Közel-Kelet, iszlám világ

Fogalmak

Az iszlám világ

Adatok az iszlámról a muszlimok száma mintegy másfél milliárd 33 országban többség több mint 10 o: lakosság egyharmada sok o: sok milliós kisebbség EU: 15-25 millió számuk és arányuk dinamikusan nő a második legnagyobb világvallás a legnépesebb civilizáció a világ területéből a második legnagyobb részesedés

A muszlimok arányának növekedése

A világ civilizációi

A 10 legnagyobb muszlim népességű ország Indonézia 213.420.000 India 174.756.000 Pakisztán 160.829.000 Banglades 129.682.000 Egyiptom 72.855.000 Törökország 68.964.000 Irán 67.610.000 Nigéria 64.386.000 Etiópia (?) 36.032.000 (25 m) Algéria 32.207.000 Marokkó 32.700.000

Arab világ

Közel-Kelet Angol Middle East: II. Vh. után Ázsia felosztása Közel-, Közép-és Távol-Keletre Keleti Mediterráneum Mediterráneum civilizációs sokszínűsége Először klasszikus görög, latin és iszlám (zsidó?) 7. sz-tól nyugati (keleti ortodox és latin keresztény) és iszlám Mégis egységesség Oszmán Birodalom korábbi területei - kivétel Irán Maghreb - Masrek - Termékeny Félhold - Nagy-Szíria

Közel-Kelet = Middle East Naher Osten, Blízsnyij Vosztok, de Moyen-Orient Angol: Near-, Middle-, Far-East: Európa délkeleti része – Kelet-Ázsia 20.sz. első feléig Near East, azóta Middle East

Közel-Kelet 2 Szűk és tág értelmezés A Nílus-völgy, Arábia, Palesztina és Mezopotámia arab országai + Irán és Izrael + Ciprus és Törökország + Líbia és Szudán + észak-afrikai Maghreb-államok (Algéria, Tunézia, Marokkó) - KK és Észak-Afrika, vagy “tágan értelmezett” KK - esetleg még Afganisztán is Iszlám országok (kiv. Izrael) Arab országok (kiv. Izrael, Irán)

Fogalomhasználat problémái Európa-centrikus Nincs konszenzus Nincs egységes csoportképző ismérv ENSZ nem alkalmazza (Nyugat-Ázsia) Nem földrajzi kategória Civilizációs-kulturális Politikai

Közel-Kelet

Tágabb Közel-Kelet Greater Middle East 2004-től, G8-ak csúcstalálkozója, George W. Bush Politikai töltet Szinte teljes iszlám-arab világ

Tágabb Közel-Kelet

Közel-Kelet és Észak-Afrika

MENA I

MENA Arab Liga 22 tagja (+ Irán) Népesség: 320 millió 8 ország (Algéria, Egyiptom, Irak, Irán, Jemen, Marokkó, Szaúd-Arábia, Szíria) teljes népesség 90%-a

MENA: GDP/fő (US$)

Maghreb

Masrek

Termékeny Félhold

A vallás szerepe a konfliktusokban önmagában nincs iszlám vs. nyugati civilizáció szembenállás radikálisok, fundamentalisták szerint van sztereotípiák, egymás negatív megítélése vallási tényező közvetett szerepe terrorizmus, öngyilkos merényletek vallás nevében, vallási legitimáció okok összetettsége (politikai, gazdasági, szociális stb.) civilizációs-kulturális (vallási) és strukturális tényezők összefonódása civilizációs törésvonalak - nemzetközi rendszer strukturális egyenlőtlenségei egybeesnek

Vallási-civilizációs jelleg hangsúlyozása Vallási szervezetek (iszlamisták: Hamász, Hezbollah stb., zsidó fundamentalisták) Az egész civilizáció/vallás képviselete - minél szélesebb támogatás nyerése (Szaddám) Saját civilizáció/vallás felértékelése, a másik degradálása (Izrael) Reiszlamizáció: korábbi szekuláris mozgalmak és szervezetek iszlamizálódása - palesztin mozgalom

A régió egysége és differenciáltsága Közös történelmi múlt, összetartozó civilizációs egység (?) Sokszínűség, differenciáltság Iszlám civilizáció (arab, perzsa, török alcivilizációk - atatürki Törökország) - zsidó civilizáció Vallások, etnikumok, politikai rendszerek

Létezik-e egységes iszlám civilizáció? egység és differenciáltság “iszlám” értelmezése és hatóköre (totális --- szekularizált) iszlám mint életmód, érzület, világlátás, tudás közössége - “szövet” lelki együvé tartozás “iszlám diskurzus” - “nyugati diskurzus”

Differenciáltság kulturális “alrendszerek” etnikumok szektariánus leágazások államformák, politikai rendszerek modernhez és tradicionálishoz való viszony nyugathoz való viszony nincs autentikus vallási központ: állandó reinterpretáció

Alrendszerek közel- és közép-keleti észak-afrikai közép-ázsiai elő-ázsiai indonéz-maláj

Etnikumok az iszlám világban

Szunniták és síiták

Szunnita iszlám A szunnita iszlám legtekintélyesebb intézménye a kairói al-Azhar és vezetője a nemrég elhunyt Tantáví sejk

A “médiasztár”: Karadáví sejk

Síita iszlám: vallási vezetők (Khomeini, Khamenei, Szisztáni, Fadlallah)

Az iszlám differenciálódása iszlám fundamentalizmus (politikai hatalmat támadó) intézményes iszlám (politikai hatalmat legitimáló) liberális iszlám (iszlám modernizmus)

Geostratégiai jelentőség Keleti kérdés 19. sz. vége - 20. sz. eleje - nagyhatalmi érdekek ütközőpontja Földrajzi fekvés stratégiai útvonalak metszéspontja három kontinens találkozása EU-val közvetlenül határos Mediterráneum - emberi civilizáció bölcsője Három monoteista világvallás szülőhelye Világ legnagyobb ismert kőolajkészletei Szaúd-Arábia (260 md hordó), Irak (200-400 md hordó) Legalacsonyabb kitermelési költség (1-1.5 $/hordó, mexikói és orosz 6-8$, északi-tengeri 12-16$, texasi 20$ fölötti)

Izrael Állam - palesztin-izraeli konfliktus Izrael nyugati enklávé - USA támogatás Háborús konfliktusok és békefolyamatok centruma Az “iszlám vs. Nyugat” szembenállás, a huntingtoni “civilizációk összecsapása” paradigma egyik fő színtere Bush adminisztráció: az amerikai “civilizációs misszió” fő célpontja, kísérleti terepe, “demokrácia-dominó”: a régió demokratizálása + modernizálása, ki nem mondva, de nyugatosítása, amerikanizálása

Erőviszony-változások USA “korlátlan befolyása”, de ”Amerika-ellenesség” Irán stratégiai felértékelődése (“ellenséges gyűrű”) - regionális nagyhatalom Iráni nukleáris fenyegetés - arab atom Iraki-iráni hatalmi egyensúly felbomlása Két másik nagyhatalom: Izrael + Törökország Palesztin-izraeli konfliktus: gyenge vezetések, távoli megoldás Arab országok befolyásoló képességének csökkenése Irak: kudarcos állam Szaúd-Arábia: regionális középhatalom Szíria: gyengülő pozíciók de megkerülhetetlen szereplő Libanoni válság Iszlamista mozgalmak sikerei “síita félhold”

USA Közvetlen stratégiai érdekeltség Közvetlen jelenlét Tágabb Közel-Kelet (Greater Middle East) Terrorizmus elleni háború Régió demokratizálása Elhibázott Közel-Kelet politika “Amerika-ellenesség” Obama: új KK-politika

Regionális pozíciók: Irán Regionális nagyhatalom Ellensúly (Irak) kiiktatása Nukleáris fenyegetés lebegtetése Radikális retorika Síita szövetség vezetése Iszlamizmus Amerika-ellenes tengely vezetése Szaúdi-iráni rivalizálás Orosz stratégiai partnerség

Regionális pozíciók: Izrael Regionális nagyhatalom (+Irán, Töröko.) Fejlett nyugati enklávé Nukleáris fegyverek Legfejlettebb reguláris hadsereg Legfejlettebb gazdaság Demokrácia USA támogatása, de Stratégiai pozíciók gyengülése (2006, Libanon) Elrettentő képesség gyengülése Kormány labilitása (gyengesége) Belső megosztottság erősödése

Regionális pozíciók: Törökország Regionális nagyhatalom Demokrácia Kemalizmus, nyugati civilizáció Iszlamista vezetés, iszlamizálódás EU tagság: vallási és szekuláris tradíciók egyesítése Dilemma: Európa vagy Ázsia Közvetítő szerep Izraellel kapcsolat romlik

Regionális pozíciók: arab országok Az elmúlt időszak vesztesei Befolyásolóképesség csökkent Regionális középhatalom: Szaúd-Arábia Egyiptom lemarad, Szíria gyengül Irak Megosztottságok

Arab világ megosztottságai USA-hoz való viszony: két fő tengely Irán, Szíria, Hamász, Hezbolláh Többiek (Szaúd-Arábia, Egyiptom, Jordánia) Iszlamizmus - autokrata rendszerek Síita félhold - szunnita monarchiák Belső megosztottságok Palesztinok Irak Libanon

Szaúdi-iráni rivalizálás nyolcvanas-kilencvenes évek forradalmi vs. “olajiszlám” “khomeinizmus” vs. vahhábizmus iszlám “jelentésteli tere” (Kepel) fölötti uralom iszlám értelmezése fölötti hegemónia politikai-ideológiai vezető szerep

Válsággócok megoldatlansága Palesztin-Izrael Irak Afganisztán (Pakisztán) Libanon Irán Jemen Szudán iszlamizmus autoriter politikai vezetések iszlám hátterű radikalizmus (terrorizmus)

Permanens modernizációs válság gazdasági, szociális, politikai, identitás fejlődési modellek, szekularizált ideológiák kudarca reiszlamizáció alárendelt, függő részvétel a nemzetközi munkamegosztásban kollektív tudat: elkeseredettség, megalázottság, történelmi igazságtalanság radikalizálódás, szélsőségesség

Deficitek szabadság/demokrácia tudás nők helyzete

Demográfia: “időzített bomba” túlnépesedés arab népesség (280 m) 2020-ra 410-460 m 40% 14 év alatti munkanélküliség (15-20%) szociális háló elégtelensége migráció belső: vidékről a nagyvárosokba külső: szakképzett munkaerő a fejlett országokba politikai, gazdasági, szociális konzekvenciák

Politikai rendszerek autokratikus (katonai) vezetések instabilitás - erőszakos vallási radikalizmus (terrorizmus) iszlamizmus mint fő ellenzéki erő politikai reformok akadályozása illiberális (látszat)demokrácia

Társadalmi pólusok autokrata rendszerek, “szekuláris diktatúrák” iszlamisták radikálisok mérsékeltek liberális, “nyugatias”, szekuláris(abb) “felvilágosult muszlimok” “iszlám-demokraták”: iszlám felé orientálódó középrétegek

Fejlődés, modernizáció reformok és liberalizáció szükségessége tudás ill. tudomány szerepe gazdasági növekedés, szerkezetváltás “emberi tőke” nők helyzete demokratizálódás

Akadályok belső és külső tényezők tradicionális társadalmi környezet vallási ortodoxia - nem az iszlám! autokratikus politikai rendszerek megoldatlan válsággócok alárendelt világazdasági pozíciók USA közel-keleti-és iszlám-politikája