Az észak-amerikai metropolizáció dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu A világ regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MA) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Gyors városodás – Chicago népességszámának alakulása, 1831–1930 2

Szomszédsági kapcsolatok és a szomszédsági hasonlóság az EU-ban és Észak-Amerikában É-Am: városok a perifériákon, több alhálózat, EU: középen sűrűsödő hálózat 3

A nagyváros–vidék kettősség Észak-Amerikában Városok aránya ország népesség GDP USA (SMA) 38% 49% Kanada (CMA) 45% 54% 4

A nemzetközi városhierarchia élén Világvárosok (John Friedman, 1986): Elsődleges (3): New York, Chicago és Los Angeles Másodlagos (4): Toronto, Miami, Houston, San Francisco Globális város (Saskia Sassen, 1991) (1): New York (később Los Angeles is) 5

New York 1626: holland alapítás (Új-Amszterdam), 24$ értékű üveggyöngyért, 1664: angoloké Hudson-völgye: összeköti a Nagy-tavakat az Atlanti-óceánnal 1840-es évek: 500 ezer, 2010: 8,5 mió fő NY CMSA (Connecticut, New Yersey is): 20 mió fő BosWas megapolisz 50 mió USA gazdasági életének legfőbb irányító központja, nemzetközi pénzvilág Mekkája Wall Street értéktőzsde (VR1), 10 legnagyobb reklámcég 2000: világ 100 legnagyobb tnc-jéből 36 USA, 13 NY Világpolitikai rang: ENSZ székhelye Egyetemek (Columbia, Yale, Princeton)  szellemi potenciál 6

New York – Manhattan 1,5 mió lakos, de 1,8 mió munkahely Felhőkarcolók: Empire State Building (381m, 1931-től világrekord) World Trade Center (412m, 2001-ig) Jövedelmi polarizáció Átlagjöv országos átlag 2x-e Lakosság 1/5-e szegénységi küszöb alatt (slumok, bűnözés) Kevert lakosság: 30% spanyolajkú (Puerto Rico), 27% afroamerikai, 10% ázsiai Zsidók (Izrael után 2. legnagyobb közösség, főként K-Eu-ból) Szegregáció: Little Italy, Chinatown 7

Felhőkarcolók a metropolitán fejlődés meghatározó elemei 1. Az épületek magasságát meghatározza a társadalom technikai, építészeti tudása a magas épületek megépítéséhez 2. Mivel az Újvilág hirtelen kifejlődött nagyvárosaiban gyakorlatilag hiányzott a történelmi városmag a maga többszáz éves építészeti örökségével, nem volt akadálya a felhőkarcolók építésének (pl. Chicago, New York vagy Toronto) 3. A földrajzi környezet, az építőanyag minősége Manhattan gránitsziklája kifejezetten ideális talapzat a nagy tömegű felhőkarcolók számára, szemben egy vizenyős területtel, ahol megvan a süllyedés veszélye Hasonlóan hátrányosak a földrengésveszélyes területek, igaz San Francisco példája rácáfol erre 8

Felhőkarcolók a metropolitán fejlődés meghatározó elemei 3. Gazdasági fejlettség, amely finanszírozza a költséges beruházásokat Az impozáns, monumentális épületek az emberiség történelme során mindig is a gazdasági és politikai erő szimbólumai voltak (pl. a new york-i Empire State Building) Éppen ezért válhatnak könnyen a rendszer áldozatává is (new york-i World Trade Center) A magas toronyházak sokáig leginkább az észak-amerikai metropoliszokat jellemezték, mára azonban nem csak a népességszám, de a legmagasabb épületek tekintetében is kiszorítják őket az ázsiai városok 9

A Föld legmagasabb városai (a 10 legmagasabb épületükre átlagmagassága alapján) Sorrend Nagyváros 2001 Magasság Nagyváros 2011 1. New York 1010.4 Dubai 1176.1 2. Chicago 995.1 Hong Kong 1080.9 3. Kuala Lumpur 852.1 1036.5 4. 839.6 Shanghai 1010.3 5. Houston 809.8 Guangzhou 945.7 6. Toronto 776.3 940.8 7. Szingapúr 772.3 Shenzhen 907.1 8. Los Angeles 767.1 897.7 9. Tokió 754.3 835.8 10. 747.1 Pusan 834.5 10

Toronto Ontario-tó partján (Ontario állam székhelye) XIX. sz.: „kanadai Chicago”: ny-i terjeszkedés kiindulópontja + gazdasági centrum (húsipar) 5 mió (Kanada legnépesebb városa) Világ egyik legmultikulturálisabb városa (100 náció) Világ legélhetőbb városa (Economist, 1994) Ipar, keresk., pénzügyi élet vezető metropolisza Ipar: fémfeldolgozás (mg-i gépek, repülőgépek, elektromos berendezések, atomerőművi fűtőelemek), uránvegyészeti üzem, autóipar Világ első elektronikusan vezérelt tőzsdéje (Bay Street) Jelképe: CN Tower (553 m) 11

Városökológiai modellek Eu: feudális városok szigorú belső térbeli rendje (etnikai, vallási, foglalkozási, vagyoni) Felső rétegek lakóhelye: hagyományosan a városközpont É-Am: látszólagos káosz, de itt is nagyfokú szabályszerűség a városok belsejében Magasabb státuszú csoportok: mindig a város peremén Alacsonyabb státuszúak: belső városrészek Városökológia (humán-, vagy szociálökológia): Az amerikai városszociológián belül a XX. század elején létrejött irányzat Az ökológiától átveszik annak módszertanát és fogalomtárát 12

A „chicagói iskola” 1892-ben itt nyílik meg a világ első szociológiai tanszéke Chicago kiváló terepasztalt nyújt etnikai tarkasága révén a szociálökológiai kutatások számára Az 1920-as népszámlálástól kezdve részletes adatok állnak rendelkezésre a 70, (1930-ban már 75) városrészre Vezető személyiségek: Burgess (1886-1966), Park (1864-1944) Városökológiai modellek sorát dolgozzák ki 13

Concentric zones of urban land use (Burgess & Park 1925) Különböző időben érkezett bevándorlók erős nemzetiségi és társadalmi elkülönülése (szegregációja) A város koncentrikus övezetre bontható 14

A Burgess-Park modell „L” tracks Vonzáskörzet CBD (Loop) Magasvasutak hurokvágánya, felhőkarcolók, turizmus Átmeneti övezet Erős leromlás, XIX. közepe: belül ipari öv, kívül lakó Ipari munkásság lakóöve XIX. vége: kétlakásos bérház Felsőbb osztályok lakóterülete Családi és társas ház, középosztály Ingázótelepülések Elővárosok (szubu.) Mezőgazdasági övezet: ellátóöv Metropolis hátországa: Városrészeket a körutak határolják el egymástól Szukcesszió: minden városrész laói kifelé törekednek 15

Hoyt-féle szektorális modell (1939) Kérdés: hol élnek a magas státuszúak? Burgess modelljéből indult ki, de 64 amerikai városra, 3 időpontra Eredmények Koncentrikus körök mellett szektorok is Szektorokat a kivezető sugárutak határolják el egymástól A szektorok az idők folyamán a város pereme felé tolódtak el (szuburbanizáció) Városrészek/szektorok: City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede 16

Harris és Ullman többmagvú modellje (1945) Városrészek: City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede Nehézipar Külvárosi központok Elővárosok Központ mellett vannak külső központok, elővárosok is 17

A három klasszikus modell 18