ÖKOLÓGIA

(rendszertani kategóriák) Alapfogalmak bioszféra biom zonalitás társulás (biocönózis) populáció egyed feletti szerveződési szintek ökológia »» rendszertan: T » O » R » Cs » N » FAJ (rendszertani kategóriák) EGYEDEKBŐL áll szervezet szervrendszerek szervek szövetek sejtek sejtszervecskék molekulák atomok egyed alatti szerveződési szintek

POPULÁCIÓ: egy faj azon egyedeinek összessége, amelyek térben és időben együtt élnek és tényleges szaporodási közösséget alkotnak. (egy faj egyedeinek szaporodóképes közössége)

a kormos varjú elterjedése dolmányos varjú elterjedése

TÁRSULÁS (biocönózis): egy élőhelyen egy időben élő élőlények összessége (több kül. faj populációjának együttélése) - összetételük hosszú időn át nagyjából állandó - hasonló környezeti igényű populációk alkotják

növénytársulás állattársulás

A társulások a Földön az éghajlati öveknek megfelelően helyezkednek el. Ez a jelenség a ZONALITÁS A társulások kontinensekre kiterjedő nagy egységei a BIOMOK.

A biomok összessége a BIOSZFÉRA

KÖRNYEZET ÉS TŰRŐKÉPESSÉG környezeti hatások – pl. a rókapopulációra: harkálykopácsolás, gravitáció, La Fontaine lábszaga, vakító napsütés, páratartalom, enyhe szellő, a sajt látványa, a holló károgása, a talaj mésztartalma... - környezeti tényezők: amelyek ténylegesen befolyásolják a populáció elterjedését környezeti hatások környezeti tényezők

ABIOTIKUS (élettelen) KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ABIOTIKUS (élettelen) fény hőmérséklet levegő víz talaj BIOTIKUS (élő) más fajok populációi (a velük való kapcsolatok)

az élő és élettelen környezeti tényezők összessége az ÖKOLÓGIAI KÖRNYEZET a környezeti tényezők ÁLLANDÓAN VÁLTOZNAK (térben és időben) a populációknak alkalmazkodniuk kell az alkalmazkodás mértékét a POPULÁCIÓ TŰRŐKÉPESSÉGE mutatja meg a tűrőképesség fajra jellemző öröklött tulajdonság ábrázolása: tűrőképességi grafikonon

A populáció tűrőképességi grafikonja Gauss-görbe (normál eloszlás) a populáció egyedszáma (N) [db] optimum pesszimum minimum maximum környezeti tényező mértéke (T) [°C] tűrési tartomány

DEF: minimumpont: a környezeti tényezőnek az az értéke, ami alatt a populáció elpusztul. optimum: a környezeti tényezőnek az a tartománya, amely a populáció számára lét- és fajfenntartás szempontjából a legkedvezőbb. maximumpont: a környezeti tényezőnek az az értéke, ami felett a populáció elpusztul.

a populáció a környezeti tényező változását csak pl. - trópusi növények a hőmérsékletre maláriaszúnyog a páratartalomra szivacsok a víz pH-ra tűrési tartomány KICSI a populáció a környezeti tényező változását csak szűk határok között viseli el » SZŰKTŰRÉSŰ

szűktűrésű hidegkedvelő szűktűrésű melegkedvelő N T [°C] szűktűrésű hidegkedvelő szűktűrésű melegkedvelő

lucfenyő a hőmér- sékletre maláriaszúnyog a hőmérsékletre T [°C] tűrési tartomány NAGY pl. lucfenyő a hőmér- sékletre maláriaszúnyog a hőmérsékletre tigris a hőmér- sékletre a populáció a környezeti tényező változását tág határok között viseli el » TÁGTŰRÉSŰ

tágtűrésű hidegkedvelő tágtűrésű melegkedvelő N T [°C] tágtűrésű hidegkedvelő tágtűrésű melegkedvelő

N SO2 pl. zuzmók

Specialisták: azok a  fajok, amelyek sok könyezeti tényező szempontjából szűktűrésűek, ezért csak speciális környezetben tudnak megélni. barlangi vakgőte

Indikátorfajok: 1 vagy néhány környezeti tényezőre nézve szűktűrésűek, jelenlétükkel vagy hiányukkal jelzik a környezet állapotát. korallok zuzmók tőzegmohák kamilla csalán  

Generalisták: azok a fajok, melyek sok környezeti tényezőre nézve tágtűrésűek, sok élettérben előfordulhatnak (kozmopoliták). kormorán vándorpatkány veréb egysejtűek

INDIKÁCIÓ - ZUZMÓK

Liebig 1840-ben fogalmazta meg a minimum-elvét, mely szerint a növények növekedését, fejlődését mindig az igényekhez képest legkisebb mennyiségben jelenlevő tápanyag határozza meg. A növény a legkisebb mennyiségű tápelem arányában veszi fel a többit is. Justus von Liebig német vegyész

A minimum-elv kiterjesztése az ökológiára: a populáció elterjedését az a környezeti tényező korlátozza a legjobban, amely a legjobban megközelíti a minimumértéket.