Kertész Imre: Sorstalanság

Kertész Imre Kertész Imre az első magyar irodalmi Nobel-díjasunk (2002- ben kapta meg a elismerést). Zsidó családban született, családja átélte a 20. század összes erkölcsi borzalmát: „Zsidónak lenni: szerintem ez ma elsősorban erkölcsi feladat.”

Kertész Imre Művészetét áthatja a holokauszt- irodalom; ám műveiben megjelenik az irónia és groteszk is: „a lágerek abszurditása nem ellentéte, hanem sűrítménye a világ abszurditásának”. Adorno: „Auschwitz után nincs művészet!”

Sorstalanság – szerkezet (1) A regény hármas tagolású: a nyitányszerű első rész és a befejezés veszi közre a németországi történeteket. Az első rész a normális világban az otthon, az iskola, a rokonság és a szomszédság közegében mutatja be az elbeszélőt. A felnőtt tapasztalatok az apa távozásával kezdődnek: a fiú lesz a családfő. A felnőttség felé mutat az első csók és az első munkahely élménye. Itt még egyénként létezik és érez.

Sorstalanság – szerkezet (2) A személyes létezés szűnik meg, amikor a táborban megfosztják ruháitól, hajától és nevétől, ettől fogva egy szám csak és egy test. Gyorsan meg kell tanulnia, hogy minden mást alá kell rendelnie annak, hogy élelmet szerezzenek a test számára.

Sorstalanság – szerkezet (3) Hazatérése után a fiú nem akarja elfelejteni mindazt a tapasztalatot és tudást, aminek birtokába jutott. Nem érti, miért akarják rákényszeríteni ismerősei arra, hogy felejtse el minél előbb a borzalmakat. Környezete nem érti reakcióját, hogy miért nem tartja pokolnak a koncentrációs táborokat, és miért beszél a lágerek boldogságáról

Sorstalanság - cím Cím: nincs sorsa, elvették tőle, egy általános zsidó sorsot kell élnie (egy gyermek allegóriáján keresztül ez még inkább érzékelhető – kiszolgáltatottság, lehetőségek, melyek nem valósulhatnak meg).

A „Sorstalanság” azt a meggyőződést jelenti, hogy az embereket külső erők befolyásolják sorsukban. „Mit nevezek sorsnak? – írja az alkotó a Gályanaplóban – Mindenesetre a tragédia lehetőségét. A külső determináció azonban, a stigma, amely életünket az adott totalitarizmus egy helyzetébe, egy képtelenségbe szorítja, meghiúsítja ezt: ha tehát a ránk kirótt determinációnkat éljük végig valóságként, a saját – viszonylagos – szabadságunkból következő szükségszerűség helyett, ezt nevezném sorstalanságnak.”

Sorstalanság – a főhős Fontos, hogy a főhős nem Kertész Imre, hanem Köves György (Gyurka), az elbeszélő végig az ő szempontjából kezeli a történetet: sokáig jelen időt használ. „vele együtt kell átélnem az eseményeket” - a regény mindvégig nagyon következetesen ragaszkodik ahhoz, hogy az ő és csakis az ő nézőpontját érvényesítse: „Gyereket választottam "hősül" – írja Kertész – , mert a gyerek nagyon jó paradigmája a náci totalitarizmus dinamikájába belevetett embernek: ott a felnőttek tudata infantilis tudattá fokozódik le”

gyermeki beszédmód, naivitás jellemzi, mely akár a táborokat is szépnek tudja látni, nincsenek meg benne a felnőttes sablonok 1973-ban azért utasította vissza a regényt a kiadó, mert "nehézkes, rossz ízű mondatokban" meséli el a történetet, és a kiadó szerkesztője úgy vélte, ez a nyelv nem biztosít megfelelő köntöst a fontos témának.

Sorstalanság – egyidejű elbeszélés Naplószerű írásmód: nem folyamatos, emlékképszerű, de lineáris (nem ugrál az idősíkok között). Gyuri nem foglal állást, csak a mű végén vállalja fel az értékítéletet. A regény ideje egyszerre jelen- és múltbeli. Ez nem jelent mást, csupán azt, hogy a Holocaust-élmény nemcsak Gyuri, Kertész, a zsidóság, hanem az egész emberiség tudatában is lezáratlan, mindmáig tisztázatlan, mert megérthetetlen, józan ésszel felfoghatatlan az, ami a 20. század közepén Európában történt.

„Auschwitzről csak fekete regényt lehet írni, tisztesség ne essék szólván: folytatásos ponyvaregényt, amely Auschwitzban kezdődik, és mind a mai napig tart.” Kertész Imre

Holokauszt és művészet Számos regény (Anna Frank naplója – szintén gyerek, Jorge Semprun: Nagy utazás), film (Schindler listája, Napfény íze, Életvonat, Az élet szép, saul fia) művészeti alkotás foglalkozik a holokauszt témájával, Kertész Imrét az elbeszélés módja és nyelvezete különbözteti meg a többi alkotótól.

Feladatok Hasonlítsd össze a regényt és a filmet! Gyűjts olyan irodalmi műveket, melyben a gyermeki nézőpont dominál! Keress olyan magyar irodalmi műveket, melyben a holokauszt-élmény jelenik meg!