Politológia II. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Bizalom, társadalmi tőke, intézményi kötődés
Advertisements

„Gyere közelebb, menekülj el” A politikai szereplőkhöz kötődők és a tőlük távolságot tartók választási motivációi Előadó: Závecz Tibor, Ipsos Közügyek.
Alkotmány – alkotmányosság – alkotmányvédelem 1. Az alkotmány 2
Készítette: Geszler Nikolett
A független iskolák helyzete Európában Az ECNAIS 2011-es konferenciája alapján.
A brit Konzervatív Párt megújulási kísérlete: A progresszív konzervativizmus.
EU alapismeretek E-Learning.
Az Európai Unió nyelvpolitikája
Az állam a nemzetközi jog alanyaként Állam = szervezett politikai közösségnek alávetett terület és népesség Állam: a nemzetközi jog (NJ) egyetlen alanya.
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, III.
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, II.
12.4 A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. Középszint A választójog: az általános, egyenlő, közvetlen és titkos.
Vállalkozásgazdaságtan 1. előadás
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1
Politikai rendszerek Állam– és kormányformák
A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁK
Államszervezet és közigazgatás
Irányváltások a területfejlesztés intézményrendszerében 1Területfejlesztők Napja Balatonkenese.
Rácz Margit MTA KRTK Világgazdasági Intézet kutatási igazgató Válság és válságkezelés az eurózónában.
Politológia előadás A Pártrendszerek. Politológia előadás A Pártrendszerek.
A francia kormányzati kohabitáció sajátosságai Működésképtelen rendszer vagy ideális kormányzati szisztéma? Hegedűs Márk Politológia szak 2011 OTDK.
Összehasonlító elemzés egyes külföldi választási reformok tapasztalatairól, társadalmi, politikai költségeiről Keil András OTDK április 16.
Átalakulás – Az európai zöld pártok és struktúrájuk viszonya a klasszikus bázisdemokratikus elvekhez Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Budapest,
„Többségi” és „Konszenzusos” Demokrácia
Alkotmány – alkotmányosság – alkotmányvédelem 1. Az alkotmány 2. Alkotmányosság – jogállamiság 3. Alkotmányvédelem.
Politikai rendszerek típusai II. Állam és kormányformák
Politológia 7.előadás Politikai intézmények II. A végrehajtás szereplői.
Választási rendszerek
Politológia 6.előadás Politikai intézmények I. A törvényhozás működése.
Politológia 7.előadás Politikai intézmények II. A végrehajtás szereplői.
Pártok és pártrendszerek
Szervezeti kultúra / vállalati kultúra
A Magyar Köztársaság államszervezete
Állam, politika, kormányzat, civil szervezetek Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő Az előadást készítette: Péter Erzsébet.
alkotmány – állam- és kormányformák
© kurtán sándor 2012 kormányzás és politikai döntéshozatal.
1 “Oly távol vagy tőlem és mégis közel...” Az Európai Unióval kapcsolatos attitűdök a hazai választók körében Göncz Borbála – Hegedűs István „Részvétel.
A politikai képviselettel és a bal-jobb dimenzióval kapcsolatok attitűdök Enyedi Zsolt (CEU) Részvétel és demokrácia, Politikai Viselkedés Szakosztály,
Munkaügyi kapcsolatok rendszere Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia április 7.
Szövetség. A NATO fontosabb szervei és működésének jellemzői Készítette: Faludi Miklós.
Hány szavazó hiányzik az ellenzéknek? január 30.
Kevés- vagy sokpártrendszer Enyedi Zsolt (CEU). Pártrendszer-fragmentáció a választók szintjén.
A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése évi XXXI. törvény parlamenti uralom kisebbségi vétó erősítése ellensúlyok – AB erős helyzete 1990.
Kormányformák.
Figyelő Top 200 Üzleti etika és korrupció Alexa Noémi október 11.
A magyar parlamentarizmus
Diplomáciai protokoll
Készítette:Makra Betti Dátum:
Az igazságszolgáltatás szociológiája
Európai Unió Európai Unió 27 tagállam lakos km
Európai Bizottság Miniszterek Tanácsa
Török Gábor  Kockázatelemzés nehézségei  Egy új módszer  Politikai kockázatok Magyarországon (és Kelet-Európában) 
Közigazgatási Jog 4. Európai Közigazgatás, 11. előadás november 23. Témakörök: 5. Az EU jogrendszerének közigazgatási alapjai 5.1. Az EU jogrendszerének.
Az Európai Unió intézményrendszere
Országgyűlési választások Magyarországon. A választásokat szabályozza: az1989. évi XXXIV. törvény Ideje: négy évente tavasszal A köztársasági elnök írja.
A demokrácia alapvető intézményei A hatalmi ágak megosztása Politológia I.Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2013/2014. őszi félév.
Politikai rekrutáció és politikai struktúra
Az alkotmány és az alkotmánybíróság.
Politológia II. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD)
Bevezetés a jog- és államtudományokba
A közpolitika fogalma és osztályozása
Hatalom és szervezeti politika
Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában
Vállalkozások pénz és költséggazdálkodása
A végrehajtó hatalom (államfő és kormány)
A kormányzati rendszerek
Baloldali, liberális pártok 2016 elején Reiner Roland
A magyar kormányzati rendszer
A politika feladatai a kutatásban, a fejlesztésben és az innovációban
A politikai rendszerek tipológiája I.
Előadás másolata:

Politológia II. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2012/2013 tavaszi félév

Parlamenti választások fő célja: kormányzati pozíció elnyerése. Kormányalakítás: alkotmányos szabályok szerepe. Parlamentáris kormányzati formák: kormány politikailag felelős a parlamentnek. Kormány: parlamenti többség bizalmának megtartásával maradhat hivatalban.

Parlament mandátuma: legtöbb nyugat-európai országban 4 vagy 5 év. Kormány vagy az államfő szerepe a parlament feloszlatásában. Államfő szerepe a parlamentáris rendszerekben a kormányváltáskor (új kormány összetételének a kialakításában betöltött szerep: Franciaország, Belgium, Hollandia, Olaszország, Spanyolország).

Államfőnek nincs érdemi szerepe a kormányalakításban (lásd: Dánia). Írország: parlament jelöltjét kell a köztársasági elnöknek beiktatnia. Németország: parlament elnöke iktatja be a köztársasági elnök jelöltjét. Államfői szerep: alkotmányos szabályok mellett a parlament pártösszetételének fontossága.

Parlamentáris kormányzás elvei: kormány elveszíti a bizalmatlansági szavazást, akkor le kell mondania. Anglia: kormányzás legtöbb szabálya, mint konvenció működik. Finnország: a kormány a bizalmi szavazás elvesztése után is hivatalban maradhat (feltétel: köztársasági elnök bizalmának élvezése).

Konstruktív bizalmatlansági indítvány: hivatalban lévő kormánnyal szembeni bizalmatlanság + javasolt új kormányfő iránti bizalmi szavazás (Németország, Belgium, Spanyolország, Magyarország). Francia alkotmány: kormány stabilizálása érdekében bármely törvényjavaslatot a kormány létfontosságúnak és automatikusan elfogadottnak minősíthet.

Kormány kinevezése: formális beiktatási (bizalmi) szavazás a parlamentben. Formális beiktatási szavazás hiánya esetén is lehet élni bizalmatlansági indítvánnyal élni. Bizalmi szavazás hiánya: kisebbségi kormányzás létrejöttében játszott szerep. Kormánykoalíció összetétele: kormányalakítás alkotmányos szabályainak szerepe.

Demokrácia többségi modellje: parlamenti többség támogatásának birtoklása a kormány által. 12 nyugat-európai ország 1945-1987 közötti 218 kormányának megoszlása különböző koalíciós típusok szerint. Kormányok egyharmada kisebbségi kormány, egyhatoda fölös többségű koalíció, minden tizedik kormány egypárti kormánytöbbséggel rendelkezett.

Fölös többségű koalíció 37 17% Egyszerű többségi koalíció 86 39,5% Koalíciótípusok Kisebbségi kormány 73 33,5% Fölös többségű koalíció 37 17% Egyszerű többségi koalíció 86 39,5% Egypárti kormánytöbbség 22 10% Összesen 218 100%

Koalíciós kormányalakítás: sokpárti parlamentek problematikája. Kétpártrendszer: egyszerű többségi kormány megalakulása. Koalícióformálás alapján: hivatalorientált és programorientált politikusok. Kormányalakításról folyó koalíciós tárgyalások.

Hivatalorientált modell: a hangsúly a tárcák elosztásán van. Programorientált modell: követendő kormánypolitika. Koalíciós elméletek 3 csoportja: politikusok hivatalorientáltságára építő koalícióalkotás logikája; hivatalorientáltság mellett politikai-ideológiai elv; politikai-ideológiai elvre épülő koalíciók.

Hivatalorientált modell: koalícióalkotás zéró összegű játék. Lényege: az elosztható nyeremény egy eleve adott összeg, mely a játék során nem változik. Cél: minél többet megszerezni a jutalomból. Feltételezések megléte, amelyre a hivatalorientált modell épül.

Koalíciós alkuban a pártok célja: minél több tárca biztosítása a párt számára (patronázsrendszer feletti kontroll). Egyszerű többségi koalíció: két vagy több párt alkotja. Parlamenti többséggel rendelkezik „nyerő koalíció”. „Legkisebb” koalíció: koalícióban egyetlen olyan „felesleges” párt sincs benne, amelyre ne lenne szükség a parlamenti többség megőrzéséhez.

Minimális többségi koalíció: pártok helyett egyéni képviselők a koalíciós játék alanyai. Hatalommaximalizálás elvének érvényesítése (koalíció létrejötte, amelynek a lehető legkisebb a parlamenti többsége). Legegyszerűbb koalíció: legkevesebb számú párt koalíciója (koalíciós tárgyalások döntéshozatali logikájának szerepe).

„Vegyes” koalíciós modellek: hivatalorientált politikusi motiváció mellett politikai preferenciák szerepe, de csak a hivatalszerzés céljának alárendelten. „Minimális szélességű” koalíciós elmélet: politikusok és pártok hivatásorientáltsága mellett politikai preferenciák figyelembe vétele. Politikai programok közelsége miatt könnyebb fenntartani a koalíciót.

„Minimális szélességű” koalíció: politikailag zárt koalíció, pártok közötti ideológiai távolság a legkisebb. Kapcsolt többségi koalíció: egyszerű többségi koalíciós lehetőségek közül azok létrejöttének van nagyobb valószínűsége, amelyekben a politikai skálán egymás mellett elhelyezkedő pártok foglalnak helyet.

Programorientált modell: saját politikai preferencia érvényesítése minden párt részéről. Pártok részvétele olyan koalícióban, amelyek programja közel áll saját politikai preferenciáikhoz. Ideológiai tér egydimenziós: képviselő kitüntetett helyzete, akinek azonos számú „bal-” és „jobb” oldali szomszédja van. Kulcspárt: támogatása nélkül nem alakítható kormány.

Dimenziók számának növekedése: csökkenő esély egy párt számára a kulcshelyzetbe való kerüléséhez. Többdimenziós terek: pártok álláspontja mellett a pártok egyes dimenzióinak fontossága is számít. Dimenziók eltérő súlya miatt koalíciós megállapodás lényege: kormányzati szférák felosztása.

Kisebbségi kormányok léte: politikai preferenciák számbavétele. Kisebbségi koalíciós kormányok fennmaradásának kétféle garanciája: 1. az ellenzék többségének „megosztottsága”, 2. a törvényhozásban elnyert tényleges többségi támogatás. Kisebbségi kormány alakítása: elvileg egyetlen párt is alakíthat.

Kormánypolitika befolyásolása: párt számára megfelelő alkupozíció biztosítása a törvényhozási helyzete révén. Tényleges kormánytagság és alkupozíció közötti összefüggés. Kormánypolitika és törvényhozás befolyásolása az ellenzék részéről. Kétféle eszköz: parlamenti bizottságok vagy érdekcsoportok.

Érdekcsoportok politikai nyomásgyakorlásra való felhasználása: korporatizmus rendszerének kormánypolitikát befolyásoló hatása. Olaszország: pártösszetételét tekintve domináns centrumpárt és bipoláris ellenzék klasszikus példája. Kisebbségi kormányzás okai: domináns párt, amely különleges státusának megőrzése miatt utasítja el a koalíciós kormányzást (lásd: ír Fianna Fáil vagy norvég Munkáspárt).

Koalíciónak tagja olyan párt is, amelynek kiválásával a koalíció parlamenti többsége még megmaradna. Kormánykoalíció tagjai: további pártok bevétele a koalícióba, de a pártoknak egyet kell érteniük a kormány politikájával. Minden hatodik koalíciós kormány fölös többségi koalíció (Olaszország, Hollandia, Finnország).

Nagykoalíció: az összes, egymással szembenálló jelentős erő összefogásával azonos. Technikai helyett inkább politikai kategória. Ausztria: szociáldemokraták és néppártiak összefogása. Fölös többség és nagykoalíció létrejötte: különleges kormányzati feladatok szerepe.

Hivatalorientált modell: nem magyarázza meg a kisebbségi és a fölös többségi koalíciókat. Hivatalorientált modell által jósolt minimális többségű koalíció: a létrejövő koalíciók kisebbségét alkotja. Feltételezés: tökéletes informáltság a képviselőik és a párt szándékait illetően, rövid távú gondolkodás, kormánypozíció mint a legfőbb jó elérése.

Pártok törekvése: nem egyszerűen többség, hanem működő többség elérése. Szükséges plusz tagok bevétele: legnagyobb kormánypárt nincs kiszolgáltatva egyik partnerének sem + partnereit adott esetben egymás ellen is kijátszhatja. Koalíciókötési játék: nagyobb játszma alesete.

Hosszú távú gondolkodás: hivatal- és programorientáltság közötti hídteremtés. „Elvtelen” koalíciókat vállalók megbüntetése a szavazók részéről. Pártok tartózkodása a helyzeti előnyük gátlástalan kihasználásától a koalíciókötés során. Kormányalakítás aktív résztvevői: kormányzati tisztségekre esélyes politikusok.

Programorientált modell: többdimenziós politikában káoszt feltételezett. De számos tényező szerepe a számba vehető alternatívák számának korlátozásában + stabilitás kialakításában. Szereplők részéről az adott megállapodás felrúgása káoszhoz és nem a preferenciáik kielégítéséhez vezet.

Kormányalakítás folyamatának szükségesnél tovább nyújtása a politikai elit érdekeit veszélyezteti. Pártok törekvése a hiteles imázs kialakítására, amely csökkenti a mozgásterüket. Minisztert adó párt politikájának érvényesülése a minisztériumok alá tartozó területen.

Alternatívák számának korlátozása az adott ország írott és íratlan törvényei, kultúrája és hagyományai által. Konstruktív bizalmatlanságin indítvány, mint alkotmányossági előírás. Külső tényezők figyelembe vétele a pártok részéről („felesleges” párt kormányba való beemelése).

Pártrendszeren belüli értékrend kialakulása: páriasorsra jutó párt versus „hasznos” partner. Érzelmi és szimbolikus tényezők döntő szerepe. Tehetetlenségi nyomaték szerepe. Kormányon belüli erőviszonyok programmodellen belüli jelentősége.

Kiegészítő profillal rendelkező pártokkal való társulás. Cél: sajátos arculat megőrzése és riválisuk mint legitim alternatíva megerősödésének megakadályozása. Számos korlátozó tényező miatt az elméletileg lehetséges végtelen számú program és koalíciós alternatíva közül csak néhány számít valós lehetőségnek.

A kormányok jelentős része nem tölti ki hivatali idejét. Nem minden kormányváltás jelent vereséget a kormánypártok számára. Kormányok átlagos időtartama: rendszerokok szerepe. Kormányzat szerkezete, mint magyarázó tényező.

Kormányok átlagos hivatali ideje Nyugat-Európában 1945 és 1998 között Koalíciós forma Egypárti többség Egyszerű többségi koalíció Fölös többségi koalíció Egypárti kisebbség Kisebbségi koalíció Időtartam napokban 953 814 462 601 410

Egypárti kormányok: leghosszabb időtartamúak. Fölös többségi koalíció: a többdimenziós, fragmentált, bizonytalan szerkezetű politikai terek miatt nem lehetséges a hivatali idő kitöltése. Ideológiailag heterogénebb összetételű koalíciók: törékenyebbnek bizonyulnak, rendszertől függetlenül.

Enyedi Zsolt – Körösényi András: Pártok és pártrendszerek, Osiris Kiadó, Budapest, 2001. pp. 187-204. Táblázatok forrásai: Enyedi Zsolt – Körösényi András: Pártok és pártrendszerek, Osiris Kiadó, Budapest, 2001. pp. 190 és pp. 204.

Köszönöm a figyelmet!