Antropológusok – a Földön

Miről volt szó eddig? Kultúra vs. természet Mégis sok hasonlóságot láthatunk az emberi társadalmak között Kerestük, hogy mit lehet mondani a „közös emberi természetről”, ami a kultúrát is meghatározhatja Vagyis a természeti univerzálékat kerestük

kulturális univerzálék kulturális változatosság genetikai / természeti egyetemesség genetikai / természeti változatosság kultúra természet közös egyedi

Két módszertani probléma (amikbe nem megyünk most bele): hol kell megvonnunk a természet / kultúra határát? mit látunk azonosnak és különbözőnek a hasonlóság értelmezésén keresztül Sőt: (legalább) kétféle természet belső (genetika, pszichológia, kognitív tudomány) külső (ökoszisztéma, technika)

A biológiai eredetű hasonlóságok kutatása a 20 A biológiai eredetű hasonlóságok kutatása a 20. század elején visszaszorult, és csak az utóbbi két évtizedben kapott újból nagyobb figyelmet Közben a kulturális antropológia / szociálantropológia megjelenését és virágzását láthattuk

Alfred R. Radcliffe-Brown (1881-1955) Bronislaw Malinowski (1884-1942) protoantropológia Franz Boas (1858-1942) Alfred R. Radcliffe-Brown (1881-1955) Bronislaw Malinowski (1884-1942) Marcel Mauss (1872-1850) Boas: történeti partikularizmus, kulturális relativizmus Radcliffe-Brown: strukturális funkcionalizmus, Durkheim hatását viselő elmélet Malinowski: terepmunka, résztvevő megfigyelés, „native's point of view”, újszerű, nagy rendszerek leírása, funkcionalizmus Mauss: mintázatokat, strukturális hasonlóságokat keres – saját terepmunka nélkül, óriási műveltséggel

Egy példa: az incesztustilalom Lehetséges magyarázatok: biológiai degenerációhoz vezet – egyszerűen kihal, vagy esetleg ösztönök (?) tiltják Lévi-Strauss: a rokonsági reciprocitás szabályozza evolúciós pszichológia: adaptív egy olyan mechanizmus kiépülése, ami megelőzi a veszélyes párosodást (elszakított testvérek, együtt cseperedők és a feromonok) ezzel párhuzamosan lenyűgöző kulturális rendszereket látunk a rokonsági viszonyok szabályozására

Miért pont a rokonság? az aboriginalok példája: talán a legkezdetlegesebb módon élő népcsoport, vadászók-gyűjtögetők, mégis a rokonsági rendszerük elképesztően bonyolult „kinshipology” sok helyen talán az egyetlen és legfontosabb társadalmi intézmény, ami meghatározza az egyén megélhetését, karrierjét, házasságát, védelmét és identitását más társadalmi intézmények sokszor megfigyelhetően erre épülve jönnek létre (vö. evolúció és a belátható csoportméret)

család – vérségi kötelék vagy társulás? szigorú szabályok, normák, kölcsönösségi és függőségi viszonyok, bizalom öröklés és folytonosság – „jogi” alapok a politikai stabilitás bázisa

Rokonságügyi alapfogalmak exogámia – endogámia (incesztustilalom: az exogám gyakorlatok egyfajta közös nevezője) a tagság és/vagy a javakból való részesedés rendje patrilineáris leszármazás matrilineáris leszármazás (nem matriarchátus) kettős, bilaterális, párhuzamos, keresztirányú virilokalitás, matrilokalitás pl. Trobriand-szigetek: matrilineáris, virilokális patriarchátus

A megismerő pozíciója

A leírás problémái Egy másik kultúrát hagyományosan kívülről írunk le, a sajátunkat belülről Új jelenség: az indián antropológus A történelem a kultúrák bizonyos részeit konzerválja (írásbeliség, tárgyi kultúra egyes részei), a többi hogyan rekonstruálható? Előtérbe kerül a tárgyakat felhalmozó, saját történetét megörökítő réteg Mi előtörténetünkből mivel azonosítjuk magunkat?

A megismerő antropológus pozíciója Lévi-Strauss: nem a mítoszok és rokonsági viszonyok tartalma, hanem struktúrája Malinowski: a kula, illetve a szokásrendszer mint kiterjedt gyakorlat, melynek összefüggéseit a benne résztvevők nem, hanem csak az elemző tárja fel, ‘rakja össze’ Geertz: a társadalmak és az életmódok tartalmazzák saját értelmezésüket, az elemzőnek belehelyezkedve-azonosulva ezt kell megértenie

Az antropológus kettős kötöttsége: viszonya az idegen és a saját kultúrához Lévi-Strauss: a mítosz és a tudomány ugyanazon logika szerint működik Malinowski: az élet más formáinak megértésére irányuló vágy, mely végső soron saját világképünk gazdagítása, saját természetünk megértése és finomítása Mauss: a hagyományos társadalmak tanulmányozása révén egy sokkal tágabb perspektíva felfedezése, mint a jeges haszonelvű számítgatáson alapuló nyugati világ: kritika és program