A trianoni békeszerződés és következményei Magyarország politikatörténete Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2013/2014. őszi félév

I. Bevezetés Párizs környéki békék: Európa térképének újrarajzolása. Új államok kialakulása Kelet-Közép-Európában. 1920. június 4. Trianoni békeszerződés aláírása (Nagy-Trianon-kastély). Békediktátum következményei: 3,2 millió magyar került külföldi országok területére. 2010. május 31. óta a trianoni diktátum aláírásának időpontja a Nemzeti Összetartozás napja.

I. Bevezetés Párizs környéki békék: Európa térképének újrarajzolása. Új államok kialakulása Kelet-Közép-Európában. 1920. június 4. Trianoni békeszerződés aláírása (Nagy-Trianon-kastély). Békediktátum következményei: 3,2 millió magyar került külföldi országok területére. 2010. május 31. óta a trianoni diktátum aláírásának időpontja a Nemzeti Összetartozás napja.

II. A békediktátum előzményei I. 1918. október 17. Tisza István bejelentette, hogy Magyarország a háborút elvesztette. 1918. október 24. Magyar Nemzeti Tanács megalakulása (gróf Károlyi Mihály). 1918. október 29-31. Őszirózsás forradalom. Károlyi-kormány (1918. október 29-1919. március 20.): polgári szabadságjogok biztosítása, de gazdaság talpra állításának sikertelensége és külpolitikai kudarcok. 1918. november 3. Fegyverszüneti egyezmény aláírása Padovában.

II. A békediktátum előzményei II. 1918. november 13. Belgrádi fegyverszüneti egyezmény aláírása (Pécs-Szabadka-Szeged-Arad fegyverszüneti vonal). De hadsereg leszerelésének elrendelése (Linder Béla) miatt szerb, román és csehszlovák támadás. Ferdinand Vix alezredes: cseh és román támadás törvényesítése. Magyar tiltakozás a demarkációs vonalak átlépése ellen. 1919. március 20. Vix-jegyzék átadása: Károlyi és a polgári kormány sorsa megpecsételődött.

II. A békediktátum előzményei III. Károlyi: tisztán szociáldemokrata kormány kinevezése (Kunfi Zsigmond). De paktum a szociáldemokraták és a kommunisták között 1919. március 20-án. 1919. március 21. Tanácsköztársaság hatalomra kerülése. Kommunista vezetés: szerb, román és csehszlovák csapatok betörésének megállítása, de később kudarcba fulladt ellentámadás indítása. 1919. augusztus 1. Tanácsköztársaság bukása.

III. A Horthy-rendszer kialakulása Tanácsköztársaság bukása után: anarchia és bizonytalan politikai helyzet Magyarországon. Román seregek mellett Friedrich-kormány (antant nem ismerte el). George Clerk brit diplomata és Horthy tárgyalásai: antant által elfogadható alkotmányos rendszer terve. 1919. november 16. Horthy bevonult Budapestre. 1920. március 1. Horthyt kormányzóvá választották.

IV. A trianoni békeküldöttség tevékenysége I. 1920. január 7. Magyar békeküldöttség elindult Párizsba (Apponyi Albert, Bethleni István, Teleki Pál). 1920. január 15. Békefeltételek átvétele. Békeszerződés megkapott tervezete: pesszimista várakozások igazolása. Amerikai és brit javaslat: kedvezőbb és nemzetiségi elveknek jobban megfelelő határok megállapítása hazánk számára. Utódállamok szélsőséges igényeinek elutasítása a britek és az olaszok részéről.

IV. A trianoni békeküldöttség tevékenysége II.

IV. A trianoni békeküldöttség tevékenysége III. Magyar válaszjegyzékek: ellenérvek a határjavaslatokkal szemben (gazdasági egység és történelmi funkció, magyarság kulturális fölénye stb.). 1920. január 16. Gróf Apponyi Albert beszéde angol, francia és olasz nyelven. Apponyi beszédének visszhangja. Francesco Nitti és David Lloyd George: magyar határok kérdésnek „részrehajlás nélküli” újragondolása.

IV. A trianoni békeküldöttség tevékenysége IV. 1920. március 8. Nagykövetek Tanácsának londoni ülése: magyar ellenérvek részletes megvizsgálása melletti olasz kiállás, de brit-francia ellenkezés. Következmény: magyar határok újratárgyalásának elutasítása a békeszerződés aláírása előtt. A magyar békedelegáció politikai-területi engedményeket és gazdasági kedvezményeket kért a franciáktól. Franciák: kitérő vagy semmitmondó válasz. Nemzeti hadsereg tisztjei: versailles-i rendezés teljes érvénytelenítése.

IV. A trianoni békeküldöttség tevékenysége V. 1920. május 5. Végleges békefeltételek és kísérőlevél átadása. Antant szövetségesek: eredeti határmódosításokhoz való ragaszkodás. Területi elcsatolások okai: 1. az ország geopolitikai helyzete, 2. a Tanácsköztársaság által teremtett bizonytalanság és káosz, 3. a szomszéd államok antant szövetségesek melletti kiállása. 1920. május 19. Apponyi lemondása. 1920. június 4. A trianoni békeszerződés aláírása.

V. A békediktátum I. Trianoni békeszerződés: 14 részből áll. Első rész: Nemzetek Szövetségének Alapokmánya. Második rész: területi rendelkezések (Erdély, Kárpátalja mellett Felvidék, Bácska és Bánság nyugati része, valamint Szepes és Árva megye, továbbá Fiume elvesztése). Szerződés harmadik része: Magyarország szomszédaival és más európai országokkal szembeni kötelezettségeinek rögzítése. Szerződés ötödik része: katonai, hajózási és repülési megkötések.

V. A békediktátum II. Szerződés hatodik része: hadifoglyokkal, a hetedik pedig a háborús bűntettekkel foglalkozott. Szerződés nyolcadik és kilencedik része: jóvátétel kérdésének szabályozása. Trianoni békeszerződés: igazságtalan és megalázó (tüntetések a diktátum ellen). 1920. november 13. A nemzetgyűlés elfogadta a békeszerződést (kihirdetés 1921. július 26-án /1921. évi XXXIII. törvénycikk/).

VI. A baranyai bevonulás és a soproni népszavazás Két területrész átadása miatti bonyodalom: pécs-baranyai háromszög és Nyugat-Magyarország. 1921. augusztus 14. Baranyai-Bajai-Szerb-Magyar Köztársaság kikiáltása. Nyugat-Magyarország: Lajtabánság önálló tartománnyá nyilvánítása 1921. október 4-én. Olasz közvetítéssel magyar és osztrák megállapodás. 1921. december 14-16. Népszavazás Sopron és környéke hovatartozásáról.

VII. A trianoni béke következményei Békeszerződés következményei: Magyar Királyság közepes méretű európai országból a térség kisállamává vált (325 ezer km2 helyett 93 ezer km2). Lakosságának száma 20,8 millió főről 7,6 főre esett vissza. Magyarország részéről revíziós politika folytatása (szomszédos országokkal rossz viszony). Horthy-korszak: sérült nemzettudat sajátos ellensúlyozása (lásd: „Szent István-i állameszme” és „kultúrfölény” hangsúlyozása).

VIII. Trianon közvetlen utóhatásai Magyarország az első világháború után: vesztes, elszigetelt és csonka állam volt. Revizionizmus: 1918 előtti Nagy-Magyarország visszaállításának terve. Később a trianoni béke revideálása fejében Hitler melletti politikai elköteleződés. Első és második bécsi döntés ára: Hitler támogatása a második világháborúban. 1947. február 10. Párizsi békeszerződés aláírása: Trianonban kialakított határok visszaállítása.

IX. Felhasznált irodalom Harmat Árpád Péter: A trianoni békeszerződés /1920. június 4./ In: http://www.tortenelemklub.com/magyar-toertenelem/haboruk-forradalmak-es-a-horthy-kor-1914-1945/71-trianoni-bekeszerzdes- Romsics Ignác: A 20. század rövid története. Rubicon-Könyvek, 2011, pp. 197-199. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. pp. 139-147. Térképjegyzék: Történelem Klub.In: http://www.tortenelemklub.com/terkepek/vilagterkepek

Köszönöm a figyelmet!