a nyugati oldali előcsarnok, ami az ókeresztény jelleget idézi fel. A homlokzatokon mind a romanika, mind a gótika formanyelve ott hagyja a nyomát. A következő diakockán a kupolákat láthatjuk légifelvételen. K

Márványból faragott szekrényfal az előcsarnok előtt

1 A főkapu egy ötös elrendezésű portikusz, a fölötte lévő díszes oromzat nagyított képe a bal oldalt. A középen lévő szárnyas, aranyszín oroszlán Szent Márk szimbólumállata. Fölötte a jellegzetes gótikus szamárhátív (1)

A belső tér, a kupolaboltozatok egyike: Ábrahám történetével Az arany háttér, mely egy időtlen dimenzióba helyezi az alakokat, igazi bizánci jellegzeteség.

Jelenet az Újtestamentumból Krisztus halászatra kíséri a tanítványokat