A római köztársaság válsága

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig
Advertisements

A démosz küzdelme a politikai hatalomért
A Nyugatrómai Birodalom bukása
AZ ARANYBULLA-MOZGALOM
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
Róma.
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
A RÓMAI BIRODALOM BUKÁSA
A hódító Róma.
A polisz születése.
A HŰBÉRISÉG.
SPÁRTA Egy másik görög út.
A polisz születése.
Nagyhatalmi jelenlét Afganisztánban a XIX-XXI. században: hasonló és sajátos vonások Készítette : Hegedüs Zsuzsanna BGF-KKK.
A közt. válságának okai Róma egy világbirodalom központja lesz
Róma története a kezdetektől a köztársaság bukásáig
GAIUS JULIUS CAESAR Farkas Gyula.
FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON 1918–1919
Kerettantervi követelmények
A köztársasági Róma.
A válság százada (III.sz.)
a principatus rendszere
Az egyeduralom létrejötte
A római köztársaság válsága
A császárság kr. e. 27.–kr. u korszak: principátus (kr. E. 27 – 282-ig) Álcázott egyeduralom a köztársasági intézmények formális működése mellett.
A polgárháborúk kora.
RÓMA TÖRTÉNETE A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA.
A poliszrendszer kialakulása és a gyarmatosítás
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
Gazdaság és társadalom változása a korai középkorban
AUGUSTUS.
Csaták, hadvezérek, katonák
A POLISZ SZÜLETÉSE.
A királyság és a köztársaság kora
Az egyeduralom létrejötte
Az egyeduralom kialakulása. A principátus és a császárság
A bethleni konszolidáció Magyarország az 1920-as években.
Itália meghódítása. A hódítások kezdete  etruszkok előzése után   védekezett hódított  Itáliai törzsek földjeit   Porsena, hegyi törzsek Clusium.
A Római Birodalom Összeállította: Csapó Konrád 9.C.
Az iszlám megjelenése és térhódítása Az arab-félsziget VII. sz.
Római császárkor válsága. Gazdasági válság Hódítások elmaradása Kevesebb rabszolga Kevesebb adóbevétel Elszegényedés Áremelkedés Csökkenő termelés Megszűnő.
A hódító háborúk következménye: a köztársaság válsága A köztársaság válsága.
Kelet-Európa és a Balkán
A köztársasági Róma.
karácsonyi történelem vetélkedője
A polisz születése és a görög gyarmatosítás
A római köztársaság válsága
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
A bizalom szerepe Koreai Köztársaság.
A pun háborúk Itália meghódítása után a punok érzik fenyegetve magukat
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Polgárháború Rómában Út az egyeduralom felé.
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Julius Caesar.
A római társadalom felépítése a köztársaság korában
Út az egyeduralom felé Marius és Sulla.
A pun háborúk Ortutay Hanna prezentációja (9.C)
A HARMADIK BIRODALOM.
ÚJRAKEZDÉS A HÁBORÚ UTÁN
A római hadsereg Órai vázlat.
Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI-XIII. sz.-ban
Az egyeduralom létrejötte
AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM
Itália meghódítása ( Kr. e. IV-III. sz.)
Kr. e
SPÁRTA, A KATONAÁLLAM Egy másik út Hellaszban.
A polisz születése.
Előadás másolata:

A római köztársaság válsága A hódítások hatásai Rómában

A kisméretű államból birodalom lesz

A hódítások hatása (1.) Két csoport szembenállása: A régiek: (nobilitas) senatori rend – a nagybirtokos arisztokrácia → a politikai élet irányítói, a szenátus tagjai Az újak: lovagrend – kereskedők, adóbérlők(pénzemberek) → nem vállalhattak hivatalt, de vagyonosak, ezért hatalmat akarnak

Társadalmi – gazdasági – politikai konfliktusok A hódítások hatása (2.) Társadalmi – gazdasági – politikai konfliktusok Állandó háborúk Sok és olcsó rabszolga kerül a piacra A nagybirtok (latifundium) megerősödik A kisbirtokos réteg a verseny miatt és a háborúk miatti távollét következtében elveszti földjét Több katona kellene Kialakul a plebs (antik proletariátus), a földnélküli, városba menekülő, ingyenkenyérre és cirkuszra éhes tömeg („Panem et circenses”)

A válság folyamata Mi a megoldás? Hódítások Olcsó rabszolga A kormányzás nehézkes, lassú a döntéshozás Nagybirtok legyőzi a kisparaszti birtokot Rabszolgalázadás veszélye A katonák létszáma csökken (337 e 317 e) A nehézkes irányítás miatt veszélyes támadások a határok mentén Belföldi válság: a plebs elégedetlenkedik A tönkrement parasztokra nem lehet számítani A hódítások miatt több katona kellene

A megoldási lehetőségek I. A régi rendszer szerinti elképzelés A föld nélküli tömegeket letelepíteni A letelepítettek katonák lesznek Újra erős lesz a birodalom II. Radikálisan új elképzelés Cél a katonaság megerősítése Zsoldosokként alkalmazni a plebset Majd katonai szolgálat után letelepíteni őket

A Gracchusok reformjai (1.) Tiberius Gracchus Kr.e. 133. néptribunus → Licinius-féle földtörvény (ager publicus) felújításával igyekszik rendezni a földkérdést - földreform -így a latifundiumok nagy része állami kézbe kerülhetett volna -az így szerzett földet kisbirtokok formájában akarta elosztani -a kártalanítás ellenére a szenátori rend ellene fordult -megölik 300 hívével együtt (az első politikai gyilkosság Rómában)

A Gracchusok reformjai (2.) Caius Gracchus Kr.e.123-122. néptribunus → lovagokra támaszkodva folytatja a reformokat -leszállította a gabona árát -a nincsteleneknek ingyen földet ajánlott Karthágóban -ki akarta terjeszteni a római polgárjogot egyes szövetségesekre is  A plebs féltékenysége  -híveit bátyjához hasonlóan lemészárolták -ő pedig öngyilkos lett

Összegzés: A Gracchusok kísérlete (I. megoldás) nem sikerült (a hadsereg gondja nem oldódott meg) Az ellentétek elmélyültek (politikai gyilkosságok) Polgárháború veszélye Két politikai „párt”: Régi elit (senatori rend): optimaták (változások elutasítása) Új elit (lovagrend): néppárt (reformok jelszavával politikai hatalom)