Emlékhelyek, régi építmények

Árpád fa Tanúfaként szerepel az ország nyilvántartásában az Árpád névre keresztelt hársfa. 1896-ban ültették, a honfoglalás 1000 éves évfordulóján. Érdekességként álljon itt néhány jellemző adata: a hársfélék családjába tartozó kislevelű hárs /Tilia cordata Mill/. Magassága: 22-25 m között. Legnagyobb átmérője: 18,7 m. Koronájának kerülete: 58,7 m. Törzsének magassága az első elágazásig: 3,15 m. Törzsének kerülete 1 m magasságban: 3,52 m. Mellette pályázaton nyert kopjafát állítottunk.

Az I. és II. világháború dadi áldozatainak emlékműve Balogh Pál Baranyai János Bálint László Beke Pál Beke László Bán József Csejtei Imre Deák Imre Deák László Faller György Földes László Glázer István Haász József Holecz István Horváth György Izsáki János Járóka István Járóka József Járóka Kálmán Juhász János Káka János Kovács József Kovács Lajos Kovács Miklós Móró László Nagy Karsai József Németh László Nyári László Pénzes Ferenc Savanyó József Seffer Imre Sólya József Szabó György Szabó János Szöllősi Imre Szöllősi István Taszári Márton Tóth János Tóth László Vida István I. világháború: Baranya Pál Borsos András Csejtei István Csonka István Csonka József Deák György Deák László Farkasdi Mihály Fülöp István Gucsi István Haász József Horváth István Ivanics József Kerner Imre Kerner József Kur Géza Masek Ferenc Nagy András Nagy Mihály Nemes Ferenc Németh Mihály Rohonczy Mihály Szabó Ferenc Szöllősi András Tóth István Vajay Ferenc Venczák Imre Vida István

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékműve

Az államalapítás 1000 éves évfordulójára készített emlékmű

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékoszlopa

Burga (Petőfi u.) Egy 1891-ben született idős ember szerint a német „Burg” (vár) szóból származik a Burga, mert német helyőrség tartózkodott a magaslaton, és ebben az utcában történt mindig az őrségváltás. (Az 1848/49-es szabadságharc bukása után, az önkényuralom korában az osztrákok számos településen erődítményt építettek, ahonnan ellenőrzés alatt tarthatták a lakosságot. Ezért van pl. a szomszédos települések legtöbbjén is „Burga”.)

Kastély 1900-ban egy Szántó nevű bérlő építtette ide a kastélyt, amely ma magánlakás. Még az 1980-as évek elején is megvolt a kastélyhoz vezető jegenyefasor és az akkor már meglehetősen gondozatlan park.

ONCSA-ház 1943-ban épült a mai Ságvári utca páratlan oldalán öt egyforma, szoba-konyhás ház. A telep elnevezése gróf Teleki Pál miniszterelnöksége idejére vezethető vissza. Teleki egy szerves, építkező, több mint 10 évre előretekintő szociálpolitikát kívánt megvalósítani. Ez volt az országos nép- és családvédelmi alap, röviden ONCSA, amit 1940-ben hoztak létre. A lényege: nem segélyt kell adni az embereknek, hanem nagyobb kölcsönnel talpra állítani a családokat. Az ONCSA-lakások jól, népi stílusban, az adott tájra jellemző építészeti formák felhasználásával épültek. A hagyományos épülettel hagyományos családszerkezetet és értékeket igyekeztek társítani.

Kőhíd A Kömlőd-Kecskéd elágazásnál található a Fellner Jakab által épített kőhidak maradványa.