A nagyhatalmak.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az I. világháború
Advertisements

Az első világháború vége és a hatalmi politika kiújulása
Az I. Világháború Békekötések.
A világ az I. világháború előestéjén
Előadó: Bordás Bertalan
EURÓPA ÉS AZ EURÓPÁN KÍVÜLI VILÁG A SZÁZADBAN
A német egység és a polgári állam
Az angol alkotmányos monarchia megszületése
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
AZ AMERIKAI FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK POLGÁRHÁBORÚJA
Nemzetállamok kora Gyakorló feladatsor.
A NÉMET EGYSÉG MEGTEREMTÉSE
Politikai folyamatok a bécsi kongresszus után
A felvilágosult abszolutizmus
4. A náci hatalomátvétel és következményei Németországban
Az európai integráció története
Az I. világháborút lezáró békék
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
Gyarmatosítás.
Ipari forradalom Angliában és a kontinensen
Közelgő vihar Út a világháborúba
Történelem – középszintű témakörök
1914.
Neorealizmus és neoidealizmus
Az első világháborút lezáró békerendszer, a háború mérlege
Állampolgári jogok és kötelességek
Nemzetközi migráció és az Európai Uniós választások
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I.
Az angol polgári forradalom
Nagyhatalmi erőviszonyok, az európai egyensúly a XVIII. században.
Magyar politikai gondolkodás története tanév 2. félév.
A VILÁG A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
Az I. világháború
Magyarország az első világháborúban Háromszoros hurrá Ferenc Józsefre.
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása pluribus unum (sokból egy)
Az Egyesült Államok második forradalma.  1783 Versailles-i béke  függetlenség  ipari forradalom  Hihetetlen fejlődés - „a lehetőségek országa”
A világ az első világháború után. Egy új korszak kezdete  Első világháború  A „nagy háború”  A világ megváltozott  Warum?  anyagban és emberben a.
A munkások mozgalmai az 1848-as forradalmak után. A párizsi kommün.
Vallások és vallásháborúk A XVI. és XVII. század folyamán.
Szövetségi rendszerek Európa az első világháború előtt
Nagy-Britannia születése - az ipari forradalom. Az alkotmányos monarchia rendszere  Jognyilatkozat  alkotmányos monarchia alaptörvénye  III.
A gyarmatosítás folyamata Imperializmus: a XIX. sz.-i történelmi korszak, melynek jellemzője a nagyhatalmak birodalomépítő politikája.
Hatalmi átrendeződése Európában. Az egyenlőtlen fejlődés  Mit takar a kifejezés?  fejlődés lendülete nem egyforma  a centrum kiszélesedése  a centrum.
AZ I. VILÁGHÁBORÚ I. ÚTBAN A HÁBORÚ FELÉ Régi gyarmattartók Anglia Franciaország Spanyolország Portugália Belgium, Hollandia Cél: megtartani.
Az els ő világháborút lezáró békeszerz ő dések. A nagyhatalmak céljai Anglia: a német gyarmatok megszerzése, és Fr.o. túlzott megerősödését gátolni Franciao.:
A hódító háborúk következménye: a köztársaság válsága A köztársaság válsága.
A felvilágosult abszolutizmus
A világ az első világháború után
A Szent Szövetség Európája
A bizalom szerepe Koreai Köztársaság.
A balkáni lőporos hordó
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása
A „népek tavasza” 1848 tavaszának, a népek forradalmának fő céljai
A nemzetközi kapcsolatok alakulása 1900 és 1914 között
A brit birodalom („A világ műhelye”).
A százéves háború.
Jaltai konferencia Molnár Kinga (12.B).
Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI-XIII. sz.-ban
A „népek tavasza” Forradalmak ben
Az első világháború.
Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában
Szövetségi rendszerek
A kiegyezés megkötése.
Készítette: Bakos Ilona, Derceni Középiskola, 2013
Rövid életű polgári köztársaság Tanácsköztársaság
A felvilágosodás elterjedése
Napóleon Bonaparte.
A gyarmatosítás folyamata
Előadás másolata:

A nagyhatalmak

Az egyenlőtlen fejlődés Mit takar a kifejezés?  fejlődés lendülete nem egyforma  a centrum kiszélesedése, áthelyeződése  Németország, USA, Japán  új, vezető hatalmakká válnak  Németország - európai vezető szerepre tör  demográfiai fölénye mellé ipari fölény is társul  Elzász-Lotaringia  a nagyobb nyersanyagigény biztosítása  USA - bevándorlók tömegei, európai tőke „pörgeti fel”  Anglia, Franciao. – a tőkekivitel gyengíti a gazdaságát

Az egyenlőtlen fejlődés jelentkezése

Nagy-Britannia Anglia fő jellemzői  liberális - konzervatív váltógazdaság  1884 - általános váljog (nők )  írek harca, gyarmati versenyfutás, vetélkedés Németo.-val  fegyverkezés: hadsereg, flottafejlesztés  1901 Viktória †  liberálisoké a hatalom konzervatív politika a múlté  antant cordiale (Splendid isolation, Balance of power )

Quenn of Prime Minister Lord Salisbury, the Quenn of Prime Minister Queen Viktória King VII. Edward, who brings the change

Franciaország Európában a polgári parlamentarizmus dominál  Franciaország fő jellemzői  köztársaság megszilárdul  pol. szabadságjogok kiterjesztése  egyház korlátozása  revans kívánalma George Clemenceau, a revans kérlelhetetlen híve Alfred Dreyfus vezérkari százados megszégyenítése

Szólás- szabadság Gyülekezési Sajtó- jog szabadság A polgári jogok Egyesülési jog Választó- jog Lelkiismereti és vallás -szabadság 8 8

Németország  Németország fő jellemzői  hatalmas gazdasági teljesítmény  hatalom a porosz „junkerek” kezében van  ált. váljog, a kormány  a parlamentnek felelős  porosz „militarizmus” terjedése  németség nemzetté kovácsolása  „kultúrharc” – állam és egyház szétválasztása Bismarck, a porosz junkerek megtestesítője I. Vilmos, a császárrá lett porosz király

Being manipulated by Bismarck during the Dreikaiserbund alliance Dropping the pilot Fent és lent

Oroszország OMM  A cári Oroszország fő jellemzői  önkényuralom  gyenge a polgárság   tudja befolyásolni a bel.- és külpolitikát  gyarmatosítás, hódítás  dinasztikus célt szolgál OMM  Az OMM fő jellemzői  nagy területű, soknemzetiségű monarchia  gazdaság, nemzetiségi kérdés, társadalmi ellentétek  politikai befolyás a Balkánon

Az Amerikai Egyesült Államok A polgárháború vége  korlátlan tőkés fejlődés  bevándorlók tömege = munkaerő biztosítja  további előretörés nyugat felé  munkaerőhiány ösztönzi a technikai újítások alkalm. Századfordulóra technológia fejl. központjává válik  Theodore Roosevelt  tröszt-ellenes törvény  Woodrow Wilson  szabad kereskedelem, bankrendszer