Az alkotmány és az alkotmánybíróság. A bírói hatalom szerepe a demokratikus rendszerekben Politológia I. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2013/2014. őszi félév

I. Az alkotmány fogalma I. Alkotmány: politikai közösség alaptörvénye Legmagasabb szintű jogszabály: alapulhat szokásjogon is. Minimális követelmény: hatalommegosztás struktúrájának, hatalmi feladatok és felelősségek megosztásának + állampolgári jogok és kötelezettségek rögzítése. Írott alkotmányok: polgári forradalmak szerepe.

I. Az alkotmány fogalma II. Emberi jogok, alapvető jogegyenlőség, egyéni és polgári szabadság rögzítése (Függetlenségi Nyilatkozat, Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata). Alkotmány módosítása (csak minősített többséggel!) Jogállamiság garanciája: alkotmány betartása + alkotmányos elvek érvényesítése. Állampolgárok egymáshoz és államhoz való viszonyának + alapvető jogainak és kötelezettségeinek szabályozása.

I. Az alkotmány fogalma III. Alkotmány: alapvető emberi és polgári szabadságjogok Személyi szabadságjogok szerepe XX. századi alkotmányok: gazdasági, szociális és kulturális jogok rögzítése. DE: alkotmány kötelezettségek rendszerét is tartalmazza + politikai részvételi jogok felsorolása. Alkotmány mint jogi norma és alkotmányos valóság közötti feszültség.

II. Az alkotmánybíróság I. Alkotmánybíráskodás: alkotmányosság elveinek védelme, alkotmány előírásai betartásának kontrollja Alkotmánybíróság: önálló hatalmi ág a hatalommegosztás rendszerében. Alkotmánybíróság szerepét bírói hierarchia csúcsán elhelyezkedő, Legfelsőbb Bíróság is betöltheti. De Európában a legtöbb demokratikus országban külön alkotmánybíróság létezik.

II. Az alkotmánybíróság II. Alkotmányos jogállamiság fő biztosítéka. De nem jogalkotás a feladata. USA Legfelső Bírósága: alkotmánnyal ellentétesnek talált törvényt nem semmisíti meg, de a bírói gyakorlat számára kötelezővé teszi az adott törvény alkalmazásának tilalmát! Európa: NSZK Alkotmánybírósága: önálló, független szerv, nem illeszkedik a rendes bírói hierarchiába. Magyarország: 15 tagú testület, 12 év, országgyűlés választja (kétharmados többség).

II. Az alkotmánybíróság III. Bírák megválasztása: kétharmados többség Alkotmánybírósági eljárás rendje: 1. Előzetes normakontroll; 2. Utólagos normakontroll: absztrakt és konkrét normakontroll. 3. Alkotmány értelmezése vitás esetekben. 4. Vádeljárás magas állami tisztséget betöltők alkotmánysértő aktusa esetén. 5. Szervezeti és hatásköri viták eldöntése. 6. Belső jog és nemzetközi jog összhangjának vizsgálata. 7. Alkotmányjogi panaszok megtárgyalása, elbírálása.

II. Az alkotmánybíróság IV. Előzetes normakontroll: alkotmánysértő törvény nem léphet életbe. Utólagos normakontroll: alkotmányellenes törvény megsemmisítése. Hatályon kívül helyezés határidőhöz kötött. Törvényhozás vagy kormány mulasztásos törvénysértésének megállapítása. DE nem gyámkodhat a törvényhozás felett!

III. A bírói hatalom I. Hatalmi ágak megosztásának elmélete: bírói hatalom harmadik hatalmi ág. Jog uralmának és emberi szabadságjogoknak biztosítása. Önálló feladat, független szervezet, de nem vesz részt a pártpolitikai harcokban (politikai felelősség nem terheli). Bírói döntéseknek közhatalmi ereje van! Fő funkciója: igazságszolgáltatás.

III. A bírói hatalom II. 1. Magánszemélyek közötti jogi konfliktus: polgári peres eljárás polgári törvénykönyv alapján. Alperes és felperes Kontradiktórius eljárás: két fél szembesítésén alapul. 2. Büntetőeljárás: személyes biztonságot és törvényes közállapotokat veszélyeztető bűnesetek kapcsán. Büntetőeljárás szerepének hármas tagozódása: ítélő bíró (bírói tanács), ügyész (vád képviselője), ügyvéd.

III. A bírói hatalom III. Bizonyítási eljárás három szakasza: 1. nyomozás, 2. vádemelés, 3. tárgyalás. Ártatlanság vélelme: jogbiztonság fontos eleme. Hadbíróságok: bírósági hierarchiától való szervezeti elkülönülés. 3. Közigazgatási bíráskodás: állampolgárok védelme az államhatalom túlkapásaival szemben.

III. A bírói hatalom IV. Igazságszolgáltatás alkotmányos rendeltetése: általános jogegyenlőség, bírói függetlenség elvének, pártatlan, nyilvános és törvényes eljáráshoz való jog, jogorvoslat lehetősége, ártatlanság vélelme, védelemhez való jog érvényesülése. Bíró függetlenség alkotmány által való rögzítése. Bíróságok: igazságszolgáltatási monopólium. Kvázi bírói szervezetek: közigazgatáshoz kapcsolódó jogalkalmazás.

III. A bírói hatalom V. Bíróság: mindenütt egységes és hierarchikus rendszer. A magyar jogi szabályozás: 2011. április 25. Alkotmány, 25-28. cikk: Legfőbb bíró szerv a Kúria (bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása + kötelező jogegységi határozat meghozatala). Kúria elnöke: 9 éves időtartam, bírák közül a köztársaság elnök javaslatára az Országgyűlés választja (kétharmados többség).

III. A bírói hatalom VI. Többszintű bírósági szervezet: városi, kerületi (elsőfok), megyei és fővárosi bíróság (másodfok). Táblabíróság (fellebbviteli fórum). Bírák függetlenek, csak törvényeknek vannak alárendelve. Bírák kinevezése: köztársasági elnök jogköre. Bíróság tanácsban ítélkezik.

III. A bírói hatalom VII. Ügyészség: államszervezet önálló egysége. Kormányfelügyelet vagy parlament alá rendelt státus. Magyar jogi szabályozás Alk. 29. cikk: Legfőbb ügyész: állam büntetőigényét érvényesíti. Megválasztása: ügyészek közül, köztársasági elnök javaslatára Országgyűlés választja meg (kétharmados többség) 9 évre.

Köszönöm a figyelmet!