A magyar nyelv eredete és rokonsága

Az indo-európai nyelvcsalád nyelvcsoportjai http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4f/IndoEuropeanTree.svg germán latin szláv indiai Az indo-európai nyelvcsalád nyelvcsoportjai

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ur%C3%A1li_nyelvcsal%C3%A1d szamojéd nyelvek vogul osztják finn észt magyar Az urali-finnugor nyelvek képviselői

Az uráli nyelvek nyelvcsaládja

Az uráli egység kora (Kr.e. 3000 előtt) uráli népek – halász, vadász, gyűjtögető életmód Az uráli őshaza – az Ob folyó felső folyása, az Urál hegység, a Káma és az Urálközötti területen

szamojéd népek finnugor népek

szamojéd népek

A finnugor egység kora (Kr.e. 2000-ig) finnugor népek

A finnugor egység kora (Kr.e. 2000-ig)

finn-permi ág ugor ág

finnek észtek

ugor egység kora (Kr.e. 500-ig) ugor ág

ősmagyarok ős obi-ugorok

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hanti-Manysi_Auton%C3%B3m_K%C3%B6rzet chanti manysi

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hanti-Manysi_Auton%C3%B3m_K%C3%B6rzet

A nyelvrokonság bizonyítása az összehasonlító nyelvészet segítségével rokon nyelvek = egy nyelvcsaládba tartozó nyelvek, amelyek közös ős- vagy alapnyelvből származnak.

A nyelvrokonság bizonyítékai alapszókincs Az alapszókincs közös jellege névmások: te; të; ton; tënj; számok (hatig):http://hu.wikipedia.org/wiki/Hanti_nyelv#Sz.C3.A1mok testrészek: szem; szém; sem;sjin; szjim; silmä természet jelenségei: tél; täl; tēl; tyl; tol; talve növénynevek: fa; pa; pu; puu (!!!!!) ásványok: kő; keu; kű; ki; kő; kjëv; kive- elemi cselekvések: men- (=megy); mën; mun; myn; mene-; mij- Az alapszókincshez tartozó szavaink egy-két szótagosak Kb. 700-800 finnugor eredetű szó van a magyarban.

A nyelvrokonság bizonyítékai az alapszókincs közös jellege a rokon szavak jelentéskörének hasonlósága a nyelvtani (alaktani, mondattani) sajátosságok

a nyelvtani (alaktani, mondattani) sajátosságok Az uráli nyelvek mindegyike agglutináló (toldalékoló). E/1. személyű birtokost „-m” toldalékkal fejezik ki. (pl.: fejem; cseremisz-attam (atyám); mordvin-kudom (házam) névszói állítmány megléte egyes szám használata számnevek, páros testrészek, ruhadarabok után

A nyelvrokonság bizonyítékai az alapszókincs közös jellege a rokon szavak jelentéskörének hasonlósága a nyelvtani (alaktani, mondattani) sajátosságok hangszerkezeti, hangváltozási törvényszerűségek

hangszerkezeti, hangváltozási törvényszerűségek A nyelvek hangkészlete változik, ezért a változás után a rokon nyelvek megfelelő szavaihoz képest szabályos hangeltérést kell mutatnia az adott szavaknak: k-h – mély mgh. előtt --- kolme – három; kala - hal k-h – elmaradása magas mgh. előtt --- kéz – käsi; két; ki p-f – fa; pa; pu; puu

A nyelvrokonság bizonyítékai az alapszókincs közös jellege a rokon szavak jelentéskörének hasonlósága a nyelvtani (alaktani, mondattani) sajátosságok hangszerkezeti, hangváltozási törvényszerűségek segédtudományok a nyelvrokonság-kutatásban

segédtudományok a nyelvrokonság-kutatásban régészet történelemtudomány földrajz biológia néprajz zenetudomány Az új kutatási eredmények új elméletek kialakulását és a régiek módosítását, esetleg elvetését eredményezik. (Egy példa)

A nyelvrokonság ismert kutatói A 18 . században Sajnovits János jezsuita szerzetes, aki a magyar—lapp rokonságot fedezte fel . Gyarmathi Sámuel orvos és természettudós, aki a magyar— finn, észt rokonságot kutatta . A 19. században Reguly Antal eljutott az obi-ugorokhoz, szertartásaikat, népköltészetüket tanulmányozta, gyűjtötte . A 20. században Budenz József tanítványai folytatják a nyelvrokonság kutatását :Szinnyei József, Munkácsi Bernát, Halász Ignác, Pápay József ,Zsirai Miklós

Néhány érdekesség – finnugor mondataink vogul-magyar Hurem né vitnel huligel husz hul pugi. Három nő vízből hálóval húsz halat fog. osztják-magyar Pegte lau lasinen menl tou szilna. Fekete ló lassan megy a tó szélén. http://hu.wikipedia.org/wiki/Finnugor_nyelvrokons%C3%A1g#Vogul-magyar

A tankönyvi feladatok megoldása:54/1. rokon nyelvet beszélő nép ország finn Finnország észt Észtország magyar Magyarország számi Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország karjalai, vepsze, izsór, vót, komi, mordvin, mari, udmurt, manysi, hanti, nyenyec, enyec, nganaszan, szölkup Lehetséges okok a lélekszám csökkenésére: pl. kivándorlás; asszimilálódás; a születések csökkenése. Lehetséges okok a lélekszám növekedésére: pl. a születésszám növekedése; az állam támogatja a nemzeti hovatartozás felvállalását.

Tk.61/1. Az ábrán jól látható, hogy az ugyanazon az íven lévő nyelvi szintek azonos korszakot jelölnek, az ívek egymástól való távolságának variálásával pedig az egyes nyelvi szintek egymáshoz viszonyított időtartamára is utalni lehet. A különböző szélességű körcikkek egymás mellettisége azt is érzékelteti, hogy az egyszerre létező nyelvi fázisok nem feltétlenül azonos időben kezdődtek vagy végződtek. (forrás: http://finnugor.elte.hu/oshaza/Oshazaabrak.htm)

Tk.62/2. a szó eleji j minden nyelvben megmaradt; • a szóvégi nk g-vé vagy mgh-vá alakult • a szó eleji w/v nem tűnt el a magyarban sem (szemben a szóvégivel) • a szóbelseji / végi t a magyarban z • a szó elején mély mgh. előtt: manysi, szamojéd ch; finn, mordvin k > h • szó belsejében/végén: manysi,finn, szamojéd mp; mordvin mb > magyar b • a szóbelseji nt/nd a magyarban komiban d • a szó eleji p a felsorolt nyelvekben ugyanaz, a magyarban f-re változott; • a szóbelseji/ végi t a magyarban z • a szó elején magas mgh. előtt mindegyik felsorolt nyelvben megmaradt a k • a szóbelseji/ végi w /v a magyarban eltűnt de: köv-

Tk.62/3. 64/5. 3. Az ősi szókészlet szavai: Isten, áldd, magyart, jó, kedvvel, nyújts, feléje, védő, küzd, ellenséggel, bal, akit, régen, tép, rá, e, nép, a múltat, jövendőt 5. a) Legalapvetőbb testrészek: haj, homlok, könyök, máj, torok Alapigék: ad, áld, alszik, fon, köt, lök, mond, néz, old, siet, süt, sző, tép, tűz Vadon élő állatok és növények nevei: eper, fenyő, fű, harkály, hattyú, holló, kígyó, ló, meggy, méh, sün, varjú Természeti nevek: fagy, felleg, villám, menny (’égbolt’) Halászattal, vadászattal és gyűjtögetéssel kapcsolatos szavak: gyökér, láp, rügy, szár, toll Egyéb felszerelések nevei: fék Melléknevek: hosszú, meleg, vén Névmások, határozószók: hová, így, ily, mi, ott, túl, tavaly Vallással, hiedelmekkel kapcsolatos szavak: táltos, révül, lélek Beszéddel kapcsolatos szavak: mese, szó

Tk. 64/6. Magánhangzó-harmónia: korában, múltban, keletre, magyaron 6. Lehetséges megoldások: Magánhangzó-harmónia: korában, múltban, keletre, magyaron Agglutináció: krónikákból, nyelvcsaládot A határozók irányhármassága: múltban /krónikákból; északra/nyelvéről/nyelveken Egyeztetés: utazó – hirdette; megcáfolták – nyelvésztársai Névszói állítmány: a sumer is ilyen