Evolúciós Pszichológia: Pszichopatológia evolúciós kontextusban 2014/2015 Simor Péter

Történeti áttekintés: Érzelem mint Zaj vs. iránytű Értelem („a civilizáció terméke”) és érzelem („az ösztönvilág maradványa”) dichotómiája Társadalmi sztereotípia hatása: Racionális, reflektáló férfiak és civilizált népek vs. érzelemvezérelt nők, gyermekek és természeti népek Freud: az érzelmek kontrollja és ennek zavarai Kognitív pszichológiai hagyomány: a kogníciót befolyásoló (torzító) érzelmi állapotok (pl. Bower) Az érzelmek rehabilitációja: Érzelem és információfeldolgozás, érzelmek szerepe a döntési folyamatokban (Damasio, Panksepp, LeDoux)

Evolúciós pszichológiai megközelítés: az érzelmek társas-funkcionális elemzési modellje (Keltner, Haidt & Shiota, 2006) Elemzési Szint Az érzelmek funkciója Egyéni szint Információ a problémákról Cselekvésre történő felkészítés Diádikus szint Kommunikáció (mentális állapot kifejezése) A másik fél jutalmazása, büntetése reciprocitás, kapcsolat szabályozása A csoport szintje Csoportszerep, státusz, együttműködések szabályozása Kulturális szint normák és értékek meghatározása kultirális identitás, ideológiák, hatalmi strukturák megtestesítése Az érzelmek evolúciós előnyökkel járó pszichológiai adaptációk Primér érzelmek és másodlagos (komplex) szelf-tudatos érzelmek Az érzelmek, mint a társas együttélés folyamatainak szabályozói Egyszerűen és nehezen értelmezhető érzelmi reakciók: pl. Félelem vs. Szégyen Érzelmi intelligencia fogalma (Mayer 2001) Szabó Zsolt Péter 2015 nyomán

Komplex érzelmek, mint az erényes (morális) viselkedés építőkockái A szabályok (morális sztenderdek) ismerete, morális kogníció műveletei helyett az: Elsődleges és másodlagos érzelmek automatikus megjelenése biztosítja a morális viselkedés kivitelezését (altruizmus, önzetlenség, szabályok betartása, stb.) Tangney: Bűntudat („rossz dolgot tettem”) és szégyen („ rossz dolgot tettem, mert rossz ember vagyok”) funkciói Kárpótló, jóvátételi cselekedetek beindítása, alávetettség kifejezése, konfliktus de-eszkalálása, stb. Egyéb, csoportszabályozó funkcióval rendelkező érzelmek: hálaérzet, lenézés, büszkeség, stb. Gyakorlati alkalmazási terület: szervezetpszichológia

Bűntudat és szégyen vonásszinten (Tangney és mtsai) Szégyen és bűntudat milyen későbbi viselkedést jósol előre? 8 éves longitudinális vizsgálat (5-ik osztályos kortól Bűntudatra hajlamos személyek kedvező kimenetele (képtettség, egészségkárosító viselkedések) Fogvatartottak szabadulása után újabb bűnelkövetés bűntudatra hajlamos személyek kevésbé követtek el újabb törvénytelenséget A szégyenre való hajlammal is negatív összefüggés jelentkezett, de a szégyen pozitívan korrelált az externalizációval, ami viszont előre jelezte az újabb bűnelkövetést Nem a szégyen a problematikus, hanem az arra adott kognitív és viselkedéses reakció?

A normalitás relatív definíciói

Pszichoanalízis, terápiás megközelítések A betegség, mint meghibásodás vs. nem megfelelő alkalmazkodás Korai élmények, alkalmazkodás, mentális megbetegedések

Stressz és idegrendszeri változások: Stressz és hippokampusz CA3 piramissejtjeinek atrófiája Kevesebb és rövidebb dendrit fa elágazás Vyas et al 2002

Stressz és amygdalaris neuronok változásai Stressz hatására fokozott arborizáció a basolaterális amygdala neuronjaiban Vyas et al 2002

Nehézségek az evolúciós megközelítés számára Látszólag maladaptív viselkedések stabil jelenléte a különböző társadalmakban Mentális megbetegedések örökletessége, genetikai alapja Egyes mentális megbetegedések kultúra független mintázata Magyarázati lehetőségek: Egy adaptív fenotípus szélsőséges melléktermékei Korábban (Pleisztocénben) adaptív viselkedés maladaptív az új környezetben Bizonyos feltételek mellett a mentális megbetegedés adaptívnak tekinthető

Mentális tünetek, mint evolúciós designok? A természetes szelekció olyan módon formálta agyunk „áramköreit”, hogy képesek legyünk megoldani fajunk evolúciós története során felmerülő problémákat Idegi hálózatainkat adaptációs problémák megoldása alakította ki a természetes szelekció útján Adaptív fenotipikus szerkezeti vonások elterjedtek a populáción belül Adaptációs problémák A faj evolúciós története során újból és újból felbukkannak Hatással vannak az egyedek szaporodására (természetes szelekció motorja)

A lelki (társas) fájdalom rendszere Az emlőslét új minőségű fájdalma: Társas szeparáció Fizikai fájdalom és társas-kötődés rendszere: átfedő neurális hálózat és komputációs mechanizmusok Adaptivitás: veszélyt jelző rendszer (szeparáció, kirekesztés, veszteség)

Első bizonyítékok a fizikai és a lelki fájdalom átfedő hálózataira Opiátszármazékok szubjektív hatásai Anterior Cingularis Kéreg rostjainak sebészi elmetszése (cingulotomia) krónikus fájdalom esetén: a betegek „érezték a fájdalmat, de nem zavarta őket A fájdalom szenzoros (szomatoszenzoros kéreg, inszula) és affektív (dorzalisACC) komponense Fájdalomra érzékenyebb személyek fokozott aktivitás a dACC-ben

További átfedések Gyerekek: fizikai fájdalom esetén fokozott érzékenység a szociális szeparációra Krónikus fájdalom szindróma és kötődési problémák Antidepresszánsok fájdalomcsillapító hatása Társas támogatás és fájdalomcsillapítás (állatkísérletek: elektromos áram általi averzív kondicionálást izolált állatokban könnyebben ki lehet alakítani, mint csoportban) Eisenberger & Liebermann, 2004

ACC és emlőslét dorzális ACC, mint emlős „találmány”: anya-gyerek kapcsolat, utód túlélésének biztosítása dACC léziója: distressz vokalizációk megszűnése Anyát hívő segélykérések megszűnése Proszociális viselkedés csökkenése Rágcsálóknál: utódok segélykérésére elmaradó anyai válasz dACC stimulációja: spontán distressz vokalizációk Rostrális-ventrális

Humán vizsgálatok: Társas kirekesztés és dACC aktivitás Eisenberger & Liebermann, 2004 Cyberball paradigma

Társas elutasítás és önbecsülés Önbecsülés és pszichopatológia (hangulat és szorongásos zavarok) Mások általi elfogadás-kirekesztettség mutatója és ennek megfelelően a társas viselkedés szabályozója (társas státusz monitorozása) Cyberball paradigma: az önbecsülés akkor is sérül: ha a személyek tudják, hogy a program nem fog nekik passzolni Ha azt mondják nekik, hogy most egy kis technikai hiba miatt egyelőre csak nézzék a másik két résztvevő játékát (implicit kirekesztés) Implicit és explicit kirekesztés egyaránt aktiváció fokozódást eredményez a dACC-ben a befogadáshoz képest

Fizikai és lelki fájdalom: Közös komputációs mechanizmus dACC, mint hiba/diszkrepancia detektor (pl. diszkrepancia a célreprezentáció és a viselkedés közt, elvárás és beérkező inger, az inger két dimenziója közt, pl Stroop feladat) A diszkrepancia észlelése után a dACC „mozgósítja” a top-down, PFC által vezérelt folyamatokat Kognitív hibamonitorozás és a fájdalom észlelésének közös mechanizmusa: Neurális Riasztó Rendszer Diszkrepancia detekció (eltérés az elvárttól) és vészjelzés (szubjektív distressz)

A depresszió evolúciós megközelítései Hangulatok, mint adaptációk: Specializáció? Kontextusfüggő aktiváció Meghatározott output (élettani, szubjektív, viselkedéses szinten) Evolúciós pszichológia kérdései: Mi volt a kontextusa, kiváltója (pl. veszteség)? Mi volt a szelekciós nyomás? Mi volt a mechanizmus ami jobb fitness-t eredményezett

Három klasszikus és kézenfekvő elmélet Energiatartalékolás elméletei (motiváció csökkenése, gátolt viselkedés, anhedónia) Szociális versengés elméletei (versengésből fakadó kudarc elkerülése, behódolás, alacsonyabb társas pozíció elfoglalása) Kötődés elméletek (Biztonságos kötődés sérülése esetén, veszélykerülő magatartások aktiválása) Allen és Badcock 2004 nyomán

Szociális kockázat hipotézise: A három megközelítés integrációja (Allen & Badcock 2003) A depresszív hangulat azért maradt fenn, hogy segítse a személyeket abban, hogy elkerüljék a szociális interakciókból fakadó kockázatos helyzeteket (potenciális kudarcokat) akkor, amikor nagy a kirekesztés kockázata Input: interperszonális veszteség, szakítás, megaláztatás, kudarc, esés a szociális ranglétráról (pl. elbocsájtás), gyász, stb. Mechanizmus: kirekesztés kockázatának detekciója Output: viselkedési stratégia megváltoztatása (kockázatkerülő: depresszív üzemmód) Mi a helyzet a súlyos, klinikai depresszióval? Maladaptív melléktermék, vagy adaptáció?

Szkizofrénia evolúciós megközelítései Alkalmazkodás? Genetikai háttér, stabil prevalencia (1%) különböző társadalmakban, kultúrákban Ausztrál bennszülötteknél is jelen van (60 ezer éve elkülönültek a többi embercsoporttól) Csoport, egyéni, vagy rokonszelekciós mechanizmusok?

Csoportszelekciós elméletek Sámán teóriák: Szkizofrén személy a csoport szolgálatában Túl nagy csoport esetén a csoporthasadást elősegítő személyek (pl. vallási vezetők) Szkizofrének, mint a csoport területének őrzői (paranoiditás szerepe) Nichols 2009 nyomán

Egyéni és rokonszelekciós megközelítések Reproduktív előnyök: férfiaknál egyértelműen hátrány, nőknél ellentmondó adatok Pszichológiai előnyök: kreativitás? Rokonok: szkizotíp vonások lehetnek adaptívak.

Neuroregulin 1 gén polimorfizmusa magas IQ-val rendelkező egészséges személyeknél összefügg a kreatív teljesítménnyel Ugyanaz a polimorfizmus betegeknél: pszichózis kockázat, alacsonyabb munkamemória, csökkent prefrontális funkciók