A balkáni lőporos hordó

Közép- és Kelet-Európában Hatalmi viszonyok Közép- és Kelet-Európában Kelet-közép és Kelet-Európa hatalmai  Oroszo., Töröko,. OMM  nemzetiségek tömegei  nemzetté válás útjára léptek  önálló állam alapításának vágya A vágy akadálya  etnikai kevertség  nagyhatalmi érdekellentét A kis népek nacionalizmusa  aláássa a birodalmi kereteket  és a nagyhatalmak érdekeivel is ütközik

Bismarck lidércnyomása Egységes Németország létrejötte - veszélyt rejt magába  szövetségbe tömörítheti a vesztes hatalmak  Bismarck tart a kétfrontos háború rémétől cél: Franciaország elszigetelése 1873 - konzervatív szolidaritás  3 császár szövetsége (német, orosz, osztrák)  angol-francia, angol-orosz ellentét 3 cs. szövetségének Achilles sarka  Balkán  orosz-osztrák ellentét  ha háború Anglia az OMM mellett foglalt állást Bismarck elve: kontinentális politika (No. Afrikája Franciaország)

Bismarck disdains the Scramble for Colonies

A „Keleti kérdés” I. A Balkán-félsziget országainak jellemzői  Török fennhatóság  kivétel Görögország (1829, független)  névleges  Románia: Moldva és Havasalf. 1859-es egy., Szerbia 1867 után  elmaradott agrártársadalom  megreked a „középkor” szintjén  késői tőkés fejlődés  polgárság, értelmiség  értelmiség  nemzeti öntudat  Török Birodalom gyengülése  önálló nemzetállam vagy határaiknak kiterjesztése  etnikai és vallási tarkaság  nagy részén szerbek, horvátok, szlovének, bolgárok laknak  olaszok, albánok, görögök, macedónok, románok és törökök  mohamedánok, görög keletiek (ortodoxok), római katolikusok A „Keleti kérdés”

II. A nagyhatalmak balkáni érdekeltsége:  Balkán területére, a Török Birodalom örökségére  Oroszo. és az OMM tart igényt  Oroszország előnyben  szláv rokonság és a pravoszláv vallás azonossága  balkáni szláv népek védnöke  valódi célja hatalmi befolyásának kiterjesztése (lásd: krími háború)  Konstantinápoly és a tengerszorosok megszerzése sérti Anglia érdekeit  Török birodalom épségét védelmezi

A három császár szövetsége és a keleti kérdés

III. Nagyhatalmi és nemzeti érdekütközések a Balkánon:  1875, felkelés Hercegovinában, majd Bulgáriában  véres török megtorlás  Szerbia hadat üzen Törökországnak de vereséget szenved  Oroszország tekintélye csorbul, ha nem lép  1877-ben hadat üzent Törökországnak előtte megegyezik az OMM-val (O.: Besszarábia, a OMM: Bosznia-Hercegovina).  súlyos harcok után, Plevnánál a török hadsereg összeomlik megnyílt az út Boszporusz felé

Nagy-Bulgária, mely sérti a nagyhatalmakat angol flotta megjelenése  békére kényszeríti (San Stefano)  de a béke sérti a többi nagyhatalmat  a béke felülvizsgálata, 1878-ban a berlini kongresszus létrejött Nagy-Bulgáriát felosztották Besszarábia Oroszországé, Dobrudzsa Romániáé Monarchia megszállja Bosznia-Hercegovinát Románia és Szerbia szuverén állammá vált  a kongresszus  oldotta meg a Balkánon a nemzeti kérdést   tartós a balkáni rendezés Bulgária nem nyugodott bele megosztottságába, 1886-ban egyesült Nagy-Bulgária, mely sérti a nagyhatalmakat

IV. Osztrák-magyar Monarchia:  nagy területű, sok-nemzetiségű monarchia  súlyos belpolitikai gondok  gazdaság, nemzetiségi kérdés, társadalmi ellentétek  külpolitikai célja:  politikai befolyás a Balkánon  berlini kongresszus  megszerzi Bosznia-Hercegovinát (1878)  újabb válság 1908-ban - bekebelezi a megszállt tartományt elhidegül Oroszo. és a OMM kapcsolata (Németo. támogatása)  tovább romlik szerb - osztrák-magyar viszony igazodás Németország közel-keleti politikájához  a „Drang nach Osten” - Monarchia a fennmaradását ettől reméli

A Balkán 1817-1878 között

A Berlini Kongresszus To restore some order in the Balkans, Bismarck, the German Chancellor, was host to a Congress in 1878. It was decided that Serbia, like Rumania and Greece, would be independent. Bulgaria would become a state, but still officially remain in the Ottoman Empire. Similarly, Bosnia would become a state, but pass under Austrian rule. Russia acquired some Rumanian lands to keep it satisfied. The Big Powers acquired something, (Britain got Cyprus), at Berlin but the Balkan peoples did not achieve any of their aims and remained bitter and aggressive, both towards the Turks and the Big Powers of Europe.

A Berlini Kongresszus

Területi változások a Balkán keleti részén

A nemzeti átrendeződés Balkánon

Bosznia-Hercegovina okkupációja Budapesti egyeztetés alapján  OMM megszállja Bosznia-Hercegovinát OMM célja  Szerbiát megakadályozni e terület megszerzésében  délszláv területek egyesítésének 

A hármas szövetség 1877-78. orosz-török háború  San-Stefanói béke  Oroszo. túlzottan megerősödik európai erőegyensúly felbomlik 1878 - Berlini kongresszus  Oroszo. elveszti fegyverrel szerzett „befolyását” 3 császár szövetsége bomlásnak indul Bismarck lépése  No. és az OMM kapcsolatának szorosabbá tétele 1879, létrejön a Kettős Szövetség  magyar érdek is

Bismarck további lépése  Fr. további elszigetelése  Fr.  Olaszország kihasználása  csatlakozása  1882 Hármas Szövetség  1883 Románia is csatlakozik  Román  Orosz ellentét kihasználása Bismarck diplomáciai sikere  semlegességi szerződés Oroszo.-val viszontbiztosítási szerződés

Az orosz-francia szövetség A cári tapogatózás  kapcsolat Franciaországgal  1893 - francia-orosz egyezmény (katonai szövetség) Angol-francia ellentét oka: Afrika  gyarmati ügyek rendezése sürgető (Fashoda incidens) 1904 - Entente Cordiale (katonai szövetség) A cár Távol-keleti veresége után nyilvánvaló az  1902-es angol-japán egyezmény hátránya Angol-orosz közeledés - gyarmati ellentétek elsimítása (Közép-Ázsia)  1907 - Angol-orosz egyezmény (katonai szövetség) Hármas Szövetség  Antant  Európa e két tábor körül csoportosul

Változás a német politikában 1888 - uralkodóváltás II. Vilmos  Bismarck  kontinentális politika  II. Vilmos  világpolitika  Németország fokozatosan elszigetelődik Vilmosi politika miértje  német ipar fejlődése  Európa már kicsi  gyarmatosítás a megoldás (piac, nyersanyag, munkaerő) Az új politika első „eredménye”  Oroszország elvesztése   újítják meg a viszontbiztosítási szerződés beláthatatlan következmény  1890 Bismarck menesztése

Szövetségi rendszerek a XIX-XX. században

Kettős Szövetség Andrássy legnagyobb diplomáciai sikere

„1. cikkely Abban az esetben, ha az egyik birodalmat mindkét magas szerződő fél várakozása és őszinte kívánsága ellenére Oroszország részéről támadás érné, mindkét magas szerződő fél köteles egymásnak birodalma teljes fegyveres erejével segítséget nyújtani, s ennek megfelelően csakis együttesen és közös megegyezés esetén békét kötni. 2. cikkely Arra az esetre, ha a magas szerződő felek közül valamelyiket egy másik hatalom részéről érné támadás, a másik magas szerződő fél ezennel kötelezi magát, hogy nemcsak nem nyújt segítséget a magas szö-vetségese ellen támadó félnek, hanem legalábbis jóindulatú semleges-séget tanúsít magas szerződő felével szemben. Abban az esetben azonban, ha a támadó hatalom segítséget kap Oroszország részéről, akár aktív együttműködés, akár pedig fegyveres rendszabályok formájában – haladéktalanul életbe lép a teljes katonai segélynyújtásnak a jelen szerződés cikkében vállalt kötelezettsége…” (A kettős szövetség, 1879)

„1. cikkely A magas szerződő felek békét és barátságot ígérnek egymásnak, és semmiféle olyan szövetségbe nem lépnek be, illetve semmiféle olyan kötelezettséget nem vállalnak, amelyek államaik egyike ellen irányul. …. 2. cikkely Abban az esetben, ha Olaszországot közvetlen kihívás nélkül bármiféle okból támadás érné Franciaország részéről, a másik két magas szerződő fél kötelezi magát, hogy minden eszközzel segítséget és támogatást nyújt a megtámadott félnek. Ugyanilyen kötelezettség terheli Olaszországot abban az esetben, ha Franciaország közvetlen kihívás nélkül támadást intéz Németország ellen. 4. cikkely Ha a jelen szerződésben részt nem vevő valamelyik hatalom veszélyeztetné az egyik magas szerződő fél államának biztonságát, és a veszélyeztetett fél ennélfogva hadüzenetre kényszerülne, a másik két magas szerződő fél köteles szövetségesével szemben jóindulatú semlegességet vállalni. …” (A hármas szövetségből, 1882)

A Hármas Szövetség működési elve The settlement of 1878 revealed the extent to which Germany was willing to support Austria-Hungary in its Balkan aggression. These two countries had come together in a Dual Alliance in 1879, and, joined by Italy in 1882, had formed a Triple Alliance. In the event of war, each of these important countries was prepared to help its allies. A Hármas Szövetség működési elve

Változás a német politikában 1888 - uralkodóváltás II. Vilmos  Bismarck  kontinentális politika  II. Vilmos  világpolitika  Németország fokozatosan elszigetelődik Vilmosi politika miértje  Német ipar fejlődése  Európa már kicsi  gyarmatosítás a megoldás (piac, nyersanyag, munkaerő) Az új politika első „eredménye”  Oroszország elvesztése   újítják meg a viszontbiztosítási szerződés beláthatatlan következménye lesz }  1890 Bismarck menesztése 33

Being manipulated by Bismarck during the Dreikaiserbund alliance Dropping the pilot

„1. Ha Franciaországot megtámadja Németország vagy Olaszország Németország által támogatottan, Oroszország felhasználja egész rendelkezésére álló haderejét arra, hogy megtámadja Németországot. Ha Oroszországot megtámadja Németország vagy Ausztria Németország által támogatottan, Franciaország felhasználja egész rendelkezésre álló haderejét a Németország ellen indítandó háborúhoz. 2. Abban az esetben, ha a hármas szövetség vagy az azt alkotó hatalmak valamelyike haderejét mozgósítja, Franciaország és Oroszország az erről az eseményről kapott hírt követőleg és anélkül, hogy előzetes tanács-kozásra szükség volna, haladéktalanul és egyidejűleg mozgósítja egész rendelkezésre álló haderejét, és minél közelebb tolja azokat határaihoz. 3. A rendelkezésre álló erők, amelyeket Németország ellen kell használni, Franciaország részéről 1 300 000 főből, Oroszország részéről 700-800 000 főből fognak állni. Ezen erők maradéktalanul és a legnagyobb sietséggel megkezdik a működést, hogy Németországnak keleten és nyugaton egyszerre kelljen harcolnia. 4. A két ország vezérkarai állandóan tanácskozni fognak egymással…” (Az orosz-francia szerződés, 1893)

A francia-orosz egyezmény (katonai szövetség) működési elve Fear of Austro-Hungarian (and behind Austria-Hungary, Germany) ambitions in south-east Europe explains why Russia joined France in a military alliance in 1892. Europe had formed two hostile, and increasingly armed, blocs. A francia-orosz egyezmény (katonai szövetség) működési elve

Being manipulated by Bismarck during the Dreikaiserbund alliance Dropping the pilot Being manipulated by Bismarck during the Dreikaiserbund alliance Fent és lent