Az iszlám félperiféria mai fejlettségi térszerkezete dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Agrárium alárendelt szerepe Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker  viszonylag alacsony súlyú Hagyományosan inkább a kereskedelem jelentősége Foglalkoztatásban fordítottan arányos a CH-szektorral Foglalkoztatás: Töröko. (magas, de csökken) 36%, Egyiptom 32%, Líbia 18% (alacsony) GDP: Marokkó 22%, Tunézia 14%, Törökország 12%, Algéria 10% Növénytermesztés: Gabona (búza, árpa) Szubtrópusi kultúra: olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, halfafű, hagyma Iparnövények: gyapot  pamutipar, dohány  cigaretta Állattenyésztés: Extenzív pásztorkodás (juh, kecske), sztyeppek nomád, félnomád állattartása Sertés vallási tilalma, Törökország: tekintélyes szarvasmarha-állomány 2

Mezőgazdaság földrajzi különbségei Mediterrán tengerpart (Földközi-tenger partvidéke) Sivatag: oázisgazdálkodás: Trópusi sivatag (Szahara, Arab-félsziget) Mérsékelt égövi sivatag (Közép-Ázsia) Folyók mentén (Nílus, Tigris, Eufrátesz, Szír-Darja, Amu-Darja, Indus) Oázisokban Törökország: Kettős arculatú földművelés: mediterrán partvidékek és Anatóliai-fennsík Egészségtelen birtokszerkezet 3

Szénhidrogénekre alapuló gazdaságok Óriási kőolaj-, földgáztermelés: V36% 1960-as évek eleje: újabb kőolajmezők feltárása Földgáztermelés V19%, földgázkészletek 45% OPEC (Organization of Petoleum Exporting Countries)  két olajárrobbanás: 1973, 1979 Iszlám Világ országainak bányászat + ipar aránya szerinti csoportjai: Van szénhidrogén: Arab-fsz., Irán, Líbia (fogl. 30%, export 70% nyersolaj + 15% finomítványok), Algéria (GDP 60%), Köz-Ázs Kis mennyiségben van: Tunézia (GDP 30%), Szudán, Szíria, Jemen Nincs CH-exp: Marokkó (GDP 36%), Törökország (fogl. 23%, GDP 30%), Egyiptom (fogl. 17%), Izrael, Jordánia 4

Szénhidrogénekre alapuló gazdaságok Óriási kőolaj-, földgáztermelés: V36% 1960-as évek eleje: újabb kőolajmezők feltárása Földgáztermelés V19%, földgázkészletek 45% OPEC (Organization of Petoleum Exporting Countries)  két olajárrobbanás: 1973, 1979 Iszlám Világ országainak bányászat + ipar aránya szerinti csoportjai: Van szénhidrogén: Arab-fsz., Irán, Líbia (fogl. 30%, export 70% nyersolaj + 15% finomítványok), Algéria (GDP 60%), Köz-Ázs Kis mennyiségben van: Tunézia (GDP 30%), Szudán, Szíria, Jemen Nincs CH-exp: Marokkó (GDP 36%), Törökország (fogl. 23%, GDP 30%), Egyiptom (fogl. 17%), Izrael, Jordánia 5

Az Iszlám Világ kőolajkészletei 2009-ben mrd hordó Együttesen a világkészlet 65,3%-a Legnagyobb arány: Szaúd-Arábia 20% Legnagyobbak OPEC-tagállamok Nem csak Iszlám Világ országai (Venezuela, Nigéria, Angola, Ecuador) 6

Egyéb bányakincsek Sokféle bányakincs Vízenergia Foszfát: Marokkó, Tunézia Vasérc: Algéria (Tunézia) Egyéb ásványkincsek (króm, nemfémes ásványi anyagok, bauxit, rézérc, ólom, molibdén, higany, antimon, feketekőszén, barnakőszén): Törökország Vízenergia Egyiptom Törökország 7

Fejletlen és hiányos ipar Két legnagyobb foglalkoztató, hagyományos iparág Élelmiszeripar: mezőgazdasági termékek előállítása mindenhol Textil- és kézművesipar (gyapot, gyapjú, bőr, ötvös) Korai iparosítás  sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptom, Törökország Törökország (1930-as évektől): ma foglalkoztatottak 23%-a, GDP 30 %-a bányászat+ ipar, nehézipar (megelőzte a Közel-Keletet), széles skálájú, de elmaradott gépgyártás, vegyipar Egyiptom (1950-es évek): szovjet segítséggel  vegyipar, kőolaj-finomítás, műtrágyagyártás Fejletlen ipar Marokkó: fejletlen kohászat, gépipar, vegyipar (imp. kőolaj, foszfát) Algéria: vegyipar Tunézia: kohászat, gépipar, vegyipar 8

Turizmus Emiatt nagyobb a szolgáltatások aránya GDP-n belül: Marokkó 42%, Algéria 30%, Tunézia 56%, Törökország 59% Marokkó: legbiztonságosabb Egyiptom, Jordánia, Tunézia, Törökország: utóbbi időben veszélyesebb Foglalkoztatáson belül: Líbia 52%, Egyiptom 51%, Törökország 41% Egyiptom: Szuezi-csatorna 1956: államosítás 9

Hazautalások Vendégmunkások hazautalásai: 6–7 Mrd $ (pl. Marokkó, Pakiszt, TR) Iszlám: nincs kamatszedés  informális módok (ősi és olcsóbb): pénz vagy egyéb ajándék kézben való hazajuttatása (hivatalos úton átutalt összeg 50%-a) Kivándorolt személy maga viszi haza az anyagi értéket, mikor hazalátogat Rendszeresen utazó közvetítő (pl. buszsofőr, vagy kereskedő) igénybevételével történő átutalás (Pakisztán: „hawala”-rendszer = átutalás) Kiépített hálózat: átutalási technika: fizikailag sem, elektronikus formában sem mozog pénz Feladó odaadja a pénzt a „hawaldar”-nak, aki utasítja ügynökét a célországban, hogy a címzettnek fizesse ki Átutalás azonnal megtörténik, a közvetítők közötti pénzügyi elszámolás később, egy jól kidolgozott rendszer alapján kerül sor Utalási költség az átutalandó összeg max 2%-a  relatíve olcsó Feladónak nem kell igazolnia személyazonosságát (illegális migráció) Főleg ha célország pénzügyi szektora kiépítetlen vagy instabil (pl. banki összeomlások) 10

Fejlettségi különbségek az iszlám félperiférián 11

Észak-Afrikán belüli különbségek Hasonlóságok: tőkeszegénység, szakemberhiány Állami berendezkedés Marokkó: feudális maradványok, konzervatív, Maghreb-el-Aksza, alkotmányos monarchia (király) Tunézia, Egyiptom: nyugati mintájú modernizáció, de jelenleg bizonytalan Algéria, Líbia: központosított, szocialista kísérlet, iszlám fundamentalizmus, katonai diktatúra, köztársaság Gazdasági fejlettség (GDP/fő) Gazdagabbak: Tunézia, Egyiptom (turizmus  7600 $), Algéria, Líbia (szénhidrogének  7200 $) Elmaradottabb: Marokkó (4300 $) 12

Arab-Közel-Kelet Vagy Arab-Délnyugat-Ázsia Arab világ keleti szárnya Szunnita iszlám (DK-Irak: sííta) Zsidó közösségek (Izrael: zsidó állam, pol, kat szempontból jelentős) Keresztény közösségek (Izrael, Libanon) Két rész Arab-félsziget: Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Bahrein, Katar, EAE, Kuvait Termékeny Félhold (Tigris–Eufrátesz + Libanoni partvidék): Irak, Szíria, Jordánia, Libanon, Palesztina Alacsony népességszám, de: Utolsó fél évszázadban jelentős világgazdasági szerep, okai: Szénhidrogénen alapuló gazdagság Arab–izraeli viszony 13

Elő-Ázsia: iráni népek, iráni nyelvek Egykori Perzsa hagyományok, síita állam, regionális nagyhatalom Szénhidrogén 1979-ig Sah uralma: nyugatbarát, 1979: visszatér Komeini Ajatollah: szigorúbb iszlám, nyugatellenes Afganisztán Befolyási övezetek határa (török, brit, kínai, orosz) 1980–1989: szovjet háborús vereség 2000-es évek: USA háborús vereség Pakisztán Egykori brit befolyás Vallási alapon vált el a hindu többségű Indiától, de területviták Atomhatalom 14

Közép-Ázsia Türk népek (kiv. Tádzsikisztán: tádzsik iráni nép) Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán Régi iszlám hagyományok Selyemút: Buhara, Szamarkand XX. sz. eleje: orosz befolyás SZU tagköztársaságok:  orosz elit beköltözése (később visszaköltözése) Ma is kötődik Moszkvához (FÁK), de reorientáció a saját hagyimányaihoz Törökország igyekszik kiépíteni befolyását Szénhidrogén lelőhely Piacgazdasági átmenet Városhiányos terület: Taskent (Üzb.) 2,3 mó 15

Kisázsia: Törökország, Azerbajdzsán Az egy főre jutó GDP területi fejlettségi különbségei Törökországban 2001-ben Azerbajdzsán: türk nép, síita szárny, SZU tagköztársaság volt, szénhidrogén (Baku) 16

A nyugat-kelet irányú fejlettségi lejtő Törökországban, 2001 (GDP/fő alapján) 17