Az ipari forradalom és következményei Egyetemes és európai történelem I. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2016/2017. őszi félév

I. Az ipari forradalom fogalma I. XIX. század: Anglia, majd USA, illetve Nyugat-Európa: gazdasági termelésben bekövetkezett mennyiségi és minőségi változás. Manufaktúraipar helyett gyáripar szerepe. Ipari forradalom: Angliából indult ki. Feudális életmód és értékrend háttérbe szorulása. Láncreakciószerű folyamat. Második ipari forradalom 1871 és 1914 között.

I. Az ipari forradalom fogalma II. XIX. század: ipari forradalom (emberi alkotószellem évszázada). Természettudományos és technikai ismeretek szerepe a gyorsuló fejlődésben. XIX. század: számos technikai újítás. Tudományos és technikai haladás valamennyi tudományág területén. Tudósok, feltalálók és mérnökök számának növekedése.

I. Az ipari forradalom I.

II. Az ipari forradalom II. 1769. James Watt: gőzgép, majd 1781-ban a tengelyhajtás feltalálása. 1785. Edmund Cartwright: gőzzel hajtott szövőszék. John Kay repülő vetélője (1733) és James Heardgraves Fonó Jennyje (1767). Gőz mint hajtóerő megjelenése. 1807. Robert Fulton megalkotta a gőzhajót.

II. Az ipari forradalom III. 1814. George Stephenson: első gőzmozdony megalkotása. 1825 ősze: Stockton-Darlington közötti vasútvonal. 1858. Liveropool-Mancester pályavonal létrejötte. Vasútipar rohamos fejlődése először Angliában, majd az USA-ban. 1797. Hanry Maudslay: esztergagép megépítése (fa helyett vaskonstrukció).

II. Az ipari forradalom IV. Eredmények a fizika területén: 1827. George Ohm: elektromos áram alaptörvénye (Ohm-törvény). 1833. Michael Faraday: elektrolízis mennyiségi törvényének felfedezése. Eredmények a kémia területén: Antoine-Laurent Lavoisier: égéselmélet. 1800. Alessandro Volta „volta-oszlopa”.

II. Az ipari forradalom V. 1800. Sir Humphry Davy: alkálifémek elektrolizálása. 1828. Jedlik Ányos: első villanymotor megépítése 1861. Dinamó elvének leírása. Zipernowszky Károly, Déri Miksa és Bláthy Ottó Titusz: transzformátor feltalálása. 1869. Vaszilij Dmitrijevics Mengyelejev: periódusos rendszer.

III. Az ipari forradalom hatásai a gazdaságban és a társadalomban I. Mezőgazdaság eltérő fejlődése Nyugat- és Kelet-Európában XIX. század vezető gazdasági és politikai hatalma Nagy-Britannia volt. Anglia: mezőgazdaság piacra termelt, gépesítés és bérleti jogviszonyra alapozott munkaszervezet. Ipari nagyvárosok létrejötte. Két egymással szemben álló új osztály: burzsoázia és ipari munkásság.

III. Az ipari forradalom hatásai a gazdaságban és a társadalomban II. Demográfiai változások a XIX. században. Tekintélyes népmozgás: nemcsak Nagy-Britanniában, hanem Európa jelentős részén is + világgazdasági rendszerben és országhatárokon belül és országok között is. XIX. század: tömeges vándorlás korszaka. Thomas Robert Malthus: népesedési elmélet Agrártársadalom ipari társadalommá történő válása.

III. Az ipari forradalom hatásai a gazdaságban és a társadalomban III. Munkás szakszervezetek megalakulása (Anglia: 1825-ös szakszervezeti törvény). Gyári törvények megalkotása (1842-től születtek meg). Új eszmeáramlatok megjelenése: szocialisták: társadalmi igazságosság megteremtése. Auguste Blanqui (1805-1881): Louis Blanc (1811-1882). Karl Marx (1818-1883) és Friedrich Engels (1820-1895):

IV. A második ipari forradalom I. 1871 és 1914 között: új találmányok az orvostudomány, robbanómotorok, autók-repülők, vegyészet, elektromosság, valamint az olaj- és acélipar területén. Orvostudomány: 1847. Semmelweis Ignác: fertőtlenítés fontossága. 1885. Pasteur: vakcina feltalálása. Megjelentek a gőzgépek helyett a belső égésű motorok.

IV. A második ipari forradalom II. 1878. August Nicolaus Otto és Paul Daimler: első négyütemű robbanómotor párizsi világkiállításon való bemutatása. 1886. Karl-Friedrich Benz: első gépkocsi megjelenése. 1893. Bánki Donát és Csonka János szabadalmaztatta a porlasztót. 1903. Henry Ford: T-modell elkészítése. Repülés: első léghajó 1900-ban (Ferdinand von Zeppelin), majd repülőgép 1903-ban (Wright-testvérek).

IV. A második ipari forradalom III. Híradástechnika: 1893. „Telefonhírmondó” feltalálása (Puskás Tivadar). Haditechnika gyors fejlődése: 1836. Johann Nikolaus von Dreyse: hátultöltős puska. 1842. Samuel Colt feltalálta a forgópisztolyt. Wilhelm Bauer: merülő gyújtóhajó (tengeralattjáró) feltalálása. 1867. Alfred Nobel: dinamit feltalálása.

IV. A második ipari forradalom IV. 1855. Nagyüzemi acélgyártás (Bessemer-féle acélgyártás). Martin-kemencés eljárás: Siemens-Martin-eljárás. Építőipar gyors fejlődése: vasbeton elemek alkalmazása (1867). 1898. Első Vasbetonegyesület (Deutscher Beton-Verein létrejötte). Eduard Züblin: vasbeton cölöpök alkalmazása az építkezéseknél.

IV. A második ipari forradalom V. XIX. század második fele: szabadversenyes kapitalizmus kialakulása. Tőkekoncentráció és nagyvállalatok kialakulása. Gazdasági élet különböző ágazataiban ún. monopóliumok létrejötte. Kartell: értékesítés feltételeiben való megállapodás. Szindikátus: vállalatok gazdasági önállóságukról való lemondása.

IV. A második ipari forradalom VI. Trösztök: egyesülő vállalatok jogi és gazdasági értelemben való összeolvadása. Konszern: különböző gazdasági ágakhoz tartozó vállalatok szövetségre való lépése. Tőkekivitel szerepe jelentősen megnőtt. Banktőke és ipari tőke összefonódása, továbbá a monopóliumok szerepének növekedése. Imperializmus kifejezés:

Találmány neve Feltalálás éve Feltaláló neve repülő vetélő 1733 John Kay fonó Jenny 1767 James Heardgraves gőzgép 1769 James Watt eszterga gép 1797 Henry Maudslay gőz szövőszék 1785 Edmund Cartwright gőzhajó 1807 Robert Fulton gőzmozdony 1814 George Stephenson telegráf, vagy távíró 1837 Samuel Morse fecskendő 1853 Charles Pravaz belsőégésű motor 1860 Étienne Lenoir dinamit 1867 Alfred Nobel írógép Christopher Sholes telefon 1876 Alexander Graham Bell szénszálas izzó 1879 Thomas Alva Edison repülőgép 1903 Wright-testvérek

V. Felhasznált irodalom Harmat Árpád Péter: Az ipari forradalom. In: Történelem Klubhttp://www.tortenelemklub.com/ujkor/a-19-szazad/326-az-ipari-forradalom-toertenete Salamon Konrád: Világtörténet, Akadémiai Kiadó, 2006. In: A „hosszú” 19. század (1789-1914), Ipari forradalom, pp. 743-753.

Köszönöm a figyelmet!