A szakirodalom áttekintése, elemzése

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A SZIP – a mai modern informatikai technológiákat alkalmazva – lehetővé teszi, hogy a drogprevenció, -ellátás, -kutatás területén tevékenykedő szervezetek.
Advertisements

Készítette: Babinszki Helga TEJ3W9
A PEDAGÓGIAI KUTATÁS FOLYAMATA
EISZ elektronikus információszolgáltatás Dr. Hulesch Helga tájékoztató könyvtáros, szakreferens SZTE Egyetemi Könyvtár SZTE GTK november 20.
Változások, újdonságok, várható fejlesztések az MTMT adatbázisban
Kmety Andrea május 13.. Az Alexandriai Könyvtár egykor és ma.
Book Citation Index a Web of Science-en. Könyvek szerepe a tudományos irodalomban Folyóiratok Aktuális Formális Recenzált Konferenciakiadványok Új koncepcók.
A PEDAGÓGIAI KUTATÁS Dr. Molnár Béla Ph.D.. 1. PEDAGÓGIAI KUTATÁS CÉLJA, TÁRGYA Célja, hogy az új ismeretek feltárásával, pontosabbá tételével, elmélyítésével.
A kutatás és innováció értékelése MTA, Budapest, április A kiválóság mércéi és az ezek körüli viták SCHUBERT ANDRÁS MTA – KSZI, Budapest.
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem doktori iskolái MAB akkreditációjának számszerű adatai és eredményei Prof. dr. Solymosi József DSc a Katonai Műszaki.
Ebsco adatbázisok Koltay Klára 2006/ félév.
JSTOR adatbázis Koltay Klára 2006/ félév. Az adatbázis nyitólapja Teljes szövegű folyóirat- adatbázis Eredeti cél: raktári férőhelyek kímélése.
Vida Andrea SZTE Egyetemi Könyvtár
A világ dokumentumtermésének az összegyűjtéséhez (20.század 2. fele)
Kutatókönyvtár az íróasztalon Nyílt folyóirat-adatbázisok Kutatók Éjszakája
Avagy: Mit lát a pitypang magja repülés közben?
Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez
Prof. Dr. Neményi Miklós tudományos és külügyi rektorhelyettes A doktori és publikációs adatbázis kialakításának elvei és megvalósítása Nyugat-magyarországi.
Marketing információs
Könyvtár- és informatikai alapismeretek kurzus október 1.
Beke Gabriella Egészség – Információ - Könyvtár MOKSZ – ÁEEK Könyvtár tudományos konferencia Budapest, 2015.március 27.
Google Scholar Wolfram Alpha Scirus Készítette: Varga Ádám.
Magyar Orvosi Bibliográfia (MOB) és Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) Áncsán Gizella Központi Irodalomkutatás.
Az Open Access hazai és helyi vonatkozásai International Open Access Week October 21-27, 2013.
Open Access források. A publikálás veszélyei: parazita folyóiratok
KERESÉS ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRI KATALÓGUSOKBAN Kiss Annamária Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár 2013.
Tudományos publikációk nyilvántartása az MTMT-ben Áncsán Gizella Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár Magyar Fül-, Orr-, Gége és Fej-,
Könyvtártípusok és funkcióik. Könyvtár dokumentumtár információtár.
Bibliometriai kérdések az MTMT-ben Berhidi Anna Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár
Soós Sándor: tudományos folyóiratok szakterületi rangsorolása
A folyóiratok tudományos mérése, presztízs
PsycINFO és az APA Style
A hatékony tudományos közlésről, bibliometria PhD hallgatók részére
Hirsch index és szerzői munkásság
Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT)
Vasas Lívia, PhD 2015 MTMT Vasas Lívia, PhD 2015.
Magyar Tudományos Művek Tára
Hogyan legyünk eredményesek?
Szinergiák az orvosi lapkiadásban
Vasas Lívia, PhD 2016 MTMT Vasas Lívia, PhD 2016.
Vasas Lívia, PhD 2016 MTMT Vasas Lívia, PhD 2016.
Használd jól a könyvtári katalógust!
Adatbázisok, publikációs segédletek a sebészetben
Bibliometriai mutatószámok a PageRank alapján
Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT)
Magyar Tudományos Művek Tára
Vasas Lívia, PhD 2017 Folyóiratok, kiadói honlapok Mozilla Firefox vagy Google Chrome böngésző Vasas Lívia, PhD
A szakirodalom áttekintése, elemzése
Publikációs stratégia Szakirodalmi forrásanyagok használata MTMT
Vasas Lívia, PhD MTMT Vasas Lívia, PhD 2017.
Vasas Lívia, PhD 2017 Web of Science Vasas Lívia, PhD 2017.
Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT)
Magyar Tudományos Művek Tára
„Mi is az mtmt?” KÖFOP VEKOP
Magyar Orvosi Bibliográfia (MOB) és Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) Áncsán Gizella Központi Könyvtár, 2014.
A szakirodalom áttekintése, elemzése
Az irodalomkutatás és idézet keresés segédeszköze
Navigáció az Interneten:
A szakirodalom áttekintése, elemzése
IRODALOMKUTATÁSI MÓDSZEREK Varga Attila Testnevelési Egyetem Sporttudományi Doktori Iskola PhD II. évfolyam Témavezető: Dr.Kokovay Ágnes
Vasas Lívia lvasas.lib.sote.hu Budapest, október
Az irodalomkutatás és idézet keresés segédeszköze
Vasas Lívia, PhD 2015 MTMT Vasas Lívia, PhD 2015.
Bibliometriai alapismeretek PhD hallgatók részére
Kiadói honlapok, folyóiratok
Javaslatok a Fogorvosi Szemle megújítására
Vizsgaelőadás útmutató
Tudományos munka értékelése
Információk rendszerezése a könyvtárban
A folyóiratok tudományos mérése
Előadás másolata:

A szakirodalom áttekintése, elemzése Kun András István DE-GTK

A kutatási folyamat 8 lépéses modellje 0. A kutatás szélesen vett területének meghatározása tudományterület, azon belül iskola, irányzat Kutatási probléma meghatározása (specifikálás) Konceptualizáció valid, végrehajtható, menedzselhető Adatgyűjtési módszer(ek) kidolgozása Mintavétel Kutatási terv (ajánlat) elkészítése ‘Végső’ kutatási kérdések Adatgyűjtés Adatfeldolgozás (rögzítés, tisztítás, elemzés) Jelentés

Ciklikus (‘végtelenített’) kutatási modell Induktív Deduktív Adatelemzés Empirikus adatok Koncepció, elmélet Kérdések Hol a helye az irodalmazásnak?

Az irodalom-feldolgozás funkciói Tudásbázis megszerzése Elméleti alapozás a kutatáshoz Segít azonosítani a kutatási problémát: Mit ismerünk és nem ismerünk már Hol járulhatunk hozzá magunk a tudomány vagy szakma ismereteihez (fehér foltok) Megfelelő kutatási kérdések és hipotézisek megfogalmazása (abdukció) Segít megtalálni a megfelelő módszertant Formális hipotézisek, kutatási technikák, mintavétel… Segít kontextusba helyezni az eredményeinket

Az irodalomkutatási paradoxon A tudás megszerzése miatt olvasunk, de Csak az tudja mit olvasson el (és hogyan értelmezze azt, amit elolvasott), aki már rendelkezik a megfelelő tudással Feloldása: iteratív, az ‚egyszerűbbtől’ a ‚nehezebb’ felé tartó kutatási folyamat

Hogyan segít fejleszteni módszertanunkat Melyek az elfogadott módszerek Milyen problémák merülhetnek fel, és azt mások hogyan oldották meg (vagy épp: mit nem tudtak mások sem megoldani)

„Tudásbázis” Kontextusba helyezi a kutatómunkát és az eredményeket is Kötelező fejezet (diplomamunkák, disszertációk…)

Az irodalomelemzés 5 lépésben Létező szakirodalmi források feltárása a kutatási területen (gyűjtés); A kiválasztott irodalom áttekintése/átolvasása; Elméleti keret felállítása az olvasmányok alapján; Koncepcionális keret felállítása (fogalmak, definíciók, a szintetizálás célja(i) és módszere(i)); Az irodalomelemzés megírása.

Legfontosabb forrás-típusok Könyvek: Szótárak, enciklopédiák, kézikönyvek Monográfiák Folyóiratok és periodikák: Lektorált (vak, dupla stb.) vagy nem lektorált (vagy csak szerző által lektorált) Impakt faktor Szürke irodalom Diplomamunkák, disszertációk Kutatási jelentések, műhelytanulmányok Vállalati dokumentumok egyéb Statisztikai adatbázisok „Bulvárirodalom” és kétes források: magazinok, honlapok, blogok, kormányzati kiadványok stb.

Könyvek Elérhetőség Könyvtárak Könyvesboltok (online is, katalógusok is) Bibliográfiák, hivatkozásjegyzékek (!) Internet: segítenek a JEL-kódok, kulcsszavak, boolean keresés, filetype, Googel Books, Google Scholar stb. Előnyök: valószínűbb a relevancia és a az átfogó jelleg, biztosabb az átlagos minőség Hátrányok: nem friss, drága (megvenni), nehezebben elérhető, nem ellenőrizhető könnyen a minőség Felhasználás: kiindulás, áttekintés

Folyóiratok, periodikák Előnyök: up-to-date (ez nagyon függ a folyóirattól és fordítottan arányos a minőségbiztosítás színvonalával), témaspecifikus Hátrányok: több alapismeretet igényel Felhasználás: célzott kutatáshoz elérhetőség: Könyvtárak Elektronikus adatbázisok (!) pl. jstor, EBSCO, Econpapers, Matarka, NBER Internet: mint a könyvek esetében

Szürke irodalom A konvencionális eszközökkel nehezen megtalálható irodalomra utalt először, amely ugyanakkor hiteles, hasznos és FRISS. A kutatói gyakorlatban azonban többnyire a nem publikált típusú irodalmat jelöli. műhelytanulmányok Tézisek, diplomamunkák, szabadalmak Vállalati dokumentumok Egyes információk magazinokból, szakmai és egyéb újságokból is (hitelesség függvénye) stb.

Tudománymetria (scientometrics) A tudomány, a technológia és az innováció mérésével foglalkozó módszertan, diszciplína. Vizsgálati egysége a „szöveg”, a „tudományos teljesítmény”. Döntően kvantitatív. Fő vizsgálati területei: Tudományos hatás (impact) mérése, hivatkozások rendszerének megértése, tudományos területek feltérképezése, indikátorok készítése a tudomány döntéshozói és menedzserei számára.

Példa a tudományterületek folyóiratainak „feltérképezésére” Forrás: Leydesdorff & Milojević (2015): Scientometrics

A scientometria viszonya más, tudományt vizsgáló diszciplínákhoz Forrás: Leydesdorff & Milojević (2015): Scientometrics

Rokon tudományterületek Bibliometria Információtudomány Tudománypolitika Tudományszociológia Tudományfilozófia

Egy magyar büszkeség… A Scientometria (IF: 2,18) folyóirat alapítója, tiszteletbeli örökös főszerkesztője (editor-in-chief) Braun Tibor. Jelenleg is magyar a szerkesztője (editor), András Schubert és az ügyvezető-szerkesztője (managing editor), Kocsor Tibor. A folyóiratot jelenleg a Springer és az MTA közösen adja ki.

„Publish or Perish” Publikációs kényszer Nem elég a teljesítmény, meg is kell osztani Nem elég megosztani, azt úgy kell tenni, hogy mérhető legyen és „minél többet érjen”.

Publikációs tevékenység mérése Mérhető: Publikációk számával Szerkezetével: Hova történik a publikálás: kiadott vs. kiadatlan (speciális státusz a working paper és az absztrakt) referált-e (kereshető adatbázisban vagy referáló folyóiratban megtalálható) lektorált-e monográfia/könyvfejezet/folyóiratcikk/konferencia-kiadvány/stb. ezek rangja hazai vagy külföldi magyar vagy idegen nyelvű Tudományos/oktatási/ismeretterjesztő/üzleti Mikor (régi vs. új, fokozatszerzés előtt vs. után…) Betöltött szereppel: egy vs. több szerző, hányadik szerző stb. Hatásával (impact)

A publikációs hatás mérése Citációk száma Szerkezete: Független/társszerzős/ön~ Hol jelent meg (pl. IF) Fajlagos citációs mutatók (Hirsch index, eigenfactor stb.) Hatás tartóssága (immediacy index, cited half-life, többéves IF összehasonlítások) Minden scientometriai mérőszámot számos kritika ér, de ezek együttes használata mégis segíthet a minőség közelítő kimutatásában.

Az impact factor hatás-tényező: adott publikáció hatását számszerűsíti többféle is van, a legelfogadottabb az Institute for Scientific Information (ISI) (Thomson Reuters) által közölt, melyet 1975 óta évente számítanak a Journal Citation Reports-ban indexált folyóiratokra (az indexálásért fizetnek a folyóiratok). folyóiratok számítják egy adott évre (ez alapját adja a folyóiratok egyféle éves rangsorának) és nem cikkekre, nem szerzőkre (a szerzőket is minősíti az összes így elért impact (összeadják azon folyóiratok adott évre vonatkozó impact factor-ait, amelyekben írásaik megjelentek, minden egyes írásukra nézve; ekkor szerző-szintű mérőszámot kapunk) folyóirat szintű tudományterületenként van csak értelme összehasonlítani (a természet és a társadalomtudományoknak eleve külön számítják)

Az impact factor kiszámítása X évi impact factor = A / B. A = hányszor hivatkozták az adott folyóirat összes közleményét (X-1) és (X-2) években. B = az össze hivatkozható közlemény az adott folyóiratban (X-1) és (X-2) években. Nem számítanak hivatkozható közleménynek pl. a szerkesztői levelek. Az X évi IF mindig (X+1) évben jelenik meg, és az (X+1) évben jellemzi a folyóiratot.

Hirsch index vagy h-index legalább „h” számú idézetet kapott publikációk száma h: azon publikáció sorszáma (a publikációk csökkenő száma szerint), amelynek idézői legalább annyian vannak, mint az adott sorszám Szerző-szintű A baloldali kép forrás a Wikipedia

Immediacy index frissességi index milyen gyorsan kezdik idézni a cikkeket számítása: hány hivatkozást kapott a folyóirat az adott évben / adott év összes cikkei folyóirat szintű

Cited half-life A Journal Citation Reports-ban adott évben citált cikkek medián életkora. Folyóirat-szintű

PageRank típusú indexek (2 példa) Eigenfactor: milyen gyakran hivatkozza egy adott folyóirat cikkeit egy átlagos kutató. Befolyásolja a folyóirat adott évfolyamában közölt cikkek száma. Folyóirat szintű és kutató szintű változata is van. SCImago Journal Rank (SJR indicator): a citációk száma mellett a folyóirat presztízsét is figyelembe veszi. Független a folyóirat méretétől. Folyóirat-szintű.

ABCD kategóriák Adott tudományos közösség (pl. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya, Australian Business Deans Council stb.) készíti, és saját megítélésük alapján különböző minősítési osztályokba sorolják a folyóiratokat. Ezeket egyszerűen folyóirat listáknak nevezik.

Társszerzők Számos okból lehetnek társzerzőink: lehetnek a tényleges kutatócsoport tagjai, jelentősen segíthetnek szakmailag, hozzáférést nyújthatnak adatokhoz, erőforrásokhoz (pénz, nyelvtudás, felszerelés stb.), hozzájárulhatnak a megjelenéshez a „nevükkel”, de akár erejüknél fogva „élősködhetnek” is a tényleges szerzőkön. Feltüntethetjük a társzerzőket: Betöltött szerepük szerint: pl. természettudományokban, orvosoknál gyakori Névsorrendben (pl. közgazdaságtanban gyakori) A tudományos teljesítmény mérésénél figyelembe vehetik, hogy egyéni vagy társzerzős volt egy munka, illetve utóbbi esetben a szerepeket. Ennek módja változó.

A folyóiratba történő publikálás általános menete Cikk megírása Folyóirat kiválasztása (terület, nehézség, nyelv, presztízs, ár, gyorsaság, kapcsolat stb.). Gyakran van „open access lehetőség, ami általában pénzes vagy feláras. A színes megjelenés is általában plusz költség a szerző részére Beküldés (általában online vagy e-mail) A szerkesztő az első akadály (illik-e a folyóiratba, gyors átnézés) Ha lát benne fantáziát kiadhatja bíráló(k)nak (ld. később) A bírálók véleményét is mérlegelve végül a szerkesztő dönt a megjelenésről Ha ez pozitív, jön a nyelvi és formai véglegesítés. Tartalmi és formai változtatások végig kérhetőek a szerzőtől, illetve a szerző is tehet kisebb módosításokat e pont előtt, de ezután nem. A megjelenés sokszor előbb előzetes fórumon történik (pl. online a kiadó „latest articles” vagy hasonló szekciójában), csak később kerül be adott számba. A nem „open access” megjelenés esetében vagy csak a kiadó teheti közzé a cikket, vagy bizonyos formában erre lehetőséget ad a szerzőnek (pl. saját weboldal, intézményi repozitórium). Utóbbi lehetőségek köthetőek ún. embargós időhöz. A szerző joga sokszor csak az, hogy a szerzőség az övé.

Lektorálás (reviewing, refereing) Szerkesztői, bírálói (kutatótársak általi) és nyelvi/forma (nem tartalmi). A szerkesztői (editorial review) lektorálás lehet kizárólagos, illetve felülbírálhatja a bírálóit. Bírálói (peer review) lehet: Nyílt” (open review): senki nem anonim Egyszeresen vak (single blind): a lektor anonim Kétszeresen vak (double blind): a szerző és a lektor is anonim A lektor javasolhatja a benyújtott cikk: Módosítás nélküli közlését Kisebb vagy nagyobb módosításokkal való közlését Újra benyújtását Végleges elutasítását A lektorokat általában a tudományterület, különösen az adott folyóiratban publikálók közül toborozzák. A lektorok véleménye eltérhet (ha többen is vannak), illetve lehet, hogy nincs igazuk. A szerzőé a felelősség, hogy mit fogad meg!

„Open access” (OA) mozgalom Alapgondolata, hogy a folyóiratokat mindenki számára (online) elérhetővé teszik. A költségek ekkor nem jönnek vissza a folyóirat-eladásból, tehát sokszor (de nem mindig) azt a szerzőkre terhelik. Általában létezik nem open access folyóiratoknál is olyan lehetőség, hogy egy-egy cikket a szerzők megfinanszírozhatnak, és akkor az nyíltan elérhető lesz. Fokozatai lehetnek: gold, green OA

Predátor folyóiratok Olyan folyóiratok, melyek a publikációs nyomást kihasználva pénzért alacsony vagy nulla minőségű, esetenként fantom folyóiratokba fogadnak be publikációkat. Egységes definíciójuk nincs, így sok folyóirat csupán „predátor-gyanús”.

Kutatók bárki általi ellenőrizhetősége (példák) www.mtmt.hu www.doktori.hu (csak doktori iskolák tagjai) egyetemek, kutatói szervezetek oldalai: kutatói CV-k kereshető adatbázisok (pl. https://tudoster.idea.unideb.hu/) kutatói közösségi oldalak: http://www.researchgate.net https://www.academia.edu/ https://scholar.google.hu/ https://www.growkudos.com/

Néhány kezdő tipp… Elektronikus lelőhelyek (csak példák, a könyvtár honlapján megtalálható a hozzáférhető adatbázisok aktuális listája): www.matarka.hu www.jstor.org search.epnet.com (EBSCO database) www.sciencedirect.com http://www.nber.org/ http://econpapers.repec.org/ Egyetemi honlapok Könyvtári honlapok A könyvtár… Tematikák

Néhány statisztikai adatbázis www.ksh.hu http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/search_database https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/

Köszönöm a figyelmet!