Az európai integráció története a hidegháborútól Európa „újraegyesítésig” dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu Európa regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Az európai integrációs folyamat tényezői a II. világháború után Katonai, biztonságpolitikai tényező Kezdetben német, később szovjet katonai fenyegetés Dunquerque-i, Brüsszeli Szerződés, kérdés: NATO eu-i szárnya vagy önálló eu-i erő (WEU) Gazdasági racionalitás USA világgazdasági hegemóniájának ellensúlyozása Gyarmatbirodalmak felbomlása Nagysorozatú termelés, de szűk nemzeti piacok  áru szabad áramlása Energetikai, közlekedési, távközlési és informatikai rendszerek összekapcsolása  szolgáltatások áramlása Tudományos-technikai forradalom  Kutatás-fejlesztés kiadásai, tőke akadálytalan áramlása Elvi szándék Európai identitás erősödése: európai gondolkodók, européerek Európa legyen föderatív (= szövetségi állam, pl. USA: szorosabb integráció) vagy konföderatív (= államszövetség, pl. FÁK: lazább integráció) 2

Az európai integráció kezdete: Római Szerződés, 1958. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK/Montánunió) – már 1952-től Stratégiai ágazat, D ellenőrzése (hadiipar alapja), gazdasági racionalitás (D szén, F vas) Sikeres, vita hogyan tovább: szektorális v. generális mélyítés  mindkettő teljesült EURATOM – 1958 Atomenergia békés célú felhasználása Kutatások, technológia kifejlesztése, kereskedelem koordinálása Európai Gazdasági Közösség – 1958, 3 fő iránya: Vámunió megteremtése Gazdasági unió megteremtése Fejlesztési alapok létrehozása Ratifikáció (1957): D, F, I, NL, B, L Nemzetközi visszhang GB: kimaradt (nem érdeke a közös mg. pol., vámpol.) SU: „újabb imperialista manőver” 3

Az első bővülés, 1973. 1970: tárgyalások 4 országgal: GB, IRL, N, DK Fő kérdések (kompromisszummal végződnek): NBr engedett: Első munkanyelv a francia maradt Font-Sterling nem lett különleges valuta EK föderatív irányba megy GB igényei (többieknek nem nagyon voltak): Átmeneti mentesség: part menti halászat 10, csatlakozás az agrárpiachoz 5, ESZAK-hoz 5, ipari közös piachoz 4, EURATOM-hoz 1 év Csak fokozatosan növekvő hozzájárulás a közös ktg-vetéshez 1978-ig Intézményekben ugyanannyi hely mint a többi nagynak (D, F, I) Ratifikációk: GB, IRL, DK igen, N nem Legnagyobb piac (252 mió), de GDP (630 mrd $) USA-nak így is csak 2/3-a EK: „gazdagok klubja” 4

Görögország csatlakozása, 1981. 1959: társult tagsági kérelem  1962: társulási szerz. 1967–1974: puccs, katonai junta („fekete ezredesek”) diktatúrája 1975: teljes jogú EK-tagságért folyamodnak Vontatott politikai stabilizáció Másság: ortodox Hagyományosan rossz viszony TR-gal Trójai faló legendája: harc a kisázsaiak ellen (még nem törökök) 400 éves török uralom, 9 éves szabadságharc (1821–1830) I. vh. után: „Lakosságcsere”, üldözések, mindkét oldalon Ciprus kérdés: 1974 – Ciprussal egyesülés igénye (enózisz mozg)  TR megszállta CY 1/3-át (el nem ismert É-Ciprusi Török Közt) Égei-tenger felségvizeinek kérdése GR nem támasztott feltételeket Nem volt kritérium a fejlettség, politikai kérdés volt Azóta sem hozta be hátrányát 5

Az ibériai csatlakozás, 1986. Rómaiak óta benne vannak a ny-eu-i gondolkodásban XV–XVII. sz: erősek, XVIII–XX. sz: legyengülnek II. vh. után maradnak az önkényuralmi rendszerek P: Salasar EFTA alapító tagja Gyarmati háborúk (Angola, Mozambik), USA támogatás 1974: szegfűs forradalom - szocdem vezetéssel demokratizálás E: Franco 1972: társult tagsági kérelem az EGK-ba 1975: János Károly vezetésével demokratizálás felülről 1982: Felipe González (NATO tag) 1983: tárgyalások (olaszok, franciák lassították a csatlakozást) Nehezebb eset: nagy népesség, mezőgazdaság, nehézipar, regionális politika Sok átmeneti mentesség, gyors gazdasági növekedés EGK: 50 mió fővel gyarapodik (nagy piac) Súlypont délebbre tolódik: „Zöld-Európából” „Kék-Európa” 6

A német egység, 1990. 1989: nem számított erre senki Kelet-német turisták D követségein DDR Pol-i Irodája lemondott (szabad elköltözés, fal leomlása) Akik veszthettek a német egyesülésen DDR vezetői, SZU (pozíciót vesztett), F, GB (megszállói jogok) USA: nem volt ellenérdekelt Párizs, Elnöki Palota: kifelé egyetértés, befelé félelem 1990: szabad választások DDR-ben (kerdem. győzelem  gyorsabb egyesítés) Jogilag DDR csatlakozik D-hez (EK-hoz, NATO-hoz is) D: hatalmas ország Eu. közepén, önkorlátozások 7

A fokozatosan bővülő EU, mint Európa szinonimája Maastrichti Szerződés: bármely európai ország csatlakozhat, amely tiszteletben tartja az EU elveit Marokkó: Európán kívüliség miatt utasították vissza Törökország: egyéb tényezők miatt utasították vissza De: Ciprus + számos külbirtok (pl. Francia Guyana) az EU része Koppenhágai kritériumok (1993) Politikai (demokrácia, jogállamiság, emberi és kisebbségi jogok) Gazdasági (működő piacgazdaság) Alkalmasság az EU-szabályozás átvételére A felvétel ne veszélyeztesse az EU eredményeit 8

Az északi bővítés, 1995. EU létrejötte: aki kimarad, az lemarad EK és EFTA között jó kapcsolatok 1977-re megvalósult az ipari termékek szabad kereskedelme 1994: Európai Gazdasági Térség (EGT): EU12 + A, SF, IS, N, S (+FL 1995-ben) Egységes piaci szabályok 80%-ának átvétele (kiv. mg., halászat) Új szabályoknál konzultációs lehetőség 1993: csatlakozási tárgyalások: A, SF, N, S N: népszavazás elutasította EGT jelentősége visszaesett (alig több mint EU) EU-nak jól jött Euroszkepticizmus Maastrichti szerződés után (gazd-i-pol-i válság) EU világgazdasági súlya ismét erősödött Jól jött a közös pénz bevezetéséhez EFTA tag maradt: IS, FL, N, CH 9

Keleti bővítés előzményei Kelet-Közép-Európa: rendszerváltás 1994: „Európai Megállapodások”: társulási szerződések Fő kérdés: mely országokkal kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat (differenciálás vagy „regatta elv”) Tagállamok többsége a differenciálás mellett volt 1995: Tanács felkéri a Bizottságot országjelentés (avis) készítésére (1997. július) csatlakozás hatása az EU-ra 1997: Agenda 2000: meghatározta a csatlakozás pénzügyi feltételeit (1999: berlini csúcs fogadja el) Tanács dönt a kérelem elfogadásáról (1997. december: luxemburgi csúcsértekezlet – keleti bővítés elindítása) Csatlakozási tárgyalások az 5+1 legfelkészültebbel: Cseho, Mo, Lengyelo, Szlovénia, Észto + Ciprus (Mo: 1998-tól) Csak bővítési folyamat: 5 ország (Bulg, Letto, Litv, Ro, Szlovákia) Töröko nem vesz részt benne, csak EU partnere (emberi jogok) 10

Európa „újraegyesítése”, 2004. 1999: helsinki csúcs Megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat a többiekkel is Törökországgal nem, de tagjelölti státusz Csatlakozás intézményi feltételei: nizzai reformok (2002) Csatlakozási tárgyalások lezárása (kiv. Bulg, Ro) 2003: Népszavazás a tagságról a jelölt országokban Magyarország: 88% igen (de csak 46% részvételi arány) 2003, Athén: 10 ország aláírta az európai uniós csatlakozási szerződést 2004: 25 EU tagállam 11

A keleti bővítés hatásai, kihívásai 13 ország akar csatlakozni Jóval elmaradottabbak Úgy bővülni, hogy megmaradjanak a közösségi vívmányok (acquis communautaire) EU finanszírozható maradjon Ter.: 34%-kal, termőter. 50%-kal, nép.: 29%-kal, mg-i termelők száma 100%-kal, GDP.: 9%-kal bővül GDP/fő: -16%-kal csökken Intézményrendszer működjön 12

További keleti bővítés  EUrópa távlati határai 2007: Bulgária, Románia teljes jogú tagok 2013: Horvátország  28 tag 2005-től csatlakozási tárgyalások 2005-től, de felfüggesztették, 2011-es magyar elnökség támogatta a felvételét) Tagjelöltek Albánia: 2014-től tagjelölt (nincsenek csatlakozási tárgyalások) Macedónia: 2005-től tagjelölt (GR, BG tárgyalások akadályozása) Montenegro: 2010-től tagjelölt  2012: csatlakozási tárgyalások Szerbia: 2012-től tagjelölt  2014: csatlakozási tárgyalások Törökország (1964: társult tag, 1987: teljes jogú tagsági kérelem, 1999: tagjelölt, 2005: csatlakozási tárgyalások, de a tagság 2020 előtt nem valószínű) Potenciális tagjelöltek Bosznia-Hercegovina Koszovó Ukrajna, Grúzia, Moldávia: társult tagság? 13

Kimaradók, visszalépők Nincs napirenden Belarusz Oroszország Európai integráció utasította el Marokkó: 1987-ben tagsági kérelem, elutasítva (nem eu-i) Adott ország lépett vissza, szavazta le Norvégia: 2x leszavazta (1972, 1994) Grönland: 1985-ben kilépett Svájc: leszavazta (1992) Izland: 2010-től tagjelölt, de 2015-ben visszalépett 2016: Brexit Első igazi kilépés Lesz –e folytatás? EU jövője? 14