Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A kémiai reakció 7. osztály.
Advertisements

OXIDOK TESZT.
Porleválasztó berendezések
Inhibitorok Írta: Rauscher Ádám Bemutató: Kutsán György
Reakció tipusok (2.-3. óra)
Kristályrácstípusok MBI®.
Molekulák: Ancsa,Aliz,Krisztina,Kalman,Lorand VII.C.
Redoxireakciók alatt olyan reakciókat értünk, melynek során az egyik reaktáns elektront ad át a másiknak, így az egyik reakciópartner töltése pozitívabbá,
Rézcsoport.
Kémiai reakciók.
1. Termodinamikai alapfogalmak Mire kell? A mindennapi gyakorlatban előforduló jelenségek (például fázisátalakulások, olvadás, dermedés, párolgás) értelmezéséhez,
Vízminőségi jellemzők
Az anyag tulajdonságai és változásai
Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok
Helyettesítési reakció
Atomok kapcsolódása Kémiai kötések.
Többkomponensű rendszerek Vizes oldatok
Redoxi-reakciók, elektrokémia Vizes elektrolitok
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
A HIDROGÉN.
OLDATOK KOLLIGATÍV TULAJDONSÁGAI
Készítette Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
Az elemek lehetséges oxidációs számai
Heterogén kémiai egyensúly
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
A talaj 3 fázisú heterogén rendszer
Halmazállapot-változások
A víz.
A fémrács.
Felszíni vizek minősége
NÖVÉNYI TÁPANYAGOK A TALAJBAN
OLDÓDÁS.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Második rész III. kationosztály elemzése 2011
Munkafüzet feladatainak megoldása 29.old.- 31.old.
Borzasi Kalman , Fazakas Melinda
Helyettesitési reakciók
Felmérő VII.C Reakció tipusok Jano Nikolett,Bako Hortenzia.
Borzasi Aliz,Foris Regina
Felmérő VII.C Reakció tipusok Ancsa,Olga,.
Felmérő VII.C Reakció tipusok Kabai Levente,Szabo Arni.
Felszíni vizek minősége
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Előadó: Dr. Dóró Tünde 2011/12, I. félév III. előadás
VAS- ÉS MANGÁNTALANÍTÁS
E, H, S, G  állapotfüggvények
A forrás- és az olvadáspont meghatározása
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés Anyagi rendszerek leírása, oldatok összetétele II. Szerkesztette:dr. Kalmár Éva és Dr. Kormányos.
A belső energia tulajdonságai Extenzív mennyiség moláris: Állapotfüggvény -csak a rendszer szerkezeti adottságaitól függ -csak a változása ismert előjelkonvenció.
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
Melyik két anyag tulajdonságait hasonlítottuk össze a múlt órán? Soroljátok fel a legfontosabb fizikai tulajdonságaikat! Mi történik a két anyaggal melegítés.
KÉMIAI REAKCIÓK. Kémiai reakciók Kémiai reakciónak tekintünk minden olyan változást, amely során a kiindulási anyag(ok) átalakul(nak) és egy vagy több.
Egy elem és egy vegyület összehasonlítása
Részösszefoglalás Gyakorlás.
GÁZOK, FOLYADÉKOK, SZILÁRD ANYAGOK
Szervetlen vegyületek
Ki tud többet kémiából?.
Méréstechnika 15. ML osztály részére 2017.
Termokémia.
3. óra Belépés a részecskék birodalmába
Analitikai számítások a műszeres analitikusoknak
Összeállította: J. Balázs Katalin
MŰSZAKI KÉMIA 3. KÉMIAI EGYENSÚLY ELŐADÁSOK GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓKNAK
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Híg oldatok tulajdonságai
OLDATOK.
Híg oldatok tulajdonságai
Előadás másolata:

Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés Kolligatív sajátságok, sztöchiometria, redoxi reakciók III. Szerk.:dr. Kalmár Éva és Dr. Kormányos Balázs

Kolligatív (részecskeszámtól függő) sajátságok Gőznyomás csökkenés pA = xA * pA0 Forráspont emelkedés, fagyáspont csökkenés — — ΔTforr = ΔTforr,molális * m ; ΔTfagy = ΔTfagy,molális * m Ozmózis, ozmózisnyomás a jelenség: az egyenlet: Π * V = n * R * T Miért hasznos? Molekulatömeg meghatározás! ! ! féligáteresztő hártya

Emulzió Ph. Hg. VII. Az emulzió külső használatra szánt, egymással nem elegyedő fázisokból álló folyékony gyógyszerkészítmények, amelyekben az egyik fázis a másikban tartósan diszpergálva van. Durva diszperz rendszer 3 részből áll: belső fázis, külső fázis, emulgens Emulgeálás fő lépései: közös határfelület létrehozása az egyik folyadék cseppekre oszlatása cseppek stabilizálása az összefolyás ellen

Szuszpenzió Ph. Hg. VII. A szuszpenzió bevételre vagy külső hasnzálatra szánt folyékony gyógyszerkészítmény, amelyben a szilárd fázis a folyékony diszperziós közegben egyenletesen eloszlatva lebeg, ill. lesüllyedés után rediszpergálható. Cél: A vízben rosszul oldódó hatóanyagok formulálása, az anyag kellemetlen tulajdonságainak elfedése, bomlás megakadályozása.

Sztöchiometria Kémiai reakciók leírása: a kémiai egyenlet Reakciók típusai: Egyesülés (asszociáció) Bomlás (disszociáció) cserebomlás helyettesítés (szubsztitúció) sav-bázis reakció redoxi reakció A reagáló anyagok minősége: ionok, semleges molekulák, gyökök A reakció helye: felületen, oldatban, gáztérben

Oxidációs-redukciós reakciók (redoxi reakciók) elektron átadással járó reakció: redoxi reakció e- felvevő partner redukálódik (oxidálószer) e- leadó partner oxidálódik (redukálószer) oxidáló/redukáló képesség jellemzése: oxidációs szám, redoxi potenciál Elem Oxidációs állapotai Oxigén O -2, -1, 0 Vas Fe 0, 2, 3 Hidrogén H -1, 0, +1 Króm Cr 0, 3, 6 szén C 0, 1, 2, 3, 4 Mangán Mn 0, 2, 4, 6, 7 Nitrogén N -3, 0, 3, 5 Réz Cu 0, 1, 2 Klór Cl -1, 0, 1, 3, 5, Ezüst Ag 0, 1 Nátrium Na Kalcium Ca 0, 2 Kén S -2, 0, 4, 6

Termokémia Alapfogalmak rendszer: a világ azon része, amit vizsgálunk környezet: a rendszeren kívül eső része a világnak fal: a rendszer és a környezet határa: rajta keresztül anyag/energia áramolhat a rendszer és a környezet között nyílt rendszer: anyag és energia csere zárt rendszer: csak energia csere (diatermikus fal) elszigetelt rendszer: sem anyag sem energia nem juthat a rendszerbe be, vagy onnan ki (adiabatikus fal) energia: a rendszer munkavégző képessége munka: rendezett mozgás hatására bekövetkező energiaváltozás (w) Hő: hőmérsékletkülönbség hatására bekövetkező energiaváltozás (q) Hőmérséklet: állapotjelző, termikus egyensúly (T) exoterm folyamat: (hő termelő) a rendszer hőt ad le a környezetének endoterm folyamat: (hő emésztő) a rendszer hőt vesz fel a környezettől

Termokémiai egyenlet, a hőváltozás mérése ΔHr=-890 kJ/mol (t=25OC, p=101325 Pa (állandó nyomás)) exoterm folyamat hőváltozás arányos a hőmérsékletváltozással mérés: kalorimetria mérőeszköz: kaloriméter q=c*m*ΔT c: fajlagos hőkapacitás, m az anyag tömege, ΔT: hőmérsékletváltozás hő T1, T2 ΔT=T2-T1