A Kelet-római Birodalomtól Bizáncig Kr. u. 395

A Közel-kelet gazdasága V. századtól Nyugat gazdasága hanyatlik  Kelet megőrzi az antikvitás értékeit (Kelet-Róma és Perzsia) Milyen tényezőknek köszönheti? Fennmarad a pénzgazdálkodás!  első tényező: világkereskedelem  vám, közvetítői haszon, stb.  paraszti árutermelés  állam adóztat fennmarad a piac  virágzó városi élet  állami adók  hadsereg, hivatalnokréteg fenntartása vásárlóerő  kereslet 

A Közel-Kelet gazdaságának működése Keletróma gazdaságának sematikus ábrája

Justinianus (527-565) Fejlett gazdaság  lehetőség a Renovatio Imperii-re  Justinianus hódításai 533 támadás keleti-gót szövetségben a vandálok ellen  534. Belisar győzelme Gelimer felett  vandál állam  (535) Afrika kelet-római provincia 535 hadjárat a keleti-gót állam ellen  Belisar elfoglalta Szicíliát, Nápolyt majd Rómát (536)  gót ellentámadás Rómába szorítja északra tör, és beveszi a gót fővárost, Ravennát (540)

a győzelem azonban  volt teljes gót lázadás  Belisar vereséget szenved  korábbi sikerei ellenére kegyvesztetté vált  utódja, a kiváló diplomata-eunuch, a hadvezetésben is jeleskedő  Narszész csak 553-ra tudja pacifikálni az egész országot keleti-gót állam , római fennhatóság alá kerül Itália nagy része  Hispánia (554) délkeleti partvidéke is Róma uralma alatt Rövid, békés időszak  568. longobard támadás, kelet-róma uralma  Justinianus időálló munkája  a római jog kodifikálása  Corpus Juris Civilis

Konstantinápoly főtere, háttérben a Justinianus által építtetett Hagia Sophia

Keletrómai Birodalom 565-ben Keletrómai Birodalom 565-ben. Justinianus halála után támadásokat szenved az állam

Justinianus hódításai Justinianus hódításai Justinianus hódításai Nyugat államai Keletrómai Bir. Keletrómai Bir. Frank királyság Justinianus hódításai Justinianus hódításai Justinianus hódításai

Keletrómai Birodalom 565-ben

Keletrómát támadó longobárdok, avarok, bulgárok és szlávok

Perzsa, avar, arab támadás Justinianus hódításai  tartósak  birodalom erőforrásai vészesen   sorozatos longobard, perzsa, avar, arab támadás VI. század vége (578) - újperzsa támadás  majd 50 éves küzdelem,  628 bizánci győzelem  a szaszanida bir. az összeomlás szélén  közben avar támadás a Balkánon  a Balkán  Keleten azonban továbbra  nyugalom  VII. század 30-as évek - arabok támadása  636 - katasztrofális vereség Yarmuknál sorra elveszti Szíriát, Palesztinát, Mezopotámiát, Egyiptomot

A birodalom újjászervezése Justinianus †  támadás északon és délen  longobárd és berber támadás (Itália és Afrika)  Maurikiosz átszervezi a birodalmat  helytartóságok létrehozása  ravennai és a karthágói exarchátus  élén az exarcha - katonai és polgári hatalom egy kézben Herakleiosz (610-641) - folytatja a reformokat  imperator helyett a baszileosz a címe  latin helyett a görög a hivatalos nyelv  tökéletesíti az exarchátust  thema-rendszer bevezetése  élén a thema-sztratégosz (katonai és polgári hatalom birtokosa)  zsoldossereg   parasztkatonaság létrehozása (sztratióta~)  katonáskodás örökölhető birtok fejében (fegyveres szolgálat)

A birodalom megmenekülése Herakleiosz reformjai megmentik a birodalmat  a bizánci technikai fölény diadalmaskodik  a főváros kétszeri sikertelen arab ostroma (674-78; 717-18)  görögtűz alkalmazása a sztratióta-katonaság sikere  740. fényes győzelem az arabok felett Akroinonnál A görögtűz alkalma-zásával sikeresen megvédték a fővá-rost az arabok ellen

Frank királyság Longobárd terület Keletrómai Bir. Elvesztett területek elvesztett területek elvesztett területek elvesztett területek

 37/1, 37/2, 37/6

A szlávok

A szlávok Indoeurópai szlávok őshazája  a Kárpátoktól északra, Oderától a Dnyeperig terjedő erdős vidékek Törzsi szervezetben élnek a germán népvándorlás  volt területükre költöznek (VI. század) Bizánc gyengülése Avar Birodalom létrejötte  Baján kagán  a szlávokat a birodalom két veszélyes részére telepítette nyugati, déli szlávok  helyben maradottak  keleti szlávok

Indoeurópai nyelvet beszélő népek feltételezett szétvándorlása A szlávok vándorlása az „őshazából”

A szlávok vándorlása az „őshazából” A szlávok és a magyar honfoglalás

Nyugati, déli, keleti szlávok

A nyugati szlávok: morvák, csehek, lengyelek Morvák az első tartós állam létrehozói, Mojmir (814-846)  frank birodalom határvidékén, a Morva folyónál  frank befolyás ellen bizánci térítők (Rosztiszláv [846-870])  Cirill és Metód  önálló szláv egyház (glagolita írás) Fénykoruk Szvatopluk (870-894) alatt teljesedik ki  jó viszony nyugattal nyugati kereszténységhez csatlakozik Morva állam vége  Szvatopluk †  testvérharc  frank-magyar támadások  morva állam 

A morva állam   a csehek emelkednek fel  I. Boleslav (935-964)  felveszi a nyugati kereszténységet  támogatja az egyházat, de csak püspökség (Prága, 973) jön létre  Prága a mainzi érsek felügyelete alá kerül  német befolyás   védekezés a német terjeszkedés ellen egyházszervezet mellett az állam is német befolyás alá kerül Visztula menti szlávokat normann Mieszko (960-992) szervezi meg  létrejön a lengyel állam  966. Rómához csatlakozik  fia I. Vitéz Boleszláv (992-1025) gnieznó-i érsekség (független egyház) 1025 Boleszláv királlyá koronáztatta magát  megőrzi függetlenségét

A déli szlávok: bolgárok 670 körül megjelennek a bolgárok (törökök) a Dunánál  Aszparuh létrehozza bolgár államot (681) egyesítve a szlávokat  a bolgárok létszáma csekély  beolvadnak szlávságba Borisz (I. Mihály [852-889]) felveszi a kereszténység  Cirill és Metód  görögkeleti szláv nyelvű egyház jön létre Simeon alatt éli virágkorát (893-927)  Bizánc a magyarokkal szövetkezik  894-es magyar hadjárat  felveszi a cári (913) címet (császár) Bizánc elfoglalására törekszik - sikertelenül  Bizánc ellentámadása - 917 veresége (Anchialos-i vereség)

A bolgárok állam Simeon alatt éli virágkorát

A déli szlávok: horvátok Adria-Száva vidéke - horvátok  avarok alattvalói (Baján kagán  báni méltóság)  frank hatás  nyugati kereszténységhez csatlakozik X. század – horvát állam létrehozása  a pápa segítsége

A keleti szlávok A keleti szlávok eltérő fejlettségi szinten álltak  észak és dél: bomló törzsi szervezet  belső területek: ősi, vérségi kötelékek (kőkorszaki megélhetés) Dnyeper, Volga, Don - távolsági kereskedelmi útvonal  normann varégok folytatják  kereskedelmi telepek létrehozása  első városok (Novgorod, Kijev)  szláv államok magvai Novgorodi Oleg (Rurik-dinasztia) elfoglalja Kijevet (882) kijevi Rusz létrejötte  terjeszkedés a Dnyeper vidékén

A kijevi Rusz területe

Normann varégok kereskedelmi útvonala Közép-Kelet-Európában Utóda, Igor  további hódítás a szlávok között Szvjatoszláv (961-972)   a kazárok államát  támadja a dunai bolgárokat is Vlagyimir (980-1017)  988 felveszi a bizánci kereszténységet  államvallás lesz az ortodoxia Normann varégok kereskedelmi útvonala Közép-Kelet-Európában

Normann varégok kereskedelmi útvonalai Közép-Kelet-Európában