A római köztársaság válsága

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A tanácsköztársaság.
Advertisements

Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig
AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
Róma.
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
A RÓMAI BIRODALOM BUKÁSA
A PATRÍCIUSOK ÉS A PLEBEJUSOK KÜZDELME
A hódító Róma.
A polisz születése.
A FRANCIA FORRADALOM.
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
Az ellenforradalom és Horthy hatalomra jutása
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
Római Köztársaság.
Izrael.
A közt. válságának okai Róma egy világbirodalom központja lesz
Róma története a kezdetektől a köztársaság bukásáig
Kerettantervi követelmények
A köztársasági Róma.
A válság százada (III.sz.)
a principatus rendszere
Az egyeduralom létrejötte
Az athéni demokrácia fénykora
A római köztársaság válsága
Róma háborúi.
A császárság kr. e. 27.–kr. u korszak: principátus (kr. E. 27 – 282-ig) Álcázott egyeduralom a köztársasági intézmények formális működése mellett.
Az ókori Róma.
A polgárháborúk kora.
A Római Köztársaság.
RÓMA TÖRTÉNETE A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA.
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
Az athéni demokrácia kialakulása
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
Iugurtha elleni háború 1.
AUGUSTUS.
A KORAI RÓMA.
/Falfelirat Pompejiből/
A királyság és a köztársaság kora
Rabszolgák.
Az egyeduralom létrejötte
Az egyeduralom kialakulása. A principátus és a császárság
A császárság első századai. A Julius-Claudius dinasztia (Kr.u )  Augustus †  sajátos forma alakul ki  adoptálás  Előnyős mindkét fél számára.
Caius Julius Caesar Kr. e. 100Kr. e július 13. – Kr. e. 44. március 15. július 13Kr. e. 44 március 15 Kr. e. 100július 13Kr. e. 44 március 15.
A munkások mozgalmai az 1848-as forradalmak után. A párizsi kommün.
9. A demokrácia korszakai Athénban (Kr. e. VII−V. szd)
A hódító háborúk következménye: a köztársaság válsága A köztársaság válsága.
A köztársasági Róma.
IV. Az ókori Róma A köztársaság kialakulása
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
A pun háborúk Itália meghódítása után a punok érzik fenyegetve magukat
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Róma a világ ura i. e. 27-ben Octavianus Augustust Róma első polgárává választották. Megalakult a császárság, élén a császárral, aki teljhatalmú.
A római köztársaság válsága
Polgárháború Rómában Út az egyeduralom felé.
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Julius Caesar.
A római társadalom felépítése a köztársaság korában
Út az egyeduralom felé Marius és Sulla.
A pun háborúk Ortutay Hanna prezentációja (9.C)
A HARMADIK BIRODALOM.
A római hadsereg Órai vázlat.
A „népek tavasza” Forradalmak ben
Az egyeduralom létrejötte
AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM
AZ ELLENFORRADALOM ÉS HORTHY HATALOMRA KERÜLÉSE
A római államtörténet korszakai
A polisz születése.
Előadás másolata:

A római köztársaság válsága

A római társadalom a hódítások után nobilitas (senatori rend) – politikai vezetők és hadvezére, hatalmuk alapja földbirtok - latifundium, lovagrend – kereskedelem és pénzügyek, adóbérlés, politikai tisztségeket nem tölthetnek be kisbirtokos parasztság - proletariátus rabszolgák

A válság jelei és okai A kisparaszti gazdaságok tönkremenetele (hosszú háborúk, latifundiumok konkurenciája), A proletariátus felduzzadása, A hadra fogható népesség csökkenése A rabszolgák számának növekedése (lázadások) A lovagrend politikai hatalomra való törekvése A köztársasági államszervezet problémái

A reformkísérletek Kr. e. 133 Tiberius Gracchus (előkelő plebejus származás) néptribunus Célja: a Licinius-Sextius-féle törvény felújítása, a nincsteleneknek 30 iugerumos parcellák osztása, Ellenzőit a nép nyomásával félreállíttatja, elkezdődik a földosztás Újból tribunusnak jelölteti magát (törvényellenes) Megtámadják, megölik. Caius Gracchus – kr. e. 123-ban néptribunus Felújította Tiberius törvényét, az álam kötelességévé tette a szegények gabonaellátását Útépítések és Asia provincia megszervezése (lovagok és szegények érdeke) Colonia alapítási terv Karthago területén (terv) a római polgárjog kiterjesztése a latin jogúakra (terv) Összecsapások, megölik

Marius reformjai Az északon (Alpok térsége, Illíria) és Afrikában (Numídia – Jughurta) elszenvedett vereségek sürgetővé teszik a hadsereg reformját, Kr. e. 108-104: Caius Marius lesz a consul. – sikerek Jughurta ellen Reformjai: Zsoldossereg létrehozása Reformjai következménye: A zsoldosseregek felhasználása a politikai harcokban Megnövekedik a szövetségesek súlya a hadseregben – polgárjogukért több háborút is vezetnek

A polgárháborúk kezdete Aktuálissá vált, hogy a hadsereg támogatásával hosszabb időre egy-egy tehetséges személy kezébe kerüljön a hatalom Ez csak a nobilitas ellenében történhetett meg Pártosodás: optimaták – populares Állandósulnak a belháborúk, amelyek megtizedelték az elitet

Sulla és Marius küzdelme Az ellentétek Mithridatész pontuszi király miatt, aki lemészároltatja Asia provincia rómaijait (kr. e. 89) – a viszály oka: ki vezesse ellene a háborút. A senatus embere: Sulla hadserege megszállja Rómát (Marius Afrikába menekül), Sulla pedig Mithridatész ellen vonult, győz Kr. e. 87 – Marius (86-ban meghalt) visszatér Rómába és lemészároltatja ellenfeleit, Kr. e. 82 – Sulla visszafoglalja Rómát s 79-ig diktatúra: Corneliusi törvények: a hivatali rendszer átalakítása, a szenátus létszámának felemelése (300-ról 600-ra), a néptribunusok jogkörének korlátozása (a vétójog megvonása, többi más tisztséget nem viselhet) Veterántelepítési akció 10 ezer rabszolga felszabadítása

A rabszolga Hadifoglyokból, a kalózok által elhurcolt emberekből. A legnagyobb rabszolgapiac Délosz szigetén volt, A gazdája korlátlan tulajdona munkájáért nem kellett bért fizetni, csupán a létszükségleteikről kellett tulajdonosaiknak gondoskodniuk. jogait tekintve, nem számított embernek - „beszélő szerszámnak” tekintették, felelősségre vonhatók (halálos vétkek esetén keresztre feszítették őket. Libertinusok – felszabadított rabszolgák, akik továbbra is hűséggel tartoztak volt gazdájuknak és viselték annak nevét. Alkalmazási területeik: a mezőgazdaságban, bányákban, mesteremberként, a hivatalokban, gladiátorok, stb.

Spartacus rabszolgalázadása Kr. e. 138 – szicíliai rabszolgalázadás (200 000 ezer résztvevő) 104-101 – második szicíliai rabszolgalázadás Kr. e. 73-71 – Spartacus lázadása (Capua – Vezuv – Pó-völgye – Brundisium – Apulia) Legyőzői: pompeius és Crassus kr. e. 70-ben consulok lettek – néppárti intézkedések: a néptribunusok jogkörének visszaállítása, a lovagok helyzetének erősítése